Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
A „legnagyobb magyarra” emlékezett Lezsák Sándor Kiskunfélegyházán
2010. szeptember 23.

Gróf Széchenyi István születésének 219. évfordulója alkalmából rendhagyó történelemórát tartott a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke.

A politikus, aki tanárként kezdte pályafutását, több évtizedes tapasztalatának köszönhetően előadása során egy pillanatra sem hagyta lankadni hallgatósága figyelmét. Széchényi életéről olyan érdekes momentumokat tudhattak meg a diákok, melyeket tanórán valószínűleg eddig nem, vagy nem ebben a köntösben hallhattak. Az alelnök előadása bizonyára egy életre megmarad a gimnazisták emlékeiben.

Lezsák Sándor a történelemóra bevezetőjében Herdert a német polihisztort, tudóst idézte, aki 1971. augusztus közepén írta le azt a megállapítást, miszerint a magyar nyelv 200 esztendő múlva csak lexikonokban marad fenn, a Kárpát-medence magyarsága pedig ki fog pusztulni. Herder azonban nem tudhatta, hogy éppen ebben az esztendőben születik meg gróf Széchenyi István a „legnagyobb magyar”, aki élete munkásságával – ami később eszmévé finomult – mindent megtett, hogy Herdernek ne legyen igaza – fogalmazott a politikus.

A „legnagyobb magyarra” emlékezett Lezsák Sándor Kiskunfélegyházán

A herderi jóslatot ezen felül, több tényező sem engedte kibontakozni – folytatta Lezsák. - Ebben az esztendőben született Katona József, később Petrovics István és Hrúz Mária szerelméből Petőfi Sándor. Amikor Herder vészjósló mondatait leírta, szinte azzal egy időben született meg Csokonai Vitéz Mihály a Magyar nyelv ébredezéséről szóló műve. Herder nem tudhatta azt sem, hogy ezekben az esztendőkben, kicsi falvakban, nagy templomok épülnek, építőik pedig bíztak abban, hogy azok valamikor benépesülnek. Benne volt az emberekben, Széchenyiben az erős tettvágy, amit Herder nem sejthetett – mondta el a honatya.

Széchenyi a család hatodik gyermekeként született, igen csenevész volt. A bábaasszony is csak rövidke életet jósolt neki. Ám az ifjú Széchényire nagy hatással volt Defoe Robinson Cruso-ja, miután elolvasta, tudatosan kezdte edzeni testét és lelkét. Olyan erős fiatalemberré vált, aki katonaként 17 éves korában hőstettet hajt végre a győri csatában 1809-ben, majd pedig 1813-ban a lipcsei csatában.

Lezsák Sándor azt is elmesélte a diákoknak, milyen családi tragédia után született meg a Lánchíd „atyjának” fejében a hídépítés gondolata. – 1920 telén Széchenyi Erdélyben járt, miközben utol érte a hír, hogy édesapja Bécsben haldoklik. A gróf azonnal lóra ült és elindult Bécsbe. Ekkor tapasztalta, hogy milyen elképesztő állapotban vannak az ország útjai, nem lehet közlekedni rajtuk. A jégzajlás miatt a Tisza is megállította, több napig egyhelyben kellett rostokolnia. Utána a Dunán sem tudott átkelni. Mire nagy neheze megérkezett Bécsbe apját már el is temették. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy hidakra van szükség. Ezt követően már az úthálózat fejlesztésén munkálkodik, és elkészül az ország vasúthálózatának térképe is.

Széchenyi Hitel című művének megszületése sokkal prózaibb okra, játékszenvedélyére vezethető vissza fogalmazott Lezsák:- Széchenyi huszárkapitányként nem vetette meg a kártyázást és a lóversenyzést sem. Gyakran adósságokba keveredett. Miután senkitől sem tudott kölcsönkérni, arra a következtetésre jutott, hogy bankokra van szükség, melyek hitelt folyosósítanak.

Lezsák Sándor hangsúlyozta: a gróf mindig arra törekedett, hogy nemes kezdeményezései, gazdasági elképzelései a gyakorlatban is megvalósuljanak. Mindezek ellenére a közélet szereplői sokat gúnyolták, még ma is vádolják azzal, hogy nem tudott magyarul.

Miközben minden nap az ország problémái foglalkoztatták, példás családapa is volt. Családja akkor is mellette maradt, mikor összeroppant. 1848 márciusában megtébolyodott: elbizonytalanította az akkor politikai helyzet, nem volt biztos benne, hogy elég erős az ország ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon. Lezsák Sándor kifejtette:- Nem tud állást foglalni abban, hogy Széchenyi öngyilkos lett vagy megölték.

Befejezéséként elmondta: - Az újjászületés időszakát éljük, és úgy tűnik sikerül Széchenyi példáját követni.

A rendhagyó történelemóra zárásaként Lezsák Sándor mindenkinek ajándékozott egy Arany János versidézetet:

Széchenyi emlékezete

Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl,
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,

Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye
Amint időben, térben távozik,
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz, imádkozik.

(Forrás: Kis-Kunság.hu)


Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
17.00-18.00 Képviselői fogadóóra Móricgáton
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
XVIII. Lakiteleki Filmszemle
Lakitelek Népfőiskola
2018. november 14-16.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép