Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Emlékezés a koronaőrökre
2014. december 4.

A Szent Koronát nem úgy hozták Veszprémbe egykor a koronaőrök, hanem kísérték. Ugyanis Magyarországon, ellentétben más nemzetekkel, nem a királyoknak volt koronája, hanem a Szent Koronának volt királya. Őrzői fontosabb feladatot láttak el, mint a királyi udvar védelmezői – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Veszprémben a koronaőrök tiszteletére tartott megemlékezésen.

Öt évvel ezelőtt, 2010-ben dr. Horváth Zsolt, akkori veszprémi országgyűlési képviselő kezdeményezésére emlékjelet helyeztek a Szikla falára, annak dicső emlékéül, hogy 1944 novemberében a kettős megszállás alatt, koronaőrök Veszprémbe menekítették, és egy hónapon át itt bújtatták nemzetünk jelképeit: a Szent Koronát a jogarral, az országalmával és a karddal. Azóta minden évben megemlékezést szervez a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány és a Keresztény Katonák Szövetsége a dicső koronamentés évfordulóján.

Dr. Horváth Zsolt emlékeztetett, széles körű összefogás eredménye az emlékmű, mely dísze lett a városnak. – Minden ember számára méltó jelkép az összefogás és a koronaőrök tette is, akik készek voltak arra, hogy akár az életük árán is megvédjék a koronát. Sokan nem is tudtak erről a történelmi jelentőségű veszprémi eseményről. Azt szeretnénk, ha minden veszprémi büszke lenne rá, és a Veszprémbe érkezők is megtudnák, hogy városunk nyújtott menedéket a koronának a viszontagságok között. Ezért helyeztük az emlékjelet a katonai objektum külső falára – fogalmazott a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az ünnepi megemlékezés szónoka, Lezsák Sándor arról beszélt, hogy a középkori Európában az uralkodó testőrség tagjának lenni a katonai életpálya csúcsa volt. Egy évszázad óta sok fiatal - Európa szinte valamennyi országában – izgatottan lapozza Dumas regényét a három testőrről, akik az ország legfontosabb személyének, a királynak és családjának az életét és becsületét védelmezték. – Abban a korban valamennyi nemes ifjú álma volt, hogy a királyi testőrség sorába felvételt nyerjen. Az európai országok közül egyetlen kivétel volt ebben az értékrendben. Magyarország. Itt a katonai pályára lépett fiatalok számára nem a királyi testőrség, vagy a palotaőrség tagjának lenni volt a legnagyobb siker. A pálya csúcsa, a legfőbb dicsőség az volt, ha valaki bekerülhetett a Magyar Királyi Koronaőrségbe – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. Hangsúlyozta, a koronaőrök fontosabb feladatot láttak el, mint a királyi udvar védelmezői. A király ugyanis halandó személy volt, a Szent Korona viszont, a nélkül, hogy bármely pápa szentté nyilvánította volna, a magyar nép felfogásában önnön értékéből fakadóan szent.

- Európa valamennyi országának volt ilyen-olyan koronája, és valamennyi országban a királyoknak volt koronájuk. Magyarországon a Szent Koronának volt királya. Zsigmond királyt is azért tartották fogva Siklós várában mintegy fél évig a magyar urak, hogy értésére adják – itt Magyarországon ő is szolga, a Szent Korona első szolgája – emlékeztetett Lezsák Sándor.

A Szent Koronát nem őrizhette akárki. Az 1464 évi II. törvény, illetve az 1492 évi III. törvény például csak magas rangú személyek számára engedi meg a korona őrzését. Az 1500 évi XXIII. törvény hangsúlyozottan kettő legfőbb koronaőr megválasztását tette lehetővé. A 40-50 fős koronaőrség közül ők ellenőrizhették időközönként a koronázási jelképek állapotát. Ismerniük kellett jellegzetességeiket, annak érdekében, hogy bármikor teljes bizonyossággal felismerjék őket, nehogy bárki meghamisított tárgyakkal helyettesítse a valódiakat.

Beszédében az Országgyűlés alelnöke arra is kitért, hogy a Szent Koronát, mivel az Árpádházi királyok folyamatosan járták az országot, Székesfehérváron őrizték. Ezért a székesfehérvári őrkanonok volt a legfőbb koronaőr. Feladatában segítették a johannita lovagok, akik az őrzés ellátása érdekében kaphattak itt nagyobb birtokokat.

- A Szent Korona kalandjairól akár egy izgalmas filmsorozat is készülhetne, mindabban, ami a koronánkkal megesett, benne van Magyarország története is – fogalmazott Lezsák Sándor, majd sorra vette a Szent Korona elrablásának és megmentésének fontos állomásait.

Sajnos, az egyházi védelem nem versenyezhetett a királyok, trónkövetelő hercegek hadseregével, így esett meg, hogy 1304-ben Ottó cseh herceg magával vitte külföldre a Szent Koronát. Tőle Kán László erdélyi vajda jó pénzért megszerezte és Károly Róbert király már csak busás összegért kaphatta vissza, hogy végre a magyar közjog szerint is érvényes legyen harmadik megkoronázása. Ezt követően Nagy Lajos király már fokozatosan egyre több főúri világi személyt állított az egyházi őrzők mellé. 1440-ben Habsburg Albert király özvegye, későbbi V.László király érdekében ellopatta, külföldre vitette a Szent Koronát. Mátyás király hosszú háborúskodás és 80 ezer aranyforint ellenében kaphatta vissza, hogy törvényesen is király lehessen. A Szent Korona viszontagságai arra késztették a magyar rendeket, hogy törvénnyel szabályozzák a korona őrzését. A magyar jogértelmezés szerint a király a Szent Korona szolgája volt, nem is nevezhette ki az őrzőit. A koronaőr hivatali felelőssége jogilag csak az Országgyűléssel szemben állt fenn.

- 2000-ben került méltó helyre a Szent Korona, a Parlamentbe, ahol naponta emlékeztet bennünket arra, hogy mi is a magyar nép szolgálói vagyunk – hangsúlyozta Lezsák Sándor.

A veszprémi megemlékezést ökumenikus istentisztelet előzte meg a Piarista templomban, majd az Országgyűlés alelnöke, dr. Horváth Zsolt, a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Porga Gyula polgármester és Némedi Lajos alpolgármester: Veszprém város vezetői, valamint a veszprémi katonai alakulatok vezetői helyeztek el koszorút az emlékjelnél.

További fotók ide kattintva megtekinthetők a képtárban

(Forrás: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány)


Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
Mindszenty Emlékérem átadása
Budapest, Országház
2018. november 6. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép