Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
A csángó zarándokok vezetőinek gondolatai
2012. augusztus 18.

Koncsag László, plébános, Mihók György, a gyimesi zarándokok vezetője, Halász Péter, zarándok, néprajzkutató és Duma András, költő, a moldvai csoport vezetőjéne a Csángó zarándoklatról.

Koncsag László, plébános

Szent Istvánra

Amikor Szent Istvánt ünnepeljük tulajdonképpen múltunkkal vetünk számot. Isten adta feladatunk becsülni ezt a drága földet, a jövő javára. A számvetést a legnehezebb kérdéssel kezdjük: ki a magyar? Európa és Ázsia szabad pusztáin harciasan lóvagló hún-szittya-török nép, vagy békés, erdő lakó halászatbó, vadászatbó élő gyalogos finnugor? Talán mindkettő. Időközben számtalan ágra szakadt, de magát magyarnak vallotta s vallja. László Gyula régész professzor szerint: az onugor, magyar, szavár, baskir nevek a magyar népbe ötvöződtek. Eszerint a magyar őstörténet nem egyágú, hanem négy-öt, mintha az egész Eurázsiát magába ölelné.

Ki a magyar? Észak és keletnek, több mint ezer éve nyugatra tartó kisszámú népe, amely itt a Kárpát medencébe vetette meg lábát. Ahogy mondani szoktuk: közép-kelet európaiak vagyunk. Költőink ide vágó szép gondolatiból idézek: Elsőnek Kölcsei Himnuszából: „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, / Általad nyert szép hazát, Bendegúznak vére. / S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának: /Árpád hős magzatjai felvirágozának!” Arany János a honfoglalás hogyanjáre keresi a választ így: „Hadat űzni feljövének – hős fiai szép Enéhnek, / Hunor s Magyar két dalia, két egy testvér, Nimród fia!”Ady a nemzet önazonosságára keresi a választ: „Góg és Magóg fia vagyok én, hiába döngetek kaput, falat. / S mégis megkérdem tőletek: szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” Igen. Szabad! Az ünnepi pillanatokat megélve örömkönnyeket hullatva kell Istennek köszönetet mondani.

Mi lett mára az ország sorsa? Ady keserű dühében komphoz hasonlította országunkat, amely hányódik kelet és nyugat között. A költő azt szerette volna ha híd leszünk, a két nagy kultúrkör közt. Erre kell törekednie, aki magyarnak valja magát? A honfoglalásra vonatkozóan Kézai Simon úgy tudja, hogy Erdélyen keresztül érkeztek őseink, mivel az ittlakóktól azt hallották, hogy nincs jobb folyó a Dunánál, sem különbb termőföld a folyók völgyénél, ezért elfoglalták azt. III. Béla jegyzője, Anonimus szerint a Vereckei hágon keresztül érkeztek eleink a Kárpát medencébe, ahogy a később a tatárok is, 1241-ben.

Világunk tele van kérdésekkel és válaszokkal. A tudásvágy hajt amikor megkérdezzük: Mit jelentett és mit jelent a magyarságnak a keresztény államiság? Mi érlelte meg bennük a kereszténnyé válás szükségességét?

A magyarság a bizánci kereszténységgel már Etelközben találkozott Kalandozásaik során Spanyországig jutottak a Nagy Károly féle örökséget keresve. Minden olyan kolostorba betértek, ahol az örökségből juthatott. A népet anyagilag előnyhöz jutatta az, hogy kalandozva is meg tudták őrizni jogaikat. Európának kellett összefognia ellenük, hogy legyőzzenek a Lech mezei csatán. Ott szenvedtek vereséget Konrád német császár hadától. Lehel, Búlcsú és társainak tragédiája világosan jelezte, hogy a magyarság válaszút elé került: vagy a húnok és avarok sorsára jut, vagy hasonulnak a fejlettebb nyugati szomszédaik életéhez. Eladdig a magyarok uralták Európát, s ha nem jön olyan uralkodó, aki véget vet a kaladozásnak, a magyarság is eltűnt volna. Megváltoztatni az egész népet, cserélni a pogány szokásokat keresztényre iszonyú feldat volt. Nem lehetett könnyű átállítani a harcos fosztogatásból a termelő munkára.

Különös, hogy a csehek, a lengyelek és a magyarok egyformán léptek az államalapítás és az egyházszervezés útjára. Ennek a nem könnyű feladatnak a kivitelezői Csehországban a Pslemiszlidák, Lengyelországban a Piasztok, Magyarországon az Árpádház bizonyult elhívatottnak.

Az államapalítás előkészítője Géza fejedelem volt, aki 18 évvel az augsburgi vesztes csata után követet küldött a német császárhoz, hogy országa függetlenségét biztosítsa. Szent Adalbertet pedig meghívta hittérítőnek. Ő jegyezte fel, hogy Géza országában keveredve élt a kereszténység és a pogányság. A fejedelem székhelyén, Esztergomban a pogány bálványistennek is állt szobra, ahonnan a néphez szóltak a sámánok. Géza fiának, Istvánnak nem volt könnyű apja örökébe lépni. Elsősorban meg kellett vívnia Koppánnyal, aki az idősebb jogán szintén igényt tartott Géza trónjára. István seregeit az egyháziakból és felesége, Bajor Gizella, német kisérőiből szervezte. A harcban Venczeli István vezér levágta Koppányt, amiért Istvántól nagy birtokot kapott. Igen ám, de rövidesen nagybátyja, az erdélyi gyula is fellázadt ellene. Érdemes időzni ennél a kérdésnél.

A kereszténység jelentette új vallás gyakorlásához istenházra, templomra volt szükség. Nem meglepő, hogy néhány műemlékjellegű katolikus templom szentélye köralakú záródású. Ezekben az ariánus eredetű templomokban, csak a papnak épített szentélyek nyomait véljük felfedezni. Szent István szigorú törvénnyel rendelte el, hogy minden tíz község templomot építsen. A kezdeti fatemplomok után kőből emelt erődszentélyek emelkedtek, ezek a lakosság menedékéül és védelméül is szolgáltak. Az isten házának építője az ember, így került közelebb az Istenhez az ember. A templom híd és kapocs szerepet töltött be.

Szent István (969-1038) nem legendás hős. Nemcsak törvényt alkotott, hanem a törvényt végre is hajtotta. Törvényeivel megnyitotta az ország fejlődésének távlatát. Sokan felhozzák ellenvetésül, hogy törvényeinek végrehajtása közben sokat kivégeztett. Szükséges volt megelőzni a végpusztulást, különben nem lett volna se szent, se keresztény magyar nép.

Istvánt Kr. u. 1000 karácsonyán Esztergomban rexé, azaz királlyá koronázták. Hatalma akkor az ország 2/3-ára terjedt. Létrehozta a királyi vármegyéket, ő építette ki az Egyház szervezetét is. Székhelyén, Esztergomban, érsekséget alapított, s további tíz püspökséget hozott létre, ahol a királyi család tagjai székhelyeiket tartották, így vitézeik a püspökre is vigyáztak. Törvény szabta meg, hogy minden tíz falu köteles templomot építeni. Vasárnap vásárnap is volt, a templom mellett az árusok számára alkalmas térnek kellett lennie. Onnan terelték be az embereket szentmisére. A vétkek megzabolásáért István két törvénykönyvében a korabeli zsinatok határozatait már figyelembe vette. Gondja volt a jövevényekre is. Az Intelmek hatodik fejezetét nekik szenteli. Azzal indokolta, hogy az egynyelvű ország gyenge szokású és esendő. Feleségével, Gizellával, együtt német lovagok, papok, kőművesek jöttek, akik felsorakoztak Isten szándéka mellé. Odillo – clunyi apáttal levelezésben állt, aki így dicsérte István buzgóságát. Azt, hogy „Mekkora bennetek az Istenünk iránti szeretet és buzgóság, azt az egész világ hirdeti, de különösen azok, akik az Úr szenvedésének helyéről visszatértek. István tudta, hogy az ember természete szerint nyugtalan, híres helyekre vágyakozik. A zarándokok számára Székesfehérvárt jelölte ki tartozkodási helyül, hogy közelébe legyen a zarándokok utjának. 1030-ban utját állta Ottó és Konrád németesítő csapatainak, Erdélyben pedig a besenyőket tartóztatta fel. Egy év múlva meghalt fia Imre herceg, ezért utódjának Orseolo Pétert - Ilona nővére és Orseolo Ottó velencei dozsé fiát - tette meg.

Erdélynek első jelentékenyebb magyar központja egy Gyula nevű nemzetségfő alatt a mai Gyulafehérvár körül alakult. Bizánci történelmi forrásokból tudjuk, hogy amikor 943-ban a magyarok Konstantinápolyt ostromlták, a bizánci császár jobbnak látta 5 évre fegyverszünetet kötni velük. Ezért a magyarok az erdélyi törzsfőnök fiát, Gyulát hagyták a császári udvarban egyik kezesül. Az udvari élet hatására Gyula társaival együtt kereszténnyé lett, s amikor később a császár hazaengedte őket, magukkal hozták Hieroteusz görög szerzetest, hogy az erdélyi magyarokat keresztény hitre térítse. Gyula vezér leánya Sarolta Géza fejedelem feleségeként rábírta férjét, hogy a keresztény vallást terjessze. A hagyomány szerint Géza azt hangoztatta, hogy ő elég gazdag ahhoz, hogy két úrnak is szolgáljon: a magyarok ősi istenének, Hadúrnak, és a számára újnak a keresztények Istenének is. Mivel a jelzett Gyulának nem volt fia, ezért testvérének, Zsombornak a fia, ifjabb Gyula lett az erdélyi vezér, aki ekkor még pogány volt, s a keresztény igehirdetésnek éppen egyik ellenzője. Amikor István felszólította, hogy vegye fel a keresztséget, ő 1002-ben válaszul haddal támadt királyára, de nem tudta legyőzni, ezért István két fiával Buával és Buknával Magyarországra vitette, és előbb tisztes fogságba őriztette, majd hagyta Lengyelországba menekülni őket. Igy verte le a Maros és Temes közén élő nagybirtokos Ajtonyt is, aki ugyancsak fellázadt ellene. István seregeit Csanád vezette. A hosszú harcban Ajtony elesett. Ékszereit elrejtették. Azokat sokkal később, 1770-ben találták meg Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülőfalujában.

A győzelem után István király Erdélyt szorosabban kapcsolta Magyarországhoz. Helytartóvá egyik rokonát Zoltánt tette. Minden valószínűség szerint ekkor alapította az erdélyi püspökséget is.

A nagy király halála előtt egy nappal 1038. aug. 15-én az haza nagyjainak jelenlétében országát és népét a Szűz Anyának ajánlotta fel. Abban a nyomorúságban nagy hitet, s bizonyosságot jelentett, mert megtalálta azt a lehőséget, amely által fennmaradhatott a nép és az ország. S, hogy jól választott, arra bizonyiték, hogy ma is itt él keresztényként a magyar.

Milyen volt az eltelt ezr év? Európa védelmére álltunk a vártán. Tatárral, törökkel, elnyomó némettel, a kommunista eszmeáramlattal igyekeztünk hősként megküzdeni. A nándorfehérvári diadalre emlékeztet a minden délben megkonduló harangszó a földkerekség minden pontján. Ott voltunk a világszabadságért vívott nagy csatákban, tanuként vallanak az aradi tizenhármak. Túléltük a Bach korszakot, az elsővilágháború minden csataterét vérünkkel öntöztük. Az ’56-os forradalomban tanúsított hősiességünkkel a világ csodálatát vívtuk ki, s jogi bizonyossággal, hogy a kommunista eszme véges, és legyőzhető.

Valamiképpen ez mindig új reményre hangol. Az, hogy ezer éven át kibirtuk a történelem mostohaságait, az égieknek köszönhető.

S mit tett Európa? Keserű bizonyosság erre: Trianon. S még rálicitált a II. vlágháborút lezáró Párizsi béke. Így lett Magyarország a világ egyetlen olyan állama, amely csak önmagával határos.

Csak az a kérdés, hogy lesz-e bennük kitartás itt lakni, művelni, s kultúrával feljeszteni ezt a földet, az attól függ, hogy mennyire maradunk meg eleink ősi hitében, múltunk tiszteletében, történelmünk hiteles becsülésében.

A remény erősítésére segítségül hívom az egykori tehetséges egyházfit, a kiváló teologust, Erőss Alfrédet, aki a Székelyföld c. versében ekként fogalmazta meg népünknek e földhöz való ragaszkodását.

„Szerelmes a székely ebbe a vad földbe, / Szerelemből szántja, szívével veti be, / vérével megönti, melegíti csókkal, / keblére öleli örök atya-joggal. / A föld megütötte, sokszor meg is csalta, / kitámadta, marta, mint az ordas falka, / elhagyta, mint atyját a tékozló gyermek. / Mégis visszavárta, vágyta a szerelmet. / / Szerelmes a székely: erdőkbe, hegyekbe. / Nincs ilyen szép erdő a világon egy se! / Szerelmes a fákba, fenyőbe, virágba, / megirigyli tőle, ki valaha látta! / Szerelmes a vizbe, forrásba, folyóba, / Szejkébe, Bodokba, szép Szent Anna tóba. / Szerelmes az égbe, zengő Nemerébe: / az ő fergeteges „szerelmének képe”. / / Minden kicsi rögöt, minden kapavágást / küzködve hódít meg, a küzdelem ádáz. / Minden tapodt helynek órjás az adója. / A rozsnak kalászát tenyerével óvja, / a fának gyümölcsét imádsággal védi, / a falat kenyérért véres verejtéki omlanak. / De mégis, soha meg nem törve: / szerelmes a székely ebbe a vad földbe.” Ez Moldvára még inkább fokozottabban igaz. Azért jövünk Szent István királyunk sírjához, hogy esdje ki nekünk a hűséget őseink öröksége iránt, hogy máig tartó szerep-vállalásre késztesen, mégha az végnélküli küzdelem felmérhetetlen áldozatába kerül.


Mihók György, a gyimesi zarándokok vezetője

MCs: Az Első Csángó Zarándoklat gyimesi csoportját Mihók György, a Gyimesközéploki Művelődési Ház Igazgatója vezeti. Hogyan került kapcsolatba ezzel a kezdeményezéssel?

MGy: Igen, amikor először hírt kaptam róla, hogy egy székesfehérvári tanárember, Miklós Csaba zarándoklatot szervez Szent István királyunk sírjához, akkor még én voltam a ház igazgatója, de azóta nyugdíjba mentem. Ám az egykori településközpontban lévő Hagyományőrző Tájháznak és az énekesekből álló Hagyományőrző Női Csoportnak továbbra is én vagyok a felelőse. Amikor a tanár úr felkeresett és felajánlotta a gyimesiek részvételének lehetőségét, elvállaltam a szervezést. Mi még sohasem vettünk részt ilyen zarándokúton. Rendszeresen járunk persze a csíksomlyói búcsúba, többen voltak közülünk Meggyugoréban is, de közösségként, különösen Szent István sírjához nem. Őszintén megvallva, itt Gyimesben sokan nem is tudják, hol temették el Szent Királyunkat.

A Zarándokút gyimesi közösségét tehát a Hagyományőrző Csoportunk alkotja, kiegészülve családtagjainkkal, és igyekeztem minél több fiatalt is beszervezni. Szívesen jöttek, még többen is jelentkeztek volna, de csak ötvenen férnek a buszba.

MCs: Itt a Gyimesekben milyen hagyománya van Szent István tiszteletének?

MGy: Mindhárom gyimesi község római katolikus vallású csángó népe ismeri és tiszteli Szent Istvánt, úgy is, mint szentet és úgy is, mint egykori magyar királyt. De nevére szentelt templom csak a gyimesközéploki Hidegség-patakának Bükkhavas-száda nevű falurészén található. Itt már régen állott egy kicsi templom, amit Szent István nevére szenteltek. 2000-ben pedig szép, nagy templomot építettek, ugyancsak Szent István tiszteletére. Az abból az egyházközségből való zarándokoknak, de mindnyájunknak felemelő élmény lesz, hogy térdet és fejet hajthatunk a Szent Király sírjánál.

MCs: Hogyan készültek az Első Csángó Zarándokútra?

MGy: Mindjárt a szervezés kezdetén számba vettük azokat a Szent István-énekeket, amiket itt Gyimesben mi, vagy az elődeink ismertek és énekeltek. Ezeket sokszorosítottuk, és minden jelentkezőnek adtunk belőle. Azóta minden héten egy-két alkalommal összejövünk a Hagyományőrző Tájházunkban, s ott Szentes László nyugalmazott gyimesközéploki kántorunkkal gyakoroljuk az énekeket. Az 5-6 Szent Istvánról szóló ének mellett tanulunk és énekelünk Szűz Máriához szóló és más szentes énekeket is, amiket a csíksomlyói búcsúban szoktunk énekelni. Megtanultunk egy Moldvából való Szent István éneket is, amit Pusztinában ismernek, az egyetlen olyan moldvai csángó faluban, ahol megmentették falujuk templomának titulusát, s ott, az oltárképen ma is Szent István magyar király látható.

Én személy szerint még azzal is készültem a Zarándokútra, hogy írtam egy olyan verset, amit elmondhatunk majd a szent király székesfehérvári kőkoporsója előtt. Ezt szeretném a zarándokok nevében hálánk jeléül felolvasni mindenütt, ahol szeretettel fogadnak és köszöntenek bennünket. Egyik versszaka így szól:

Igen, drága magyar testvérek, anyaországiak és külhoniak,

Imádkozzunk Szent Istvánhoz s kérjük a segítségét a Szűzanyának,

Imádkozzunk és bízzunk, hogy a Szent magyar korona tartsa a nemzetet egybe,

Imádkozzunk, hogy a magyar gondolkozzon egy nemzetbe”


Halász Péter, zarándok, néprajzkutató

MCS: Az agrármérnök végzettségű, néprajzkutatással foglalkozó, a moldvai csángók érdekeit szolgáló Halász Péter két esztendeje költözött családostól Gyimesközéplokra. Ő is részt vesz az Első Csángó Zarándoklaton. Milyen megfontolásból?

HP: Nem könnyen szántam el rá magam. A kezdetekkor mindössze annyit vállaltam, hogy gyimesi csángó falustársaimat lelkileg felkészítem az útra, beszélek nekik a felkeresendő történelmi helyek jelentőségéről, Szent István történelmi szerepéről, s amiben tudom, segítem a szervezést. Meg nem is akartam mások elől elvenni a helyet. De aztán többen is győzködtek, hogy tartsak velük, meg több belső-magyarországi ismerősöm, barátom vesz részt a Zarándokút megvalósításában – mint Lezsák Sándor, Kelemen András --, akikkel örömmel találkoznék. Így aztán rászántam magam azzal a meggondolással, hogy az úton talán hasznára lehetek a közösségnek.

MCS: Miben látod ennek a Zarándokútnak a jelentőségét?

HP: Elsősorban abban, hogy a kétféle csángó etnikumhoz tartozó csoport tagjai közösen, közös érzések jegyében járulnak Szent István sírja elé. Mert ennek a két különböző csángó népcsoportnak, sokan maguk sem tudják, közösek a gyökerei, úgy is mondhatnám egy tőről metszette őket a történelem szablyája. Legtöbbjének elődje az 1764. évi Madéfalvi Veszedelemkor menekült Moldvába. Ott elvegyültek a középkor óta ott élő magyarokkal, akik a török és tatár háborúskodások és a nyomukban járó járványok, éhínségek miatt a XVII. szd. végére szinte kipusztultak. A madéfalvi menekültek valóságos vérátömlesztést jelentettek számukra, s ma együtt élnek a Szeret, a Tázló és a Tatros alsó folyása mentén. Őket nevezzük moldvai csángóknak, ők teszik ki az egyik busz közösségét Klézséről, Csíkfaluból, Külsőrekecsinből, Somoskából, Nagypatakról és Forrófalváról. Az egykor Moldvába menekültek egy része aztán visszaszivárgott a Gyimes-völgyébe és benépesítette a Tatros és a beléfutó patakok mentét, ők a gyimesi csángók. A két csángó csoport az elmúlt két század során keveset érintkezett, nem is nagyon tudott egymásról, bár néha csereberéltek egymással: deszkát és pityókát vittek a Gyimesekből, s törökbúzára, szőlőre cserélték. Néha Csíksomlyón láthatták egymást a pünkösdi búcsún, de ott sem akadtak, akik összesimították volna őket.

Meg aztán a magyar embernek nem az összetartás a legjellemzőbb tulajdonsága, s hogy a csángók is magyarok azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy olykor bizony lenézik egymást. Nagyon remélem és bízom benne, hogy ez az Első Csángó Zarándokút hozzájárul a kétféle csángó nép közötti kapcsolat valamikor megszakadt szálainak összefonásához.

MCS: Különben mit is jelent a csángó szó? Miért nevezik csángóknak a csángókat?

HP: A csángó szó a keleti magyar, vagyis a székely nyelvjárásban azt jelenti, hogy elszakadt, eltávolodott, elcsángált. Azokat nevezik tehát így, akik földrajzilag, mint a moldvai és a gyimesi csángók, vagy közjogilag szakadtak el a székelységtől, mint a barcasági, a hétfalusi csángók, akiket Ulászló király adott el a XVI. szd. elején – székely kiváltságaiktól való megfosztásukkal együtt – a brassói szászoknak.

A csángó szó különben lehet pejoratív értelmű, lenéző is, mint ahogyan a Székelyföldön sokat használják. De már a hétfalusi és a gyimesi csángók nem szégyellik, nem egyszer büszkén vállalják a csángó melléknevet, hiszen tudják, hogy a csángók is magyarok. Én mindenesetre azért fogok imádkozni Székesfehérváron Szent István királyunk sírjánál, hogy amivel ezer esztendeje a magyarság egységét úgy megteremtette, hogy külső és belső ellenségeink máig nem tudták teljesen szétszaggatni, azzal a szent erővel segítse a moldvai és a gyimesi csángók közösségeinek egységét, amire olyan nagy szükségük van, mint a falat kenyérre.


Duma András, költő, a moldvai csoport vezetője

Kedves magyar testvérek!

Minden idők legnagyobb változásain veszünk részt, az idő és a tér felgyorsult.

Az egész világon egy ősi kultúra hordozói vagyunk, amely ritka a föld kerekén és amelyet mi a moldvai magyarok mint csángók idáig megszentesítettünk.

Nap mint nap elveszőben van nyelvünk és magyar kultúránk, ez a kultúra tartat meg minket idáig és emelt ki az emberiségen belül.

Ebben van identitásunk és gyökerünk, különleges értékeinkkel, ezt kötelezőek vagyunk át adni gyerekeinknek, hogy így erős alapjukra támaszkodva legyenek megtisztelői saját múltjuknak valamint az emberiség különböző kultúrájának értékelői.

Isten minket igy segélyen!


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép