Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
Mindszenty Emlékérem átadás - Majnek Antal püspök atyának

 

Majnek Antal munkácsi római katolikus püspök egy nagyon hányatott sorsú egyházmegye főpásztori teendőit látja el. Trianon következményeként Kárpátalja katolikus hívőit – akik a szatmári egyházmegyéhez tartoztak – elválasztották Szatmárnémetitől, a püspöki székhelytől. A Szatmári Egyházmegyéhez tartozó Munkács, Ungvár, Beregszász, Huszt és Nagyszőlős vidéke az első világháború után Csehszlovákia része lett, majd a második világháború végén a Szovjetunió kebelezte be. A hajdan több mint ötven katolikus lelkésznek munkát adó katolikus egyházközségek hamarosan elárvultak. Papjaikat szibériai munkatáborokba hurcolták, sokukat megölték. A kommunizmus vallásüldöző évtizedei a Kárpát-medence magyar katolikusai közül a kárpátaljaiakat sújtották leginkább. 1945 és 1947 között a kárpátaljai 41 aktív római katolikus pap mintegy felét – 19-et – bebörtönöztek, és ez az arány felülmúlja a görög katolikus és református elhurcolt lelkészek arányát. A római katolikus egyház ingatlanait szinte teljesen elkobozták.
Itt kell megemlíteni a római katolikus egyház testvár-egyházának, a görög-katolikus egyháznak a hányatott sorsáról.  Ezt az egyházat mind Kárpátalján, mind Romániában és Csehszlovákiában betiltották, és a hívőket egyoldalúan görög-keleti felekezetűeknek minősítették. Vagyonukat is a görög-keleti egyház kapta meg. Az erőszakos egyház-egyesítésnek ellenálló papokat bebörtönözték, vagy – mint Romzsa Tódór munkácsi görög-katolikus püspököt 1947-ben – meggyilkolták.  Romzsa Tódór mellszobra a Lakiteleki Népfőiskolán, a vallásuk miatt üldözött főpapoknak emléket állító Pantheonban látható. Romzsa Tódort huszonnyolc görög katolikus vértanú társával együtt II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001. június 27-én Ukrajnában, Lvívben, a régi Lembergben.
Az üldöztetés évtizedei csak a nyolcvanas évek végén enyhültek. Amikor 1988-ban egy moszkvai kormánytisztviselő Magyarországra látogatott, többek között találkozott Paskai László bíborossal is. A bíboros úr szóvá tette, hogy szeretné meglátogatni a kárpátaljai katolikus egyházat. A kérés meghallgatásra talált, és 1989-ben a bíboros személyesen győződhetett meg arról, hogy a kárpátaljai katolikus egyház végső tartalékait éli fel. Ezt követően Magyarországról ferences és domonkos szerzetesek települhettek át a Kárpátaljára, hogy ellássák a hiányzó papok feladatait. Ekkor került Kárpátaljára Majnek Antal ferences szerzetes.
Majnek Antal munkácsi megyés püspök 1951. november 18-án született Budapesten. Gyermekévei alatt sokat tartózkodott Pilisszentlászlón, ahol szlovákul is megtanult, és ez a nyelvtudása is szerepet játszott későbbi püspöki kinevezésében. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki diplomájának megszerzése után jelentkezett az Assisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi provinciájába, ahol az Antal szerzetesi nevet kapta. Teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán végezte Esztergomban és Budapesten. Szerzetesi örökfogadalmát 1981. szeptember 15-én tette le, majd 1982. április 17-én szentelték pappá Budapesten. Ezután a Szentendrei Ferences Gimnázium fizika-technika és hittan szakos tanára volt. 1989 júliusában érkezett meg Kárpátaljára, és így emlékezik a beutazására: „Amikor a csapi határátkelőnél a vonat lassan, nagyon lassan ment át a Tisza fölött, elmerengtem azon, hogy néhány éve itt kajakoztam gimnazistáimmal, és a magyar határőrök óva intettek, hogy ne menjünk közel a határhoz, mert a szovjet katonák ránk lőhetnek. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer belépek ebbe a zárt világba.” 1991 után nagyszőllősi ferences házfőnök és a kárpátaljai magyar nyelvű hívek lelki gondozásával megbízott püspöki helynök. A pápa 1993 nyarán a kárpátaljai területet véglegesen leválasztotta a Szatmári Egyházmegyéről, és apostoli adminisztratúrát hozott létre, amely az önálló egyházmegyévé válást megelőző állapotot jelentett. II. János Pál pápa 1995. december 9-én febianai címzetes püspökké, a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, december 17-től pedig ő lett az általános helynök. Majnek Antal ünnepélyes püspökszentelésére Rómában került sor 1996. január 6-án, amelyet II. János Pál pápa végzett.  Püspöki jelmondata: „Az Úr az én erősségem!”
A pápa 2002 márciusában megalapította a Munkácsi egyházmegyét, és első püspökévé Majnek Antal ferences szerzetest, az 1993-ban létrejött Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság addigi segédpüspökét nevezte ki. Az új munkácsi egyházmegyében a mintegy 80 ezernyi katolikusság négyötöde magyar, egytizede ukrán nyelvet használó magyar, vagy német, hat-hét százaléka szlovák, és négy százaléka német. A lelkipásztorkodás Majnek Antal munkácsi megyéspüspök területén, 49 plébánián folyik. Az ukrajnai katolikus egyházban Majnek Antal az Ukrán Római Katolikus Püspöki Konferencia migráció, környezetvédelem és ökumené felelőse.
Az ukrán állam nyomására 2001 januárjában lemondott magyar állampolgárságáról. Erről így vallott: „Fájó szívvel válok meg magyar útlevelemtől, mert ez a végleges elszakadást jelenti az anyaországtól, a szülőföldtől, de mivel az itteni emberek befogadtak, megszerettek, s én is hozzájuk kötődöm immár, ez nagymértékben enyhíti a fájdalmat.”
2006-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsún az ünnepi szónok Majnek Antal munkácsi megyés püspök volt.
A minden javaiból kifosztott katolikus egyház folyamatos vitában áll az ukrán állammal, hogy valamicskét visszakapjon az elvett javaiból. A templomokat visszaadta az ukrán állam, igaz leromlott állapotban. A plébániai épületekre egyelőre inkább csak ígéret van. Iskolákat, kórházakat egyáltalán nem kapott vissza a katolikus egyház. Legrosszabb a helyzet a megyeszékhelyen, Ungváron, ahol a legtöbb katolikus ingatlan volt. Hiába kilincselt az egyház a megyétől Kijevig, semmilyen előrelépés nem történt az eltelt tíz év során.  A nagyszőlősi ferences rendi kolostor visszaszolgáltatásáról már közel tíz éve döntés született, de ebből semmi sem valósult meg. A katolikus egyház a segélyszállítmányok elosztásának szervezése mellett hét ingyenpatikát működtet, és egy naponta kétszáz főt ellátó ingyenkonyhát tart fenn Nagyszőlősön.
2014 márciusában az egyre véresebbé váló ukrán-orosz összetűzések miatt békefelhívással fordult a felekhez, és a nemzetek közötti viszályt szítókhoz: „Bármi gondunk, akár jogos panaszunk van egy ország vezetőjével, egy politikussal vagy bárkivel szemben, soha ne hagyjuk, hogy rajta keresztül egy ország népe vagy egy másik nemzetiség ellen uszítsanak bennünket. Akik szembe akarják állítani egymással az egymás mellett élő, különböző nemzetiségű embereket, azok a gonosz lélek szolgái, aki mindig széthúzást, és végül háborúságot, halált akar hozni az emberiség nagy családjára.”
2009-ben Szent István ünnepén a magyar államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben a Köztársasági Elnöki Érdeméremmel tüntette ki Majnek Antalt, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét.
2019-ben A Mindszenty Társaság, Majnek Antal OFM munkácsi megyéspüspöknek, mély hittel és nemzetek feletti odaadó alázattal áthatott több évtizedes püspöki és papi szolgálatáért Mindszenty Emlékérmet adományozott.

Majnek Antal munkácsi római katolikus püspök egy nagyon hányatott sorsú egyházmegye főpásztori teendőit látja el. Trianon következményeként Kárpátalja katolikus hívőit – akik a szatmári egyházmegyéhez tartoztak – elválasztották Szatmárnémetitől, a püspöki székhelytől. A Szatmári Egyházmegyéhez tartozó Munkács, Ungvár, Beregszász, Huszt és Nagyszőlős vidéke az első világháború után Csehszlovákia része lett, majd a második világháború végén a Szovjetunió kebelezte be. A hajdan több mint ötven katolikus lelkésznek munkát adó katolikus egyházközségek hamarosan elárvultak. Papjaikat szibériai munkatáborokba hurcolták, sokukat megölték. A kommunizmus vallásüldöző évtizedei a Kárpát-medence magyar katolikusai közül a kárpátaljaiakat sújtották leginkább. 1945 és 1947 között a kárpátaljai 41 aktív római katolikus pap mintegy felét – 19-et – bebörtönöztek, és ez az arány felülmúlja a görög katolikus és református elhurcolt lelkészek arányát. A római katolikus egyház ingatlanait szinte teljesen elkobozták.

Itt kell megemlíteni a római katolikus egyház testvár-egyházának, a görög-katolikus egyháznak a hányatott sorsáról.  Ezt az egyházat mind Kárpátalján, mind Romániában és Csehszlovákiában betiltották, és a hívőket egyoldalúan görög-keleti felekezetűeknek minősítették. Vagyonukat is a görög-keleti egyház kapta meg. Az erőszakos egyház-egyesítésnek ellenálló papokat bebörtönözték, vagy – mint Romzsa Tódór munkácsi görög-katolikus püspököt 1947-ben – meggyilkolták.  Romzsa Tódór mellszobra a Lakiteleki Népfőiskolán, a vallásuk miatt üldözött főpapoknak emléket állító Pantheonban látható. Romzsa Tódort huszonnyolc görög katolikus vértanú társával együtt II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001. június 27-én Ukrajnában, Lvívben, a régi Lembergben.

Az üldöztetés évtizedei csak a nyolcvanas évek végén enyhültek. Amikor 1988-ban egy moszkvai kormánytisztviselő Magyarországra látogatott, többek között találkozott Paskai László bíborossal is. A bíboros úr szóvá tette, hogy szeretné meglátogatni a kárpátaljai katolikus egyházat. A kérés meghallgatásra talált, és 1989-ben a bíboros személyesen győződhetett meg arról, hogy a kárpátaljai katolikus egyház végső tartalékait éli fel. Ezt követően Magyarországról ferences és domonkos szerzetesek települhettek át a Kárpátaljára, hogy ellássák a hiányzó papok feladatait. Ekkor került Kárpátaljára Majnek Antal ferences szerzetes.

Majnek Antal munkácsi megyés püspök 1951. november 18-án született Budapesten. Gyermekévei alatt sokat tartózkodott Pilisszentlászlón, ahol szlovákul is megtanult, és ez a nyelvtudása is szerepet játszott későbbi püspöki kinevezésében. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki diplomájának megszerzése után jelentkezett az Assisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi provinciájába, ahol az Antal szerzetesi nevet kapta. Teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán végezte Esztergomban és Budapesten. Szerzetesi örökfogadalmát 1981. szeptember 15-én tette le, majd 1982. április 17-én szentelték pappá Budapesten. Ezután a Szentendrei Ferences Gimnázium fizika-technika és hittan szakos tanára volt. 1989 júliusában érkezett meg Kárpátaljára, és így emlékezik a beutazására: „Amikor a csapi határátkelőnél a vonat lassan, nagyon lassan ment át a Tisza fölött, elmerengtem azon, hogy néhány éve itt kajakoztam gimnazistáimmal, és a magyar határőrök óva intettek, hogy ne menjünk közel a határhoz, mert a szovjet katonák ránk lőhetnek. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer belépek ebbe a zárt világba.” 1991 után nagyszőllősi ferences házfőnök és a kárpátaljai magyar nyelvű hívek lelki gondozásával megbízott püspöki helynök. A pápa 1993 nyarán a kárpátaljai területet véglegesen leválasztotta a Szatmári Egyházmegyéről, és apostoli adminisztratúrát hozott létre, amely az önálló egyházmegyévé válást megelőző állapotot jelentett. II. János Pál pápa 1995. december 9-én febianai címzetes püspökké, a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, december 17-től pedig ő lett az általános helynök. Majnek Antal ünnepélyes püspökszentelésére Rómában került sor 1996. január 6-án, amelyet II. János Pál pápa végzett.  Püspöki jelmondata: „Az Úr az én erősségem!”

A pápa 2002 márciusában megalapította a Munkácsi egyházmegyét, és első püspökévé Majnek Antal ferences szerzetest, az 1993-ban létrejött Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság addigi segédpüspökét nevezte ki. Az új munkácsi egyházmegyében a mintegy 80 ezernyi katolikusság négyötöde magyar, egytizede ukrán nyelvet használó magyar, vagy német, hat-hét százaléka szlovák, és négy százaléka német. A lelkipásztorkodás Majnek Antal munkácsi megyéspüspök területén, 49 plébánián folyik. Az ukrajnai katolikus egyházban Majnek Antal az Ukrán Római Katolikus Püspöki Konferencia migráció, környezetvédelem és ökumené felelőse.

Az ukrán állam nyomására 2001 januárjában lemondott magyar állampolgárságáról. Erről így vallott: „Fájó szívvel válok meg magyar útlevelemtől, mert ez a végleges elszakadást jelenti az anyaországtól, a szülőföldtől, de mivel az itteni emberek befogadtak, megszerettek, s én is hozzájuk kötődöm immár, ez nagymértékben enyhíti a fájdalmat.”

2006-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsún az ünnepi szónok Majnek Antal munkácsi megyés püspök volt.

A minden javaiból kifosztott katolikus egyház folyamatos vitában áll az ukrán állammal, hogy valamicskét visszakapjon az elvett javaiból. A templomokat visszaadta az ukrán állam, igaz leromlott állapotban. A plébániai épületekre egyelőre inkább csak ígéret van. Iskolákat, kórházakat egyáltalán nem kapott vissza a katolikus egyház. Legrosszabb a helyzet a megyeszékhelyen, Ungváron, ahol a legtöbb katolikus ingatlan volt. Hiába kilincselt az egyház a megyétől Kijevig, semmilyen előrelépés nem történt az eltelt tíz év során.  A nagyszőlősi ferences rendi kolostor visszaszolgáltatásáról már közel tíz éve döntés született, de ebből semmi sem valósult meg. A katolikus egyház a segélyszállítmányok elosztásának szervezése mellett hét ingyenpatikát működtet, és egy naponta kétszáz főt ellátó ingyenkonyhát tart fenn Nagyszőlősön.

2014 márciusában az egyre véresebbé váló ukrán-orosz összetűzések miatt békefelhívással fordult a felekhez, és a nemzetek közötti viszályt szítókhoz: „Bármi gondunk, akár jogos panaszunk van egy ország vezetőjével, egy politikussal vagy bárkivel szemben, soha ne hagyjuk, hogy rajta keresztül egy ország népe vagy egy másik nemzetiség ellen uszítsanak bennünket. Akik szembe akarják állítani egymással az egymás mellett élő, különböző nemzetiségű embereket, azok a gonosz lélek szolgái, aki mindig széthúzást, és végül háborúságot, halált akar hozni az emberiség nagy családjára.”

2009-ben Szent István ünnepén a magyar államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben a Köztársasági Elnöki Érdeméremmel tüntette ki Majnek Antalt, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét.

2019-ben A Mindszenty Társaság, Majnek Antal OFM munkácsi megyéspüspöknek, mély hittel és nemzetek feletti odaadó alázattal áthatott több évtizedes püspöki és papi szolgálatáért Mindszenty Emlékérmet adományozott.

 

Képtár


Kurultaj Kollégium a Népfőiskolán
2019. október 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Elérhetetlen föld 50 - ünnepi megemlékezés
Időpont: 2019. november 23., 15 óra
Helyszín: Polgárok Háza
Sára Sándor Emlékest
Időpont: 2019. november 20., 18 óra. 
Helyszín: Polgárok Háza
Kampányfórum rendezvény - Hőgyész
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép