Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt
2018. március 2.

Horák Jenő kecskeméti jogakadémiai tanárt egy koncepciós per során végezték ki 1951-ben. A szanki születésű, 47 éves mártír tiszteletére emléktáblát avattak szülői házánál.

– Kiskoromban sűrűn megfordultam nagyszüleim szanki házában. A katolikus templommal szembeni Hunyadi utca egyik sarokháza volt az övék, ahol kovácsműhelye is volt nagyapánknak. Sőt, cséplőgépe is, s mindezek miatt kuláklistára tették és később is rendszeresen zaklatták őket a behajtók – idézte a gyermekéveit a 86 éves Vida Jánosné. Valéria néni 18 éves volt, amikor 1950. december 23-án éjjel, egy nagy-bugaci tanyán elfogták az édesapját, Horák Jenőt. A családtagokat – édesanyjukat és két öccsét, Bélát és Jenőt – pedig házi őrizetbe vették.

A családfőről onnantól kezdve nem tudtak semmit egészen a rendszerváltoztatásig.

– Sejtettük, hogy mi történhetett, de hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kaptunk édesapánkról – mondta el Horák Jenő legidősebb gyermeke szerdán Szankon, ahol a családfő születésének 114. évfordulóján emléktáblát avattak a szülői ház falán.

Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt

Patkós Zsolt szanki polgármester az avatóra egybegyűltek előtt úgy fogalmazott, a szankiaknak erkölcsi kötelességük a főhajtás Horák Jenő emléke előtt. A községvezető köszönetet mondott az emléktábla legfőbb szorgalmazójának, Horák Bélának, aki kórházi ápolása miatt nem tudott jelen lenni az avatón. A másik Horák fiú, a Kanadában elhunyt Jenő, már nem élhette meg ezt a napot.

A kommunizmusnak nevezett bolsevik diktatúra tartotta magát legtovább a XX. század szenvedéstörténetében, amelynek végül milliók estek áldozatául. A könyörtelen időszakra Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke emlékezett.

– Lehetetlen egyetlen ilyen mártírsorsot is magunk elé képzelni. Vajon milyen szenvedéseket kellett átélniük a vallatócellákban? Az otthoniaknak sem volt könnyű, hiszen családfő nélkül maradtak, miközben évtizedek teltek el úgy, hogy nem tudtak semmit róla. A később feltárt periratok sem adtak arra magyarázatot, hogy miért is kellett meghalnia Horák Jenőnek – mondta beszédében a térség országgyűlési képviselője.

Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt

Az emléktábla avatóján – aminek elhelyezését a Horák és a Vida család kezdeményezte – Lévai Jánosné kecskeméti önkormányzati képviselő méltatta Horák Jenő életútját, aki 1904. február 28-án született Szankon, ahol az alsó iskoláit végezte. Érettségi vizsgát Kecskeméten, a piaristáknál tett. 1927-ben az egri minoriták főiskolájára nyert felvételt, majd Olaszországban, Assisiben folytatta tanulmányait, mint szerzetes növendék. Hamar megtanult olaszul, de betegsége miatt megszakította tanulmányait és hazajött. Beiratkozott a Pázmány egyetemre is, de bölcsészettudományi tanulmányait nem fejezte be. Hazaköltözött Kecskemétre, majd 1932-ben megházasodott Leitner Valéria tanítónővel. Horák Jenő magántanítással, nyelvoktatással foglalkozott és szerepet vállalt a kecskeméti és bugaci idegenforgalom megszervezésében. 1944 őszén Kecs­kemét kenyérellátását is irányította, 1945 februárjában felkérték előadónak a kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémiára, ahol több tárgyat is rábíztak. Időközben korábbi tanulmányait beszámították és a jogakadémiai vizsgákat is letette.

 

A „Kecskeméti ügy” elsőrendű vádlottja

Horák Jenő 1946–1948 között tagja volt a szociáldemokrata pártnak, de a kommunistákkal való egyesülést követően visszaadta pártkönyvét. Attól az időtől kezdve tanári tevékenységét, közéleti munkáját korlátozták. Politikai nézetei miatt külföldre menekült, de Bécsújhelyen – orosz övezetben – elfogták. Visszatoloncolták és négy hónap fegyházbüntetésre ítélték tiltott határátlépés miatt. Onnantól társadalmilag „megbízhatatlan elemként” volt nyilvántartva, mozgását figyelték, priusza miatt munkát nem vállalhatott. A gyermekek fenntartása feleségére hárult, aki csak külterületi iskolákban taníthatott, mert osztályidegennek számított.

Horák Jenőt 1950 karácsonyán fogták el, majd 1951 janu­ár­jában Kecskemétről a fővárosba, az Andrássy út 60.-ba szállították. A vallatások során rendszeresen kínozták, majd államellenes szervezkedésért koncepciós perbe fogták, mint az ellenállás vezetőjét. A „Kecskeméti ügy” elsőrendű vádlottja lett, ebben perben ítélték halálra Csáky Ferenc kecskeméti tisztviselőt is. További hét társukat összesen 59 évnyi börtönre ítélték. A halálos ítéleteket 1951. augusztus 28-án Rákoskeresztúron, a Kozma utcai kisfogházban hajtották végre.

Horák Jenő sírja Budapesten, az Új köztemető 298-as parcellájában, a 17. sor 10-es osztásában található.

baon.hu

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban


Képtár


Nemzeti Fórum Piknik Petőfiszálláson
2018. július 6.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép