Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
A nemzeti összefogás történelmi igény

Tisztelt egybegyűltek, kedves Kolozsvár! Akár a jelenvalóság történelmi metaforája lehetne, hogy a négy évszázaddal ezelőtt, október 23-án e kincses városban fejedelemmé választott protestáns Bethlen Gábor életéről és Erdély aranykoráról szóló Kárpát-medencei vetélkedőt a lakiteleki Népfőiskolán a felvidéki érsekújvári katolikus Pázmány Péter Gimnázium diákjai nyerték meg. Őket a budapesti Szent Imre Gimnázium csapatai követték, köszöntöm őket itt a sokaságban szeretettel és tisztelettel. Nyertesek mindazok, akiket a mai jeles évforduló közelebb hoz Bethlen Gábor történelmet formázó életművéhez, mert vannak kivételes életművek, amelyek évszázadokon át élnek a nemzet emlékezetében és nem halványulnak.  A történelem bizonyos korszakaiban éles fényben jelennek meg újra a nemzet előtt mint követendő, mint normaadó példázat. Vannak ezek között a különös értékek között politikusi és államférfiúi alkotások, hiteles egyéniségek, országot, nemzetet, államot építő és gazdagító teljesítményekkel. Így jelenik meg szemeink előtt aranyló fényben a történelem ködén át Erdély aranykora, három nagy fejedelme: Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György nevét idézve.

Bethlen Gábornak most nem csak a nevét idézzük, de a szobor által megidézzük alakját is. Péterfy László szobrászművész egy komoly, megfontolt és egyúttal elszánt férfi emberalakját állította elénk, mert Bethlen Gábor valóban ilyen lehetett. Életműve ezt bizonyítja. Komoly volt gondolkodóként és Erdélyt irányító fejedelemként. Megfontolt uralkodó volt, aki inkább számolt és szervezett, mint álmodott. Bár előtte is tündérország képe lebegett, de nem kergette az álmot, hanem a célhoz igazította a cselekvést, a döntéseket. Kiszámolta, hány lóra, mennyi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy Bocskai útján elindulhasson a magyar függetlenség kivívására a Habsburg uralommal szemben. A realitásokkal számolt akkor is, amikor Erdély gazdaságát akarta fellendíteni, hogy legyen miből költekezni a függetlenségi háborúra, amint akkor is számolt, amikor a török szultán támogatását nyerte meg fejedelemmé választásához, majd politikájához. Bethlen Gábor megfontoltan, minden tényezővel számolva, de annál elszántabban tört az általa mindenek felett szolgálni érdemes cél iránt. Igaz, eszközeiben nem a mindennapi ember erkölcsi normái szerint válogatott, de a fejedelem népe iránti erkölcse és elkötelezettsége szerint. Ebben a korszakban csak így válhatott sikeres politikussá, így válhatott az akkori Európában kiemelkedő, más uralkodók előtt is tiszteletreméltó államférfiúvá. Tudott és mert dönteni, de nem bocsátkozott fölösleges kalandokba. Levelezésben állt csaknem minden számottevő európai vezetővel, így alakította külpolitikáját. Székely ember volt, aki az egyetemes magyarság ügyét vállalta. Ugyanakkor békére és megegyezésre törekedett más nemzetiségekkel az ésszerűség és a tisztelet elemi normái szerint.

Református, keresztény fejedelem volt az apostoli hitvallás és a vallási türelem jegyében. Vitatkozott a katolicizmus szellemi fejedelmével, Pázmány Péterrel, de mindketten a magyarság megmaradását tartották elsősorban szem előtt. A katolikus Pázmány Péter írja a protestáns Bethlen Gábor katonai táborában lévő felső-magyarországi rendeknek 1626. október 22-én Pozsonyból: „Mert ha nekünk nem fáj saját nemzetünknek fogyása, romlása, nem tudom, kinek fájhat.” Igen, ebben a mondatban is fölsejlik a nemzeti összefogás történelmi igénye.

Bethlen Gábor életműve azonban nem csak a függetlenségi harc, nem csak a gazdasági fellendülés eredményeiben mérhető. Nagyot alkotott, éppen megmaradásunk érdekében, a művelődés ügyében is; kétség sem fér hozzá, hogy e tekintetben legfontosabb döntése a Gyulafehérvári Kollégium alapítása és évszázadokra való gazdasági megalapozása. Ez a kollégium a magyar értelmiség nevelésének és képzésének korát messze megelőző intézménye lett. Ösztöndíjasai az akkori élvonalbeli európai intézményekben is tanultak, szereztek és hoztak haza tudást, tapasztalatot. A kollégium beírta nevét a magyar történelem és művelődéstörténet nagykönyvébe. Miközben a fejedelem a magyar szellemi vezetőréteg minőségi és erkölcsi normáit alapozta meg a kollégiummal, ne feledjük, hogy Erdély románjainak is ő adott anyanyelvükön Bibliát.

Most itt, Bethlen Gábor szobra előtt állva, fejedelemmé választásának 400. évfordulóját ünnepelve, tűnődhetünk azon, hogy századunk toleranciát, jogot, demokráciát hirdető politikai szónoklatai hogyan viszonyulnak a 400 esztendővel korábban fejedelmi trónt foglaló, majd királlyá választott Bethlen Gábor tetteihez. Ha lenne ennek a századnak emberi arca, talán el is pirulna az összehasonlítástól, és századunk politikusai Európa szerte a szégyentől pirulhatnának.   Mi azonban legyünk büszkék rá, hogy voltak nagy személyiségeink, voltak magyar államférfiak, akik többek között nemzetiségi és vallási türelemből példát tudtak és tudnának ma is adni Európa különböző nemzeteinek, politikusainak. Nekünk pedig ma is korparancs Bethlen Gábor józan cselekvésre ösztönző történelmi üzenete, ami így hangzik: „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell; de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Igen, ha kell – és a gyűlöletkeltők, a békétlenséget provokálók ellen igenis kell, akár Békemenettel, amely ezekben a percekben, százezres tömegben az Andrássy úton vonul végig méltósággal. Igen, ha kell, mert erősen kell, akkor október 27-én a székelyek nagy menetelésével a Székelyföldért, az autonómiáért, hogy végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848–49-ben és 1956-ban vérrel szentesített.

Tisztelt egybegyűltek, kedves Kolozsvár! Végezetül a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma nevében ezúttal is köszönöm, köszönjük mindazoknak, akik erkölcsi támogatásukkal, adományukkal, szervezőmunkájukkal járultak hozzá a mai szoborállító ünnephez. Köszönöm Kató Béla püspök úr és Böjte Csaba ferences atya munkáját, védnöki oltalmukat. Külön kiemelem és köszönöm Bakos Istvánnak, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorának kezdeményező gondolatát, rendíthetetlen hitét és áldozatos küzdelmét. Nélküle e szobornak csak kicsinyített mása volna.

A szobor alkotója, Péterfy László Székelyföldön született Nyárádselyén. Makovecz Imre épületeihez tervezett szobrokat: a csodaszarvast, az életfát, a magvetőt. Köztéren áll Kós Károly, Szent István és Szent Borbála szobra. Beszédes emlékművei adnak erkölcsi elégtételt a politikai áldozatoknak. Kedves Kolozsvár, kérlek, fogadd történelmi türelemmel és bizalommal egykori fejedelmed, az Erdély aranykorát megteremtő Bethlen Gábor bronzszobrát, Péterfy László szobrászművész közadakozásból készült alkotását. Álljon itt ez a szobor – önértékeinkre is emlékeztető öntudatunkat is erősítve – az idők végeztéig. Köszönöm megértő figyelmüket.

Képtár


Kézilabdapályát avattak Pálmonostorán
2018. június 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép