Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
A kormányzati munka egy évéről
2011. június 29.

A választások előtt drámai sorskérdés volt, hogy akarunk-e önállóságában megerősödött magyar államiságot, nemzeti érdekeinket és értékeinket előtérbe helyező és azokat képviselni tudó erős kormányzatot, igazságosabb társadalmi elosztást, tisztességes népképviseletet, keresztény templomot és nevelő iskolát, teljesebb, igazabb jogállamiságot – és képesek vagyunk-e a közös cél érdekében közösen cselekedni és építkezni, Kölcseyt idézem: „egy pontra vonulni”.

Ebben a szellemben, ezzel az elszánt akarattal gyülekeztünk annak idején, 1987-ben Lakiteleken Bíró Zoltánnal, Csengey Dénessel, Csoóri Sándorral, Csurka Istvánnak, Fekete Gyulával, Fűr Lajossal, Joó Rudolffal, Kiss Gy. Csabával és másokkal.

Akkor más szándékok és érdekek erősebbnek bizonyultak, nagyrészt más útra terelték a változásokat. Most bebizonyosodhat, hogy ezrek és tízezrek helyi, közéleti erőfeszítése, áldozata nem volt hiábavaló.

A kétharmados történelmi felhatalmazás az elmúlt év tavaszán arra adott rendkívüli lehetőséget, hogy a 80-as évek végének lendületével, az elmúlt két évtized fegyelmező tapasztalataival formáljuk újjá Magyarországot.

A kormányzati munka egy éve nyilvánvalóan nem eshet azonos elbírálás alá a kormánypártok és az ellenzéki képviselők részéről. Van azonban egy felső fórum, melynek ítélkezése a miénknél fontosabb, ez pedig a társadalom többségének - az akár ki nem mondott - minősítése a kormány és személy szerint a kormányfő munkájáról. Úgy látom, hogy az emberek többsége, még rossz anyagi helyzete, gyengébb életminősége ellenére is, belátja ennek a kormánynak súlyos terheit és méltányolja erőfeszítéseit. Valószínűleg megéreznek valamit abból is a magyar választók, hogy az új Orbán-kormány fellépésével, Magyarország Alaptörvényének elfogadásával új korszak vette kezdetét. Ennek a korszaknak a főbb jellemzőit kell látni és láttatni ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a jelentőségét.

Én magam úgy látom, hogy ami most ezzel a kormányzati politikával elkezdődött, az új körülmények, más nemzetközi viszonyok között annak a nemzetmentő törekvésnek a folytatása, amelyet a magyar politika irányítói végeztek a trianoni diktátumok után a két világháború között akár az ország gazdasága stabilizálásában, akár a magyarság súlyosan megtört öntudatának a helyreállításában. Egyúttal, mintha folytatása lenne azoknak a kezdeményezéseknek is, amelyek az egykori népi mozgalom főbb törekvéseit jellemezték.

Számos jele van ennek abban a külpolitikai irányváltásban, amely mindenki számára jól láthatóan a korábbiaknál sokkal tágasabb kaput nyitott a nyugati után a keleti kapcsolatok számára is, felismerve, hogy erős nemzetközi pénzügyi és politikai szorítások közepette is van egyfajta „harmadik út”, ha élni tudunk és akarunk Magyarország sajátos kelet-közép európai helyzetével és történelmi adottságaival.

Kiemelkedően fontosnak tartom a népi mozgalom eszméinek követésében azt a hangsúlyt, amelyet ez a kormányzat helyezett a falu és általában a vidéki Magyarország, a mezőgazdasági termelés, a gazdatársadalom és mindezzel együtt a magyar vidék kulturális- erkölcsi értékeinek újraélesztésére és támogatására, vagy a családpolitikai intézkedésekre. Mintha emlékeztetne többek között a múlt század húszas éveinek lendületére, Prohászka szociális tanításaira, Klebelsberg szellemi honvédelmére, tudatos építkezésére, vagy a Bartha Miklós Társaság Fábián Dániel és József Attila szerkesztette „Ki a faluba” című kiáltványának a szándékára. Felidézem magamban Kodolányi János egykori kétségbeejtő ormánsági látleletét, vagy amit Illyés Gyula írt a „pusztuló magyarság”-ról vagy a „Puszták népe” egyik-másik jellemző képét a magyar élet mélységeiről. De felidézem egyszersmind a népi írók magyar jövendőre vonatkozó terveit és látomásait is: Németh László „minőség forradalmát”, a „Kert-Magyarország” ideáját, az 1943-as Szárszói Találkozón elhangzott gondolatokat, Veres Péternek a „paraszti jövendőről” szóló elképzeléseit. Ezek egy része, változott körülményekhez igazítva, de mintha korszerűbb formában visszaköszönne végre ebben az új korszakban, az Orbán-kormányzat számos törekvésében.

Sorsfordító feladatok állnak előttünk, nemcsak a kormány, de az Országgyűlés és az egész magyar társadalom előtt. E feladathoz képest egy év kormányzati idő igen csekély, megterhelve még az egyébként sikeresen teljesített uniós elnökség kötelezettségeivel is. Úgy vélem azonban, hogy ez az egy év ezúttal nagy előre lépést és jó alapozást jelent a következőkhöz. Bízom benne, hogy a kormány és maga az Országgyűlés is teljesíti nemzetegyesítő történelmi küldetését is, és eközben a kor követelményeihez alkalmazkodik, bátran vállalja történelmünk legjobb szellemi és politikai értékeit, élni tud örökségének – így az egykori népi mozgalom örökségének - javával is, mert a biztató magyar jövő képét csak így, ilyen alapokon lehet komolyan és mértékadóan megformálni. Tudom, vannak a mai közéletben olyanok, akiknek nem nyeri el a tetszését sem az a politika és az a hivatkozás, amely a múlt értékeire, nemzetünk elsőrendű érdekeire vagy a népre, mint nemzetfenntartó közösségre épít. Ám nemcsak a magyarság, de az európai közösség, az európai népek és nemzetek életében is eljött ismét az a történelmi pillanat, amikor vissza kell térni – újszerűnek és korszerűnek tűnő, de csődöt mondott eszmei kalandozások után – hagyományos életfenntartó emberi és keresztény nemzeti értékeinkhez, ha nem akarunk eltévedni eszmei labirintusok útvesztőiben. Mi magyarok adjunk mintát ehhez Európának, legyünk kezdeményezők ebben akkor is, amikor átadjuk az uniós elnökség megtisztelő feladatát Lengyelországnak.

Lezsák Sándor napirend előtti felszólalásának teljes szövege, amely elhangzott 2011. június 28-án, a Parlamentben.


Képtár


Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok
Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója
Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép