Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Hazavágynak a lángoló országból a magyarok
2017. június 29.

Egyre több, Venezuelában élő magyar szeretne az anyaországba jönni. A hajdan ötezer fős kolónia a polgárháborús helyzet miatt mára a felére olvadt, s a legfrissebb jelentések szerint újabb tíz–tizenkét család, azaz mintegy száz ember kíván visszatérni – tudta meg lapunk. Az érintettek képviselője Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének írt levelet, amelyben a lehetséges megoldásokat is felvetette.

A jelenlegi venezuelai politikai, gazdasági és társadalmi helyzet a magyar kolónia tagjai közül többeket az ország elhagyására kényszerít. Lapunk úgy értesült, hogy tíz–tizenkét család, azaz mintegy száz ember jelezte, nem kíván tovább a dél-amerikai államban maradni, hanem szíves-örömest hazatérne. A repatriáció viszont igen nehéz – ennek csak egy eleme, hogy a csapnivaló gazdasági helyzet miatt a kint gyűjtött megtakarítások java része elértéktelenedett, és az ingatlanok sem adhatók el egykönnyen. Jellemző a helyzetre, hogy egy nyolc éve hazatért család alig fél esztendeje tudta értékesíteni caracasi otthonát – az pedig már csak hab a tortán, hogy a nyugdíjukat 2009 óta egyszer sem kapták kézhez. Ez azt jelenti, hogy a nagymamának hetven év múltán is dolgoznia kell azért, hogy úgy-ahogy meg tudjanak élni.

A Lezsák Sándor révén az Országgyűléshez és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulók azt szeretnék elérni, hogy az állam sürgősséggel bírálja el a hazatérni szándékozók útlevélkérelmét, s ugyancsak adjon segítséget a szükséges papírok beszerzésében. Azt is szorgalmazzák, hogy a hazatérőknek az állam ideiglenesen, három hónap erejéig biztosítson szállást, az egyetemi-főiskolai tanulmányai­kat folytató fiatalokat pedig egy célzatosan létrehozott ösztöndíjprogrammal vegyék föl a magyar felsőoktatásba.

Venezuelában az ember generációk óta megszokta, hogy mindenért keményen meg kell dolgozni és küzdeni, így a repatriálók „nem lennének nyűg a haza nyakán, hanem hasznos polgárai a nemzetnek” – fogalmazott forrásunk. Egy régebb óta Budapesten élő venezuelai magyar hölgy szerint rendkívül fontos lenne, hogy az óhazából minél több gyógyszert, alapvető élelmiszert és más fontos háztartási cikket küldhessenek a kint maradt rokonoknak, ám ezt sajnos nem lehet egykönnyen megtenni, mert a hatóságok ahol lehet, akadályozzák a csomagok mozgását, sőt gyakran elkobozzák azokat.

Szörnyű azt hallgatni a telefonban, hogy az ember koros, egy életet végigdolgozó nagynénje éhezik, miközben a gyerekei az utcán szó szerint az életüket teszik kockára a szabadságért – fogalmazott. A mobiltelefon egyébként Venezuelában valóban létszükséglet – ha elveszik, esetleg ne adj Isten tönkremegy a készülék, szinte lehetetlen újat vásárolni.

Venezuela anno kimondottan befogadó, baráti országnak számított, ahol minden érkezőnek megadták a bizonyítás lehetőségét, ám ez az állapot Hugo Chávez hatalomra kerülése óta sajnos alapjaiban megváltozott – derült ki forrásunk szavaiból. Ha nem is lett mindenki gazdag, de egyfajta jólét elérhető volt bárki számára – ma viszont egyre inkább az általános nyomor az úr. A latin-amerikai országban sajnos nem működik magyar nagykövetség, csak egy tiszteletbeli konzulátus akad. A legközelebbi diplomá­ciai képviselet Kolumbiában van, ahonnét a lehetőségekhez képest sok segítség fut be, de a távolság sajnos behatárolja a mozgásteret. Forrásaink szerint felmérhetetlen segítséget jelentene, ha diplomáciai csomagokban érkeznének ki az otthonról küldött csomagok – esetleg útlevelek és egyéb papírok, mert így a legnagyobb az esélye annak, hogy azok nem tűnnének el út közben.

„Amit ma Venezuelában látni, az sok tekintetben az 1956-os magyar állapotokra emlékeztet, a különbség jelenleg ma még csak annyi, hogy Caracasban vagy a nagyobb vidéki településeken nem fegyverrel, hanem kövekkel és Molotov-koktélokkal küzdenek a szabadságért a fiatalok” – hangoztatta forrásunk. Beszélt arról is, egyre többen tetováltatják magukra a tüntetők jelszavát, a „Ha a szabadság ára az életem – fizetek” feliratot.

Hozzátette, bár nem sok magyar maradt kint, de a tüntető egyetemisták és főiskolások között ott vannak fiatal honfitársaink is, akik a pesti srácok legszebb hagyományai nyomán akár az életüket is készek feláldozni a szabadságért.

Magyar Hírlap


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép