Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Erkölcsvesztés helyett szellemi revízió kell
2009. április 9.

A ma forgalomban lévő magyar középiskolai tankönyvek egy tekintélyes része nem nevezi meg a Trianonban elcsatolt területeket, régiókat; a cigányság sorsát és a kirekesztést taglalja az elcsatolt területek magyarsága és az anyaország kapcsolatának leírásakor - derül ki többek között a Trianoni Szemle című folyóirat tegnap bemutatott, első számából.

Kapcsolódó hír:

 

Attraktív kiállítású, 100 oldalas, térképmelléklettel és színvonalas tanulmányokkal bővített folyóirattal jelentkezett a Trianon Kutatóintézet, mely szerdán, az esti órákban mutatta be a Trianoni Szemle első számát. A VIII. kerületi Polgárok Házában zajló, a Horváth Béla vezette Kölcsey Kör által szervezett eseményen részt vett többek között Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, s előadást tartottak a kutatóintézetet és a folyóiratot egyaránt meghatározó Raffay Ernő történész, Szidiropulosz Archimédesz szociológus, illetve Kiss Dénes író, a Trianon Társaság elnöke.


Benes és a Maffia

Ki volt Eduard Benes, a dekrétumok atyja, aki „majdnem egymaga hordta szét Szent István országát"? Milyen szerepet játszott a tanulmányait a Sorbonne-on folytató, korábban germanisztikát is hallgató bölcsész a Maffia nevű cseh mozgalomban? Miképp ismerte föl Benes a Szovjetunió háborús stratégiai szerepét, és hol tévedett a birodalommal kapcsolatban? - többek között e kérdéseket boncolgatja a folyóirat számos korabeli felvétellel bővített hasábjain Bodonyi Ilona történész.

Magyarország államformája 1920 és 1944 között „köztársaság, esetleg tanácsköztársaság" volt - szolgáltat ízelítőt T. Palágyi Mária Trianon a magyar középiskolai tankönyvekben című cikkében arról, milyen képük van napjainkban a magyar középiskolásoknak az elcsatolt területekről és egyáltalán a 20. század magyar történelméről, jelezve: bizonytalanság tapasztalható a diákok körében például azt illetően, hol fekszik a Partium és Bánát. A cikk részletes összehasonlító táblázatot is közöl a tankönyvpiacon rendelkezésre álló könyvekben szereplő Trianon-tematikáról.

„A menekültek, a feldúlt városok, falvak jórésze református, mert magyar. Az oláhok első sorban a református papokat keresték, s az itteni oláhok is a reformátusok házaira vezették az oláh katonákat (...) az a helyzet, hogy az erdélyi magyarság szétzüllött, elmenekült, tönkrement, az erdélyi oláh pedig otthon maradt, semmije el nem veszett" - olvashatjuk Koréh Endre sepsiszentgyörgyi református lelkész jelentését Raffay Ernő történész Az 1916. évi erdélyi román katonai betörés című cikkében. Raffay egy másik publikációjában, ugyanebben a lapszámban Tisza István miniszterelnöknek a magyarországi román ortodox és görög katolikus egyházak főpapjaival folytatott levelezését feldolgozva számos új nézőpontból világítja meg a válságos időszakot. Az összeomlás egy másik, nemzetközi kapcsolatokat érintő aspektusát vizsgálja a folyóiratban Takaró Mihály irodalomtörténész, aki a szabadkőműves mozgalomnak Trianonban betöltött szerepét részletezi.


A bennünk élő Trianon

„Dunaszerdahelyen, amikor megverték a szurkolókat, engem is megütöttek. Vereckénél, az emlékmű meggyalázásakor engem is megszégyenítettek; Szabadkán, amikor számon kérik, hogy miért beszélnek az utcán magyarul, engem is kérdőre vonnak; amikor a köztársasági elnök autóját megállítják a román határon, engem is megaláznak. Így él Trianon bennünk is" - jellemezte a velünk, bennünk élő Trianont Lezsák Sándor.

A parlament alelnöke szerint nagyon sok minden nem került még át a köztudatba Trianon történéseiből; mint említette, ő maga is csak a 90-es évek elején hallott arról, hogy Balassagyarmat polgárai 1919 januárjában hősies ellenállással, fegyverrel űzték ki a városból az Ipolyon átkelő, a várost megszálló cseh katonákat, eldöntve ezzel a város későbbi hovatartozását.

„Ma már nem a tankönyvekben és a megfelelő segédeszközökben van hiány, hanem megfelelő pedagógusban, és a pedagógusok ismereteiben" - válaszolta Lezsák Trianon oktatásban való megjelenését firtató kérdésünkre. „E pedagógusok jelentős része a korábbi tanárképző főiskolák, egyetemek tanítványa, így mindenképpen nehezen tudnak szabadulni abból az ismeretvilágból. Másrészt a féligazságokból, elhallgatásokból tudományos életművet megalapozó, abból fokozatokat elérő és ma nyugdíjuk mellett különféle jövedelmeket élvező tudósok közül keveset ismerek, akik elismernék: szégyellik magukat, ők is egy hamis korszak eszközei voltak, vagy tenyésztett példányai azoknak, akik hipnotizálták a magyar társadalmat, közvéleményt. Íme, 20 eszetndő eltelt, de ebből a hipnózisból nehéz megszabadulni. Ha hipnózisból, kábítószerek fogságából szabadul az ember, egyensúlyzavarai vannak, nehezebben fogalmaz és a beszéde összefüggéstelen lesz, mozgása is erősen bizonytalan - hát ilyen állapotban van most ez az ország, nehezen szabadul a Kádár- és Rákosi-korszak hipnózisából" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Lezsák hozzátette: most már felnőtt egy új nemzedék, akiknek egy része már egyházi iskolában tanult, vagy már kevesebb múlthoz kötöttséggel nőtt fel. Elmondta: személyesen is tapasztalja, hogy például amikor segíteni próbált a Trianoni Szemle előfizetői táborának növelésében, számottevő fiatalra és fiatal felnőttre, 25-45 éves érdeklődőkre talált.

Kérdésünkre válaszolva Lezsák megerősítette a konferencián hozzászólásában is elmondottakat: egyáltalán nem látja irreálisnak, hogy belátható időn belül kétkamarás parlament alakul, és az erősen csökkentett Országgyűlés mellett a kis létszámú Nemzetgyűlésben helyet kapnak a határon túli magyarok képviselői is. A Nemzetgyűlés részben átvenné az Alkotmánybíróság szerepét abban az értelemben, hogy nélküle nem lehetne törvényt hozni - például olyan törvényt, ami sérelmet okoz a határon túliak számára.


Nem éltünk a lehetőséggel

Mint sok más lehetőséggel, ezzel sem éltünk igazán - fejtette ki az MNO-nak Kiss Dénes író, a Trianon-társaság elnöke arra a kérdésünkre válaszolva, hogy kihasználta-e az anyaország a nemzeti érzelmeket nem tűrő bolsevik diktatúra bukása utáni két évtizedet . „Az egész történelmi gondolkodást kell megváltoztatni. Nem olyan nagy dolog, csak egy szóval kell tovább gondolni történelmünket. A minap beszélgetést közvetített a tévé, melyben a résztvevők valósággal szapulták Hunyadi Mátyást, amiért német-római császár akart lenni. Holott nem egyéni becsvágya hajtotta erre, hanem az, hogy nem talált szövetségeseket a török elleni harchoz. Meg kell tehát találni a közös értékeket, valós közösséget. Milyen érdekes is a magyar nyelv: a 'köz' közöttünk van, ám ha a köz, a közösség megszűnik, a köz közülünk elmegy, nem marad közöttünk semmi" - tette hozzá az író.

Az erkölcsi veszteség mélyebb ma, mint a gazdaságban elszenvedett - jelentette ki Szidiropulosz Archimédesz. Az országot 1918 októberétől jellemezték hasonló állapotok - figyelmeztetett. A szociológus felidézte ellenpéldaként a félmúlt és közelmúlt azon pillanatait, amikor a „magyar energia", életerő működhetett. Ilyen volt a Trianon utáni korszak, amikor hazánk rövid idő alatt a térség egyik legjelentősebb állama lesz, vagy az 1956-os forradalom. Archimédesz kijelentette: Trianon „életerőnket teszi próbára".


A negyedik utánnyomás készül

„Nem számítottunk rá, hogy ekkora érdeklődés kíséri a folyóirat megjelenését; az első évfolyam első száma 1400 példányban azonnal elfogyott, épp így az 1000 példányos második, és most az 1600 példányban készülő harmadik utánnyomás" - derült ki Raffay Ernővel folytatott beszélgetésünkből. A rendszerváltó kormány honvédelmi minisztériumának politikai államtitkára beszámolt: 2000 példányban nyomják ki negyedszerre a folyóiratot, hogy ne menjenek üres kézzel a soron következő kaposvári vagy erdélyi rendezvényekre. Közben rövidesen kikerül a folyóirat következő száma is a nyomdából. (Jellemző a témával kapcsolatos érdeklődésre, hogy 1989-ben a Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal című, szintén Raffay által írt könyv két kiadása összesen 350 ezer példányban jelent meg, s mind egy szálig el is kelt.)

„Tudományos földolgozása a román betörésnek és az azt követő menekültáradatnak, illetve a korabeli belügyi és igazságügyi intézkedéseknek még nem született" - hangoztatta Raffay, hozzáfűzve: többek között a kolozsvári egyetem volt professzora, Száveczky-Kardos Lajos is publikált erről könyvet. Kolozsvárott az unitárius egyház püspöki levéltára és a református egyházi levéltár, ahol a történész újabban kutatásokat végzett, érintetlen, feldolgozatlan dokumentumokat tartalmaz. 1916 végétől, miután kiverte a román csapatokat Erdélyből az 1. számú osztrák-magyar és a 9. számú német hadsereg, a református és unitárius püspökség felszólította az összes falusi és városi lelkészt, illetve az esperesi kerületeket, hogy foglalják össze jelentésben a püspök számára a menekülés kapcsán történteket. Így Kenessey Béla református és Ferencz József unitárius püspökhöz beérkeztek ezek a jelentések, melyeket senki nem dolgozott fel azóta. Raffay jelezte: könyvet ír e forrásokból.


Udvardy Zoltán
mno.hu

 


Képtár


A Héjjas-nyárfa árnyékában című könyv bemutatója
2018. szeptember 19.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Meghívó a RETÖRKI két új kötetének bemutatójára
Budapest, Polgárok Háza
2018. szeptember 3. 17.00
Tanévnyitó, harangszentelő és könyvtárátadó ünnepség

Csólyospálos
2018. szeptember 2. 17.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép