Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
A tanyatörvény expozéja
2009. május 20.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának

24. ülésnapja

2009. május 18-án, hétfőn

 

LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Harmincegy képviselőtársammal együtt nyújtottuk be a tanyák védelméről és megőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslatunkat.

Mindannyian átérezzük, hogy a tanya megőrzésre méltó hungarikum, magyar és európai érték mint hagyományos lakóépület, gazdálkodási és települési létforma - elidegeníthetetlen öröksége a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti múltunknak.

Az előterjesztőkön kívül nyilván még több olyan képviselő dolgozik itt az Országgyűlésben, akik, bár a parlamenti patkó két oldalán ülnek, de van egy közös pont az életükben: tanyán nőttek fel, tanyasi iskolába jártak, tanyasi gazdálkodásban dolgoztak, közeli hozzátartozójuk tanyán élt, vagy még ma is ott lakik.

Mint kisgyermek, magam is megismerhettem a szabolcsi bokortanyák életét, és bár Pesten nevelkedtem, de immár négy évtizede Lakiteleken élek. Lakitelek Kecskemét környéki tanyás település, ahol még a '70-es évek elején is faluvégi ritkuló porták szinte észrevétlenül léptek át a tanyasi övezetbe. Húszesztendősen a lakiteleki-szikrai, részben osztott tanyasi iskolában tanítottam, feleségemmel kezdetben egy klebelsbergi iskolaépület szertárában laktunk, majd a másfél szobás szolgálati lakás után Lakitelek szélén újítottunk fel egy omladozó, rossz állapotban lévő tanyasi lakóépületet. Ma is ott élünk. Tudom például, hogy mit jelent a vertföldes, vastag fal, mely télen tartja a meleget, nyáron pedig kellemesen hűti a levegőt.

A tanyán élők sorsa és helyzete már közel egy évszázada foglalkoztatja a magyar közélet legkiválóbb gondolkodóit. Illyés Gyula "Puszták népe" című szociográfiájával tört be a magyar irodalmi életbe, és magam is a magyar valóság kézikönyveként olvastam Móriczot, Féja Gézát, Kodolányi Jánost, Kovács Imrét, Erdei Ferencet és Veres Pétert. Klebelsberg Kunó oktatási, kulturális és vallásügyi miniszter több ezer tanyasi iskola építésével tette halhatatlanná nevét az ilyen iskolákban tanuló és később innen továbblépő, a tudományos életben is helytálló tanyasi nemzedékek révén.

A '70-es évek elején Klebelsberg neve csak az általa épített tanyasi iskolák jelzőjeként jelent meg. 1973-ban Kecskeméten, az akkori Hazafias Népfront által szervezett tanyakonferencia nekem is élményt adott, hitelesítette például a "Forrás" című folyóirat szociográfiáit, a valóságot feltérképező elkötelezettségét, Zám Tibor írásait például, és ráirányította figyelmünket a "Magyarország felfedezése" című könyvsorozatra.

Tisztelt Országgyűlés! Könyvtárnyi irodalmat kellene most felsorolnom. A szaktudós Györffy Istvántól a költő Buda Ferencig, Sára Sándor dokumentumfilmes lírai vallomásáig, Mendöl Tibor geográfustól Erdei Ferencen át a tudós Romány Pálig. Szenti Tibor "A tanya" című szociográfiai-néprajzi művében az utókor számára is érzékletes leírással rögzíti a hetvenes-nyolcvanas évek tanyai népességének a mindennapjait, életmódjukat és szokásaikat.

Ennek a parlamenti előterjesztésnek természetesen nem feladata a tudományos, politikai és irodalmi-művészeti háttér föltérképezése, de mindenképpen meg kell említenem a vidékpolitika rangját, ezen belül a tanyakutatást is erősítő Glatz Ferencet és a gyakorlati érzékkel áldott Font Erzsébetet, és aki sokunk számára valódi tanyakutató műhelyt teremtett, Csatári Bálint munkásságát, és a kutatásokat irányító tevékenységét.

Csatári Bálint irányításával Tanyakollégium néven a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Regionális Tudományos Intézetének szakmai felügyelete alatt a gödöllői Szent István Tudományegyetem tanárai, több mint harmincan, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében 2002-ben és 2003-ban 120 egyetemistával szociológiai felvétel keretében mérték fel az ezredforduló utáni tanyavilág típusait, lakóit, az itt élők távlati céljait és reális perspektíváit Bács-Kiskun megye 24 tanyás településén.

Érdemes röviden felidézni a felmérés más kutatásokban is megtalálható következtetéseit. A mai tanyán élők helyzete közvetlen következménye annak, hogy az utóbbi fél évszázadban gyakran a tanyák létezésével szemben ellenséges vagy jó esetben közömbös településpolitika érvényesült.

 

(20.10)


Az itt élők csak korlátozott mértékben gazdálkodhattak, nem építkezhettek, gyermekeik számára fokozatosan megszüntették a tanyasi iskoláikat, lassan haladt a tanyák villamosítása, alig épült korszerű külterületi út az érdekükben, s a korábban működő mozgóboltok s más tanyasi ellátó egységek is megszűntek, bezártak.

A rendszerváltás után a kislistás választások miatt alig kerültek be a tanyán élők az önkormányzati testületekbe, így egyre mérsékeltebb lett a tanyán élők érdekérvényesítő képessége. Bizony ma, amikor a kisebbségek esélyegyenlőségének a védelme sok programban követendő cél, akkor a mostoha kisebbségsorsúak közé sorolhatjuk a tanyán élő mintegy 200 ezer honfitársunkat is.

Sokan emlékezhetnek arra, hogy a tanyán élők és érdek-képviseleti szerveik például 2004 őszén petróleumlámpás tüntetést szerveztek itt az Országház előtt azért, hogy felhívják a képviselők figyelmét a korszakunkhoz méltatlan gondjaikra. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mind 2003-ban, mind 2004-ben is vizsgálta a tanyák villamosítása elhúzódásának okait, az ebből adódó esélyegyenlőtlenség mértékét, és javaslatot tett az állam nagyobb arányú tehervállalására a villamosítási beruházásokban. Annak ellenére, hogy az országgyűlési biztos a villamos energiával ellátatlan területeken élők körében kimutatta az esélyegyenlőséghez való jog, a gyermeki jogok, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmét, érdemleges állami intézkedés bizony nem történt a gond megoldása érdekében.

Az említett szociológiai felvételben a legtöbb megkérdezett szereti a lakóhelyét, s ha lehetne, maradna a tanyán. Legnagyobb problémájuk a közbiztonság és a munkalehetőségek hiánya. A fiatalok emiatt, ha kényszeredetten is, de elköltöznének a munkaalkalmakat biztosító településekre; a középkorúak, vállalva az alacsony jövedelemszintet, inkább maradnak. A tömegközlekedés romlik, és egyre gyakrabban válnak megközelíthetetlenné a kistelepülésen, tanyán élők számára olyan munkahelyek, amelyek korábban még elérhetők voltak.

A nagyüzemek szétesésével a tanyasi háztáji gazdaságokat integráló szervezetek is jórészt hiányoznak. Nagyon kevés a tanyán élőknek a fejlesztéshez szükséges tőkéje, friss tudása és a piaci kapcsolata ahhoz, hogy gazdaságukat képesek legyenek korszerűsíteni. Az öngondoskodásnak az elemi feltételei is hiányoznak. A fiatalok elköltözési hajlandóságát a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozó iskolabezárási szándékok is erősítik.

A tömegközlekedés, szállítás és hírközlés területén mindenekelőtt az elhanyagolt, leromlott úthálózat és sok helyen a tanyai bekötőutak hiánya gátolja a tanyasi termékek értékesítését. A vidéki tömegközlekedés járatai ritkulnak, és ezek a járatok sem alkalmazkodnak az eljáró munkavállalók munkakezdési és munkavégzési időpontjaihoz. A tanyán élők munkanélkülisége emiatt is tartósan magas.

Politológusok véleménye szerint módosítani kellene a helyi önkormányzatok választását szabályozó törvényt, mégpedig oly módon, hogy a tanyai szórványlakosság számára is legyen lehetőség a települési önkormányzatban való garantált, érdemi képviseletre. A részönkormányzatok létrehozásának jelenlegi lehetősége ezt a képviseletet nem biztosítja. Önkormányzati törvényben biztosított jogok nélkül valószínűleg a jövőben sem juthatnak érdekképviselethez a külterületen élők, egyszerűen azért nem, mert helyhatósági választások idején kevésbé ismerik a jelöltjeiket, mint a belterületen élő jelölteket. Jelenleg az egyébként is szűkös önkormányzati költségvetésből kell biztosítani a külterületekhez, illetve a külterületi népességhez kapcsolódó feladatok forrásait. A külterületen élők oktatása, egészségügyi és szociális ellátása több forrást igényel, mint a belterületen élők ellátása, ezért ennek az összegnek az előteremtése helyi szinten mindig konfliktusokkal jár. Szükséges lenne mindezek megelőzése érdekében a jelenlegi, méltatlanul alacsony külterületi normatíva megemelése, a jól működő tanyagondnoki hálózat megerősítése.

Az országot járva bárki tapasztalhatja, hogy az elmúlt évtizedben a tanyák többségének megváltozott a funkciója. A korábban csak gazdálkodó tanyák helyében ma egyre gyakrabban csak lakás vagy csak nyaralás, pihenés céljára használt tanya áll, és egyre gyakrabban találkozhatunk vendéglátási és idegenforgalmi célra hasznosított tanyákkal, vagy olyanokkal, amelyeket valamely hobbi - például lovaglás, horgászat, vadászat, természetjárás - érdekében tartanak fenn. Ennek megfelelően a termőföldről szóló 1994. évi XV. törvény 3. §-ában megadott definíció, mely szerint a tanya a település külterületén lévő, mezőgazdasági termelés, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás céljára létesített lakó-, illetve gazdasági épület és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese, nem írja le hűen a mai kor tanyáit, amelyeknek ma már csak egy kisebb hányadában folyik mezőgazdasági termelés, illetve ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás. A valóságot nem fedő, immár korszerűtlen definíció miatt olyan jogbizonytalanság keletkezhet, amit meg kell előznie az Országgyűlésnek.

2008 novemberében a Nemzeti Fórum és a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete szervezésében "Tanyavilág a Parlamentben" címmel megrendezett konferencia alkalmából zsúfolásig megtelt a főrendiház nagyterme. Tanyán élő fiatal és idősebb gazdálkodók, tudósok, néprajzkutatók, közgazdászok, a tanyagondnokok országos egyesületének vezetői, polgármesterek, politikusok, a magyar szellemi élet kiválóságai mondták el véleményüket, javaslataikat.

A konferencián elhangzott, hogy annak ellenére, hogy a tanyás térségek jól körülhatárolható területek Magyarországon, a tanyás térségek a területfejlesztés célterületei között nem szerepelnek, és a vidékfejlesztésen belül sem kapnak szerepet. A konferencia javasolta, hogy a tanyás térségek kerüljenek bele a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény kiemelt térségei közé. Szükséges vagy egy önálló tanyatörvény, vagy egy olyan vidékfejlesztési törvény megalkotása, amelyben a tanyák és a tanyás térségek, ezek megőrzése és fejlesztése külön fejezetként, önállóan szerepel.

Az eddigi mulasztás következménye az, hogy a 2004. és 2006. évekre szóló nemzeti fejlesztési terv és annak operatív programjai a tanyás térségekkel nem vagy kevésbé foglalkoznak, a tanyás területek fejlesztésére nem különítenek el forrásokat, és európai uniós forrásokat sem igényelnek olyan mértékben, ahogy ez lehetséges volna. Míg más országok éppen e legelmaradottabb térségeik fejlesztésére kérnek uniós támogatásokat, nálunk nem ez történik. A konferencia javasolja, hogy a tanyás térségek fejlesztésének kiemelt szerepet kell kapnia, és arra jelentős forrásokat kell elkülöníteni a nemzeti költségvetésben, illetve támogatást kell igényelni az Európai Unió strukturális alapjaiból.

A novemberben rendezett, tanyák jövőjével foglalkozó konferencián elhangzott borúlátó vélemények szerint a tanyák fele rövidesen romba dől, folytatódik a tanyán élők elöregedése, folytatódik az elvándorlás. A korábban a monokultúra tengerében a flóra és fauna változatosságát őrző tanyai bioszigetek eltűnnek, és a biológiai változatosság elszegényedik. Eltűnnek a hagyományos tanyasi élelmiszer-ipari termékeink is. Tovább romlik a közbiztonság és a tanyán élők társadalmi kirekesztettsége, mentális állapota.

Az ugyanitt elhangzott derűlátó vélemények szerint a tanyák meg tudnak újulni, és az eredeti gazdálkodói funkciójukat további, idegenforgalmi és vendéglátó funkciókkal fogják kiegészíteni. Nyugat-Európához hasonlóan nálunk is felzárkózik a tanyák villamosítottsági, közlekedési és vízellátási infrastruktúrája a vidéki lehetőségekhez. A településpolitika rájön arra, hogy a tanyán élő népesség városokba áramlása csak újabb társadalmi gondot okoz, és mindent megteszünk, mindent megtesz a politika a tanyasi népesség fennmaradása érdekében mind a közellátás, mind a közbiztonság, mind a közoktatás, mind a közegészségügy területén.

Ebben a derűlátó változatban bízva nyújtottuk be országgyűlési határozati javaslatunkat, amely nem terjedelmes, mindössze öt pontból áll.

Az első kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.


(20.20)


Felkéri a kormányt, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáikról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést, és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek.

Felkéri a kormányt, hogy - összhangban a 2. pontban foglalt átfogó jelentéssel és annak megállapításaira építve - 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására.

Felkéri a kormányt, hogy - e határozat hatálybalépésének időpontjától számítva - kétévente számoljon be a Magyar Országgyűlésnek a cselekvési terv megvalósításáról.

Tisztelt Országgyűlés! Mindaz, amit én elmondtam, tulajdonképpen a patkó mindkét oldalán megfogalmazott véleményeknek az összegzése. Nyilván van olyan része mondandómnak, amelyet talán a patkó egyik oldala nem erősítene föl vagy nem hangsúlyozna, de úgy gondoltam, így korrekt, ha a patkó mindkét oldalán elhangzott véleményeket összegzem az előterjesztésben.

Úgy gondolom, köszönettel tartozom egyrészt a patkó ezen oldalán azon képviselőtársaimnak, akik bíztak ebben a folyamatban, hogy el tudunk ide jutni közösen, és köszönet illeti a patkó másik oldalán ülőket, a kormánypárti képviselőket és a szaktárca vezetőit, hogy megadták ezt a lehetőséget, bizalmat és tulajdonképpen azt az együttműködést, amelynek eredménye lett ez az országgyűlési határozati javaslat. És végül köszönet annak a több száz embernek, tanyán élő embernek, akik akár a Tanyákon Élők Egyesülete révén, akár más módon, de hozzászóltak a határozati javaslathoz, finomították, és tulajdonképpen a következő lépéseket már a maguk módján, lehetőségeik, tapasztalataik alapján megfogalmazták.

Amennyiben ez az országgyűlési határozat elfogadásra kerül - és erre jó esélyünk van -, akkor az a tudatos állami tanyafejlesztő politika első lépése lesz. A patkó mindkét oldalán megtapasztaltuk már, hogy a hosszú, küzdelmes út mindig az első lépéssel kezdődik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)


 


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép