Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
A hunok öröksége - Lezsák Sándor könyvbemutatója a Polgárok Házában
2017. november 30.

Pogányok, vagy keresztények? Eltűnt-e Atilla és Csaba népe? Mennyire áthallásos a színmű? Hogyan kapcsolódik Csíksomlyó a hunokhoz? Mit őrzünk mondókáinkban, népköltészetünkben? – többek között ezek a kérdések vetődtek fel a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferenciasorozatának november 22-ei, 50. rendezvényén.

„Atilla fia, Csaba királyfi címmel jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában Lezsák Sándor színpadi műve. Minél több, sokszínűbb a könyv értelmezése, annál tartalmasabb, mélyebb, az olvasó gondolkodását megmozgató műalkotás. A cím alapján első gondolatként minden székely vezérére asszociálhatunk. S közben gondolunk krónikásainkra, történészeinkre, így Anonymusra, Kézai Simonra, László Gyulára, Dümmerth Dezsőre, Györffy Györgyre, s emlékszünk Gárdonyi Géza A láthatatlan emberére. Lezsák Sándor legújabb könyvét elolvasva számomra a lakiteleki sátorverő, a népben, nemzetben gondolkodó népfőiskolai szervező, a politikus szólal meg. Ez a színpadi mű Lezsák Sándor politikai ars poeticája; Csaba királyfi mondja el a nevében nemzetpolitikai elképzelését a nemzetépítésről, hitről, hagyományról, nyelvről, családról” – mondta bevezetőjében Horváth Béla, majd így folytatta a Kölcsey Kör vezetője: „Mindezt a Csaba királyfi által elmondottakkal támaszthatom alá; »esküszöm Babba Máriára, hogy múltunkból épül a jövőnk, őseink földjét nem hagyjuk el, és rovófákra továbbjegyezzük történetünket.« Máshol azt olvashatjuk: »De ami Nyugaton történik, az vérforraló.« Csaba beszél a züllés démonáról, és arról is, hogy mint hegyről a hólavina, úgy zúdulnak ránk, és pusztítva vonulnak át rajtunk a néptömegek. Tehát a könyvnek igenis van politikai áthallása.”

Rosta Szabolcs régész szerint erről a műről nem lehet vitázni, mert mikor nehéz kérdések vetődtek fel, akkor Lezsák Sándor az irodalmár finomságával áthidalta a kritikus pontokat, s ezáltal közölte véleményét. A szerző közölte, hogy 1992-ben Szörényi Leventével írták meg az Atilla – Isten kardja rockoperát, és akkor határozta el, hogy alaposabban feltárja Csaba királyfi múltját. Csak ahhoz a munkához 1600 jegyzetet készített. A Nemzeti Fórum elnöke bevallotta: „nem értettem, hogy miért nem tudunk valamit arról, hogy mi lett a hunokkal, őseinkkel Atilla 453-as halála után.” Külön kiemelte, hogy László Gyula munkája számára meghatározó volt, és 1993-tól 2016 decemberéig több mint 4000 cédulát gyűjtött Csaba királyfival kapcsolatban, majd Szilveszter napján elkezdte írni a színművet, amit január 22-én fejezett be. A több ezer cédula átnézése közben fejében kialakult a történet, és annak mondatai. Színházak is felkeresték, hogy bemutassák darabját, de világosan kimondta: egyetlen egy szót nem enged kihúzni művéből. Hogy miért? „Senkitől, aki megszólal, nem tagadok meg egy mondatot sem.”

A mű Kr. u. 478-ban játszódik, két évvel Róma bukása után. S talán kevésbé ismert, s ezt állítják a források, hogy Atilla halála után két évvel a Nedao folyó mellett a gepidák – a nagykirály egykori szövetségesei – tönkreverik a hunokat, s elüldözik őket onnan. A történelem háttere az az időszak, amikor a hun világbirodalom Atilla halála után szétesik, és felvetődnek olyan gondolatok, hogy mi történt ezután. Mi történt Csabával, a hunokkal, és azzal a sok-sok örökséggel, ami később visszatért a Kárpát-medencébe – hívta fel a figyelmet a kecskeméti múzeum igazgatója. Rosta Szabolcs szerint rengeteg olyan kérdés van ebben a műben, ami őt nemcsak történészként, hanem magánemberként is érdekli. A hunok előtt sem ismeretlen a kereszténység, hiszen a keleti népek gyakran találkoztak keresztényekkel. Nem minden keleti nép lett muszlim, például a mongolok egy része nesztoriánus keresztény lett, a kazárok vezetői pedig politikai megfontolásból felvették a zsidó vallást. A régész kimondta: elnök úr e munkájában is nagyon erősen helyet kap a kereszténység.

„Atilla halála után is éltünk, voltunk, és az foglalkoztatott, hogy 476-ban, a Nyugatrómai Birodalom bukása idején Atilla főminisztere, Oresztész felbukkan mint a császár, Romulus Augustus édesapja. Ezután, gondoljunk bele, hogy Oresztész biztos Rómának is szolgált. Odoaker 476 augusztusában Róma ellen vonult, fogságba ejtette a császár édesapját, és – augusztus 22-én – önmagát kiáltotta ki a félsziget királyának. Az új uralkodó hamarosan kivégeztette az elfogott Oresztészt. Odoaker majdnem egyidős Csabával, s Atilla udvarában játszópajtások voltak. Beleképzeltem magam Odoaker helyébe, aki tudta, hogy a név, Csaba neve szervező erő volt, ezért arra gondolt, vagy megöli, vagy behódoltatja. Erről szól a darab. Időben 478. februárjától 479. májusáig. Adatok szerint Csaba királyként él udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el Verecke környékére, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, majd visszatér Korezmiába, de a mű végén ott van Somlyó hegyén, a nyeregben. Útja során embereket, sorsokat ismer meg az olvasó, miközben cselvetések, kalandok, történések és az a hit bontakozik ki, ami megtartott bennünket a Kárpát-medencében. Lezsák hangsúlyozta, hogy Csaba királyfi ott él minden székely faluban, de találkozhatunk vele a Kárpát-medence minden szegletében, magyar közösségében. „Olyan ember ő, aki nem adja fel, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest”. A mű úgy fejeződik be, hogy a szerző felteszi a kérdést: „Hol a haza?” Lezsák Sándor hitvallása szerint, ahol a magyar nyelvet értik és válaszolnak rá, ott a haza.

 

Medveczky Attila

(megjelent a Magyar Fórum 2017/48. számában)


Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
Mindszenty Emlékérem átadása
Budapest, Országház
2018. november 6. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép