Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Hittel a múltból, a jövőbe – Mindszenty-szobrot avattak Petőfiszálláson
2019. március 23.

A Mindszenty Társaság és a Magyar Pálos Rend meghívására gyűltek össze a hercegprímás szobrának avatására, valamint a társaság alapította Mindszenty-emlékérem átadására az ünneplők Petőfiszállás-Pálosszentkúton március 23-án. Az ünnepen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be szentmisét.

 

 

Az M5-ös autópályáról letérve az út a tanyavilág felé kanyarodik. Áthaladunk Petőfiszálláson – korábban Ferencszállás –, de itt még semmi nem jelzi, hogy kegyhely közelében járunk. Ezen a koratavaszi szombat délelőttön sok autó igyekszik Pálosszentkútra, a Kiskunság, sőt az egész Alföld leglátogatottabb búcsújáróhelyére, ahova egy csodás gyógyulást követően ezrével érkeztek zarándokok évszázadokon át. Oázis ez a pálosok által felkarolt hely az Alföld füves pusztaságában, 1876-ban felszentelt templomával, a szent kutat szegélyező kétoldali árkádsorral, és az 1886-tól kezdve ültetett több száz, azóta ligetté terebélyesedett fájával.
Érkezésünkkor már nagy a mozgolódás. Rendőrök és polgárőrök terelik az autókat, egy csoport asszony pogácsát kínál a vendégeknek. Mindenütt ünneplőbe öltözött emberek. Balla Péter Barnabás, a pálosszentkúti konvent házfőnöke köszönt minket. „Nem volt sok időnk felkészülni ennyi vendég fogadására, de a hívek megmentettek minket” – mutat körbe, milyen sokan segédkeznek, hogy minden jól menjen. Itt vannak a kiskunfélegyházi rendőrök, a helyi polgárőrök, viseletbe öltözve a nyugdíjaskör, a helyi iskolások, valamint a Nemzeti Fórum tagjai, a képviselő-testület és a pálosok sok-sok barátja.
Az ünnepi alkalomra megtelt a kis templom. Csóka János a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Bábel Balázs érsek volt a szentmise főcelebránsa és szónoka, koncelebráltak a közeli Kecskemétről jött piarista atyák, valamint a távolabbról, Dunaszigetből érkező Farkas István SchP, az egyik díjazott. A padokban legelöl az ünnep „rendezői”, a Mindszenty Társaság tagjai ültek, köztük Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a társaság ügyvezető elnöke.
Bábel Balázs szentbeszédét az evangéliumban elhangzó tékozló fiú történetéhez kapcsolta. „Ez a nagy hatástörténetű példabeszéd az ember választását helyezi a középpontba. A jó és rossz közötti választás nekünk is a legnagyobb erkölcsi feladatunk.” Az érsek a választás fontosságát Mindszenty hercegprímás és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1945-ben írt körlevelének gondolataival támasztotta alá.
A körlevélben a választás előtt álló magyar nép a megszólított. 1945. november 1-jén olvasták fel a templomokban, hogy hangsúlyozzák a választásokon való részvétel jelentőségét. A pásztorlevél az 1945. őszi nemzetgyűlési választásokat nem elsősorban politikai döntésnek, hanem világnézeti és erkölcsi választásnak nyilvánította, s mintegy a hívők kötelességévé tette a döntést az erkölcs törvénye alapján. „Titeket pedig, kedves híveink, felszólítunk, hogy... a választás alkalmával adjátok szavazataitokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállni, s képes lesz küzdeni a jelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől” – hangzott el a körlevélben. Mindszenty bíboros azt fogalmazta meg, az erőszak és a zsarnokság annál erősebb lesz, minél kisebb ellenállásba ütközik, és természetéhez tartozik, hogy napról napra többet kér az emberből és életéből. „Ma még csak szavazatot kényszerít ki, holnap fenyegetésekkel szorít munkára, holnapután háborúba visz, végül a megsemmisülésbe kerget.” A hercegprímás jövőbe látó szemmel állapítja meg: a zsarnokság zülleszt, állandósítja az erkölcsi szabadosságot, és az általa megrontott tömeget kiszolgáltatja az ösztönök vezérlésének.
A szentmise után következett a szoboravatás. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását a pálosok virágoskertjében állították fel, ahol a rend az üldöztetést elszenvedett tagjainak, köztük Vezér György Ferencnek állított emléket.
A szobornál Szász János, Petőfiszállás polgármestere mondott köszöntőt. Felidézte Mindszenty József helytállását, kiemelte Pálosszentkúttal való kapcsolatát. 1948-at Mindszenty József bíboros, prímás Mária-évnek nyilvánította, ami népszerűségének köszönhetően mozgalommá nőtte ki magát. A hercegprímás ebből az alkalomból ellátogatott a búcsújáróhelyre.
Bábel Balázs érsek beszédében a szobor talpazatára írt „jelmondathoz” csatlakozott: Istenért, egyházért, hazáért. Ez a hittel, reménnyel és szeretettel teli kiállás jellemezte Mindszenty József egész életét. „Ezért imádkozunk boldoggá és szentté avatásáért, amit a szívünkben már így hordozunk.”
Lezsák Sándor így fogalmazott a hercegprímásról szólva: Mindszenty József rendkívüli egyéniség volt. A mostoha életkörülményei miatt nem lehet kora katolikus nagyjaihoz hasonlítani, XXIII. Jánoshoz vagy VI. Pálhoz, akik a nyugat-európai demokráciák védelme alatt fejthették ki tevékenységüket, és nem is tudtak róla, milyen mindennapi nehézségekkel néz szembe a részben illegalitásba kényszerített magyar egyház – mondta Lezsák Sándor felidézve a 20. századi magyar egyházüldözés időszakát. Papok százait vitték börtönbe, feloszlatták a szerzetesrendeket, ellehetetlenítették a papnevelést, betiltották a hitoktatást, államosították az egyház iskoláit és vagyona túlnyomó részét.
Lezsák Sándor arra mutatott rá, hogy még ma is vannak történészek, akik mentegetve a pártállam emberiség elleni bűneit, a hercegprímás rugalmatlanságát okolják a sok szenvedésért. „A történelem ismeretében egyértelműen állítható, ha Mindszenty behódolt volna, ha rugalmas lett volna, akkor sem nyitották volna ki az egyházi iskolákat, és nem engedélyezték volna a rendeket. Mindszenty korában ez a magatartás volt a leginkább példaadó; az állhatatosság rombolta le a legsikeresebben a kommunista világhatalom szilárdnak hitt intézményrendszerét” – fogalmazott a Mindszenty Társaság elnöke.
2019 a tizenötödik év, hogy átadták a Mindszenty-emlékérmet. Farkas István piarista szerzetes, tanár – ahogy tanítványai és barátai ismerik, Lupus atya – Lezsák Sándortól vehette át az emlékérmet, és laudációját is a társaság elnökétől hallhattuk.
Négy évtized küzdelmes és eredményekben gazdag papi, oktató-nevelői, oktatáspolitikai szolgálatról beszélt Lezsák Sándor. Idézte Lupus atya pedagógusi hitvallását: az iskolai nevelésben szétválaszthatatlan az értelmi–erkölcsi–vallási dimenzió, és ezt a nevelőmunkát szeretet nélkül nem lehet végezni. Lezsák Sándor Farkas István életútjából kiemelte a rendbe lépés, a fogadalomtétel eseményét, a tanulmányokat a teológia, matematika és fizika szakokon, az oktató-nevelői, valamint iskolavezetői munkát Budapesten, Kecskeméten és Mosonmagyaróváron. Külön kitért Lupus atya rendszerváltáskor tett társadalmi erőfeszítéseire, melyekkel küzdött a katolikus iskolák, s a mögöttük, mellettük álló civil szervezetek újraindításáért és újraformálásáért. Hangsúlyozta a piarista szerzetes oktatáspolitikai tevékenységét, szerepvállalását a közoktatási törvény kimunkálásában, a Nemzeti alaptanterv (NAT) és az erkölcstan kerettanterv kialakításában. Lupus atya nyugdíjasként is aktív: tanít Mosonmagyaróváron a rend gimnáziumában, mellette egyetemi lelkész a város agrárkarán, valamint 2013 óta Dunaszigeten lelkipásztor.
Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, a Vasi Szemle főszerkesztője, a Mindszenty Társaság tagja Kisléghi Nagy Ádám festőművész hitvalló, tiszta művészét méltatta. Laudációjában az emlékérem névadója, A harmadik díjazott, a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola volt, az intézmény laudációját Lévai Jánosné, Kecskemét város önkormányzati képviselője, a Mindszenty Társaság tagja mondta el. Az intézmény története 1995-ben kezdődött, ekkor harcolta ki ugyanis Szepes Lajos az elődiskola igazgatója, Farkas István, a kecskeméti piarista gimnázium akkori igazgatója, Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, valamint Katona László polgármester, hogy a megszüntetésre ítélt iskolát megkapja az Egyház. Ennek az együttműködésnek köszönhetően megmenekült iskola. Később óvodával gazdagodott, és 2005-ben kapta meg a Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola nevet.
Mindszenty József és a művész között kapcsolódási pontokat emelte ki. A területi kapcsolat mellett – Kisléghi lakóhelye Vas megye és csúcsponti alkotásai is a Szombathelyi Egyházmegyéhez kötődnek – sokkal fontosabb, hogy mindkettőjük élete és pályája „a teremtő Isten állandó vonzásában, a szent, a szakrális jegyében indult és teljesedett ki”. Gyurácz Ferenc úgy fogalmazott, Kisléghi a „mély lelkiéletet élő, gondolkodó, eszmélkedő művészek közé tartozik”, aki azt vallja, hogy a szent művészet, a művészet szakralitása csak belső meggyőződéssel művelhető hitelesen és jól. Az alkotás nem választató le a művész legbensőbb egzisztenciájáról, istenkapcsolatáról. Kisléghi Nagy Ádám azt hirdeti, amikor lehetőség van, akkor művelni kell az ars sacrát, beszélni kell a rejtettről, Isten országáról, mindenkinek. Ez pedig nem az absztrakció és az avantgárd, hanem elsősorban a figuratív művészet útján lehetséges. A laudáció során Gyurácz Ferenc a gazdag alkotói pályából kiemelte a Szűz Mária életét ábrázoló festménysorozatot, mely a szombathelyi székesegyházban látható. Gyurácz Ferenc örömmel számolt be arról, hogy a művész megkapta a Kossuth-díjat, néhány nappal ezelőtt pedig ismertté vált a hír, hogy a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének köszönhetően megújult az épület és infrastruktúra. Mára a korszerű tantermek mellett játszótér, tanösvény biztosítja az optimális környezetet az oktató-nevelő munkához. Az iskola jelmondata – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” – jelzi pedagógiai programját. Az iskola mára Kecskemét népszerű intézményévé vált. Kezdeményezésére született meg a Kárpát-medencei betlehemes diáktalálkozó, melyen öt régió – Beregszász, Kassa, Szabadka, Csíkszereda és Kecskemét – diákjai járják betlehemesükkel a vendéglátó város családjait.
A ünnepségen felléptek a Szent Imre-iskola diákjai és a pálos kegyhely szkólája. Az alkalomra kiállítást is rendeztek Hittel a múltból, a jövőbe címmel, melyet Rádi Györgyi, a petőfiszállási Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója nyitott meg.
Fotó: Thaler Tamás
Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Az M5-ös autópályáról letérve az út a tanyavilág felé kanyarodik. Áthaladunk Petőfiszálláson – korábban Ferencszállás –, de itt még semmi nem jelzi, hogy kegyhely közelében járunk. Ezen a koratavaszi szombat délelőttön sok autó igyekszik Pálosszentkútra, a Kiskunság, sőt az egész Alföld leglátogatottabb búcsújáróhelyére, ahova egy csodás gyógyulást követően ezrével érkeztek zarándokok évszázadokon át. Oázis ez a pálosok által felkarolt hely az Alföld füves pusztaságában, 1876-ban felszentelt templomával, a szent kutat szegélyező kétoldali árkádsorral, és az 1886-tól kezdve ültetett több száz, azóta ligetté terebélyesedett fájával.

Érkezésünkkor már nagy a mozgolódás. Rendőrök és polgárőrök terelik az autókat, egy csoport asszony pogácsát kínál a vendégeknek. Mindenütt ünneplőbe öltözött emberek. Balla Péter Barnabás, a pálosszentkúti konvent házfőnöke köszönt minket. „Nem volt sok időnk felkészülni ennyi vendég fogadására, de a hívek megmentettek minket” – mutat körbe, milyen sokan segédkeznek, hogy minden jól menjen. Itt vannak a kiskunfélegyházi rendőrök, a helyi polgárőrök, viseletbe öltözve a nyugdíjaskör, a helyi iskolások, valamint a Nemzeti Fórum tagjai, a képviselő-testület és a pálosok sok-sok barátja.

Az ünnepi alkalomra megtelt a kis templom. Csóka János a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Bábel Balázs érsek volt a szentmise főcelebránsa és szónoka, koncelebráltak a közeli Kecskemétről jött piarista atyák, valamint a távolabbról, Dunaszigetből érkező Farkas István SchP, az egyik díjazott. A padokban legelöl az ünnep „rendezői”, a Mindszenty Társaság tagjai ültek, köztük Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a társaság ügyvezető elnöke.

Bábel Balázs szentbeszédét az evangéliumban elhangzó tékozló fiú történetéhez kapcsolta. „Ez a nagy hatástörténetű példabeszéd az ember választását helyezi a középpontba. A jó és rossz közötti választás nekünk is a legnagyobb erkölcsi feladatunk.” Az érsek a választás fontosságát Mindszenty hercegprímás és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1945-ben írt körlevelének gondolataival támasztotta alá.

A körlevélben a választás előtt álló magyar nép a megszólított. 1945. november 1-jén olvasták fel a templomokban, hogy hangsúlyozzák a választásokon való részvétel jelentőségét. A pásztorlevél az 1945. őszi nemzetgyűlési választásokat nem elsősorban politikai döntésnek, hanem világnézeti és erkölcsi választásnak nyilvánította, s mintegy a hívők kötelességévé tette a döntést az erkölcs törvénye alapján. „Titeket pedig, kedves híveink, felszólítunk, hogy... a választás alkalmával adjátok szavazataitokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállni, s képes lesz küzdeni a jelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől” – hangzott el a körlevélben. Mindszenty bíboros azt fogalmazta meg, az erőszak és a zsarnokság annál erősebb lesz, minél kisebb ellenállásba ütközik, és természetéhez tartozik, hogy napról napra többet kér az emberből és életéből. „Ma még csak szavazatot kényszerít ki, holnap fenyegetésekkel szorít munkára, holnapután háborúba visz, végül a megsemmisülésbe kerget.” A hercegprímás jövőbe látó szemmel állapítja meg: a zsarnokság zülleszt, állandósítja az erkölcsi szabadosságot, és az általa megrontott tömeget kiszolgáltatja az ösztönök vezérlésének.

A szentmise után következett a szoboravatás. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását a pálosok virágoskertjében állították fel, ahol a rend az üldöztetést elszenvedett tagjainak, köztük Vezér György Ferencnek állított emléket.

A szobornál Szász János, Petőfiszállás polgármestere mondott köszöntőt. Felidézte Mindszenty József helytállását, kiemelte Pálosszentkúttal való kapcsolatát. 1948-at Mindszenty József bíboros, prímás Mária-évnek nyilvánította, ami népszerűségének köszönhetően mozgalommá nőtte ki magát. A hercegprímás ebből az alkalomból ellátogatott a búcsújáróhelyre.

Bábel Balázs érsek beszédében a szobor talpazatára írt „jelmondathoz” csatlakozott: Istenért, egyházért, hazáért. Ez a hittel, reménnyel és szeretettel teli kiállás jellemezte Mindszenty József egész életét. „Ezért imádkozunk boldoggá és szentté avatásáért, amit a szívünkben már így hordozunk.”

Lezsák Sándor így fogalmazott a hercegprímásról szólva: Mindszenty József rendkívüli egyéniség volt. A mostoha életkörülményei miatt nem lehet kora katolikus nagyjaihoz hasonlítani, XXIII. Jánoshoz vagy VI. Pálhoz, akik a nyugat-európai demokráciák védelme alatt fejthették ki tevékenységüket, és nem is tudtak róla, milyen mindennapi nehézségekkel néz szembe a részben illegalitásba kényszerített magyar egyház – mondta Lezsák Sándor felidézve a 20. századi magyar egyházüldözés időszakát. Papok százait vitték börtönbe, feloszlatták a szerzetesrendeket, ellehetetlenítették a papnevelést, betiltották a hitoktatást, államosították az egyház iskoláit és vagyona túlnyomó részét.

Lezsák Sándor arra mutatott rá, hogy még ma is vannak történészek, akik mentegetve a pártállam emberiség elleni bűneit, a hercegprímás rugalmatlanságát okolják a sok szenvedésért. „A történelem ismeretében egyértelműen állítható, ha Mindszenty behódolt volna, ha rugalmas lett volna, akkor sem nyitották volna ki az egyházi iskolákat, és nem engedélyezték volna a rendeket. Mindszenty korában ez a magatartás volt a leginkább példaadó; az állhatatosság rombolta le a legsikeresebben a kommunista világhatalom szilárdnak hitt intézményrendszerét” – fogalmazott a Mindszenty Társaság elnöke.

2019 a tizenötödik év, hogy átadták a Mindszenty-emlékérmet. Farkas István piarista szerzetes, tanár – ahogy tanítványai és barátai ismerik, Lupus atya – Lezsák Sándortól vehette át az emlékérmet, és laudációját is a társaság elnökétől hallhattuk.

Négy évtized küzdelmes és eredményekben gazdag papi, oktató-nevelői, oktatáspolitikai szolgálatról beszélt Lezsák Sándor. Idézte Lupus atya pedagógusi hitvallását: az iskolai nevelésben szétválaszthatatlan az értelmi–erkölcsi–vallási dimenzió, és ezt a nevelőmunkát szeretet nélkül nem lehet végezni. Lezsák Sándor Farkas István életútjából kiemelte a rendbe lépés, a fogadalomtétel eseményét, a tanulmányokat a teológia, matematika és fizika szakokon, az oktató-nevelői, valamint iskolavezetői munkát Budapesten, Kecskeméten és Mosonmagyaróváron. Külön kitért Lupus atya rendszerváltáskor tett társadalmi erőfeszítéseire, melyekkel küzdött a katolikus iskolák, s a mögöttük, mellettük álló civil szervezetek újraindításáért és újraformálásáért. Hangsúlyozta a piarista szerzetes oktatáspolitikai tevékenységét, szerepvállalását a közoktatási törvény kimunkálásában, a Nemzeti alaptanterv (NAT) és az erkölcstan kerettanterv kialakításában. Lupus atya nyugdíjasként is aktív: tanít Mosonmagyaróváron a rend gimnáziumában, mellette egyetemi lelkész a város agrárkarán, valamint 2013 óta Dunaszigeten lelkipásztor.

Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, a Vasi Szemle főszerkesztője, a Mindszenty Társaság tagja Kisléghi Nagy Ádám festőművész hitvalló, tiszta művészét méltatta. Laudációjában az emlékérem névadója, A harmadik díjazott, a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola volt, az intézmény laudációját Lévai Jánosné, Kecskemét város önkormányzati képviselője, a Mindszenty Társaság tagja mondta el. Az intézmény története 1995-ben kezdődött, ekkor harcolta ki ugyanis Szepes Lajos az elődiskola igazgatója, Farkas István, a kecskeméti piarista gimnázium akkori igazgatója, Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, valamint Katona László polgármester, hogy a megszüntetésre ítélt iskolát megkapja az Egyház. Ennek az együttműködésnek köszönhetően megmenekült iskola. Később óvodával gazdagodott, és 2005-ben kapta meg a Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola nevet.

Mindszenty József és a művész között kapcsolódási pontokat emelte ki. A területi kapcsolat mellett – Kisléghi lakóhelye Vas megye és csúcsponti alkotásai is a Szombathelyi Egyházmegyéhez kötődnek – sokkal fontosabb, hogy mindkettőjük élete és pályája „a teremtő Isten állandó vonzásában, a szent, a szakrális jegyében indult és teljesedett ki”. Gyurácz Ferenc úgy fogalmazott, Kisléghi a „mély lelkiéletet élő, gondolkodó, eszmélkedő művészek közé tartozik”, aki azt vallja, hogy a szent művészet, a művészet szakralitása csak belső meggyőződéssel művelhető hitelesen és jól. Az alkotás nem választató le a művész legbensőbb egzisztenciájáról, istenkapcsolatáról. Kisléghi Nagy Ádám azt hirdeti, amikor lehetőség van, akkor művelni kell az ars sacrát, beszélni kell a rejtettről, Isten országáról, mindenkinek. Ez pedig nem az absztrakció és az avantgárd, hanem elsősorban a figuratív művészet útján lehetséges. A laudáció során Gyurácz Ferenc a gazdag alkotói pályából kiemelte a Szűz Mária életét ábrázoló festménysorozatot, mely a szombathelyi székesegyházban látható. Gyurácz Ferenc örömmel számolt be arról, hogy a művész megkapta a Kossuth-díjat, néhány nappal ezelőtt pedig ismertté vált a hír, hogy a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének köszönhetően megújult az épület és infrastruktúra. Mára a korszerű tantermek mellett játszótér, tanösvény biztosítja az optimális környezetet az oktató-nevelő munkához. Az iskola jelmondata – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” – jelzi pedagógiai programját. Az iskola mára Kecskemét népszerű intézményévé vált. Kezdeményezésére született meg a Kárpát-medencei betlehemes diáktalálkozó, melyen öt régió – Beregszász, Kassa, Szabadka, Csíkszereda és Kecskemét – diákjai járják betlehemesükkel a vendéglátó város családjait.

A ünnepségen felléptek a Szent Imre-iskola diákjai és a pálos kegyhely szkólája. Az alkalomra kiállítást is rendeztek Hittel a múltból, a jövőbe címmel, melyet Rádi Györgyi, a petőfiszállási Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója nyitott meg.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

 

 


Képtár


Magyar Szemmel Emlékülés Lakiteleken
2019. március 30-31.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Új arcok, régi harcok II.
Budapest, Polgárok Háza
2019. április 10. 18:00
XIX. Lakiteleki Filmszemle
A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2019. október 4.
Mindszenty szoboravatás és szentelő, valamint Mindszenty Emlékérem átadó

Petőfiszállás-Pálosszentkút kegytemploma 
2019. március 23. 10:30

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép