Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Bara Margit örök arca
2008. december 10.

Egymás sarkát taposták a Régi Sipos Halászkertben olimpikonjaink, Kossuth-díjas művészeink s persze az újságírók Kocsis L. Mihály Bara Margit tekintete című könyvének bemutatóján.

Emberi fájdalmú és szépségű élményeikről számolt be a nyolcvanéves művésznő férje, Gyarmati Dezső és leányuk, Eszter. Az eseményen jelent volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Abban a szerencsében volt részem, hogy a szerző jóvoltából már olvashattam a gyönyörű könyvet – tervezője Molnár István –, s azóta is egyetlen szó körül jár emlékezetem: Karélia.


Amit persze meg kell magyaráznom. Évtizedekkel ezelőtt jó sorsom Karéliába, a túl nagyra sikeredett Szovjetunióba vezetett. Finn barátaim elvittek egy múzeumba, megmutattak egy gyönyörű női szoborportrét, a címe ez volt: "A karjalai nép lelke." Finn barátainknak nem kellett megmagyaráznom, hogy nekünk is van Karéliánk, Erdélynek hívják, mindent elmondott gesztusuk, hogy bemutatták ezt a történelmi múltba néző tiszta tekintetet, az időtlenséget felidéző csöndes arcot, mely leronthatatlan szépségével igazolta elmondhatatlan fájdalmát.


Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmjében Bara Margitnak van egy mondata, így valahogy szól: "Tőlem senki sem kérdezi, honnan jöttem." Amire nem kell válaszolni, tudjuk, amit tudunk: Bara Margit Erdélyből érkezett, kész színésznőként, sudár termete, művészi alázata és tehetsége lenyűgözte a magyar filmrendezőket, a filmek nézőit, minket. Bara Margit lett az ország legnépszerűbb színésznője, kamaszok, férfiak asszonyideálja, nevét az is tudta, aki csak néha járt moziba, hiszen gyönyörű arca ott volt az utcai plakátokon, a mozik vele és arcával hirdették filmjeiket. Veszélyes ember, nemzeti idol, hiteket támasztott fel, önbecsülésre késztetett és tanított. Ismétlem: veszélyes ember. Hiszen egy adott korban ő volt a magyar nép lelke.


A politika hatalmasságai, a művészeti élet aprócska férgei tudták a módját, hogyan kell tönkretenni azt az embert, aki tudta jól, honnan érkezett. Erdélyből hozta szépségét, tehetségét, erkölcsét, emberi és művészi sokszínűségét. Rákosi és Kádár idején Trianon is, Erdély is tilalmas szavak voltak, az internacionalizmus mézgájával próbálták bevonni és mérgezni a nemzet egyetlen törzsű, hatalmas fáját.


"A királynőket nem kinevezik, hanem vannak" – mondja a pályatárs, Almási Éva a könyvben. Bara Margit királynő volt, személyében is, művészetében is. S azt is elmesélte neki, ha még egyszer kellene döntenie az életéről, biztos, hogy nem hagyja el a szülőföldjét. Almási értette ezt, és igazat is adott neki.
Izgalmas, fájdalmas, értő könyv Kocsis L. Mihály könyve. Talán sokak számára túlzás, de leírom: szépségében, tartalmában, fontosságát tekintve is az év könyve lehet. Lehetne.


Kocsis L. Mihály: Bara Margit tekintete
Kairosz, 428 oldal, ármegjelölés nélkül


Apáti Miklós
Magyar Hírlap

 


Képtár


Kósa Lajos lakossági fóruma Kiskunfélegyházán
2019. május 3.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Új arcok, régi harcok II.
Budapest, Polgárok Háza
2019. április 10. 18:00
XIX. Lakiteleki Filmszemle
A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2019. október 4.
Mindszenty szoboravatás és szentelő, valamint Mindszenty Emlékérem átadó

Petőfiszállás-Pálosszentkút kegytemploma 
2019. március 23. 10:30

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép