Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Hetven gyertya a község születésnapi tortáján
2015. július 23.

Hetven esztendeje teljesült Csólyos- és Pálospusztán élők „egyhangú és szilárd óhaja", amikor 1945. július 1-jén a két puszta Csólyospálos néven önálló nagyközséggé vált.

- Az év során az önkormányzat a lehetőségeihez mérten több rendezvénnyel is megemlékezik az évfordulóról. A településalapítók emléke előtt tisztelegve, múlt vasárnap tölgyfát ültettünk el a Nemzedékek terén. Az emléktáblát a 95 éves Czifrik Ferenc leplezte le, akit 1945-ben, az akkori képviselő-testület községi bíróvá választott - mondta el lapunknak Á. Fúrós János csólyospálosi polgármester, aki a szerda este elsőként köszöntötte a szép számmal egybegyűlteket a Közösségi Ház udvarán tartott ünnepségen.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

id. Czifrik Ferenc az emléktábla előtt, akit 1945-ben az akkori Képviselő-testület alakuló ülésén községi bíróvá választott.

A település vezetője tisztelettel emlékezett az elődök kitartó küzdelmére, aminek köszönhetően hét évtizede élheti önálló életét Csólyospálos. Á. Fúrús János szólt azokról is, akikre büszkék lehetnek, így többi között a külföldön is ismert vállalkozásokról, melyek munkát biztosítnak az ott élőknek. - Büszkék lehetünk arra is, hogy megtartottuk iskolánkat, ahol 1-8. osztályig tanulhatnak a gyerekek.  Örömteli az is, hogy nálunk nem csökken a tanulói létszám, hiszen 107 diák helyett, ősszel már 131 lesz a gyereklétszám az iskolánkban - emelte ki beszédében Á. Fúrús János, aki bejelentette, hogy a képviselőtestület döntése alapján idén a Csólyospálos Községért kitüntető címet Czifrik Ferenc veheti át a legnagyobb csólyospálosi rendezvény, a július végi Nyári Birkapörköltfőző Fesztivál idején.

- Jövőnk záloga, hogy békében éljünk a következő hetven esztendőben is - hangsúlyozta Á. Fúrús János, aki a csólyospálosiakra jellemző összefogás szép példájaként említette a tűzoltóautó ügyét, amire nem volt 2 millió forintja a községnek, de közadakozás révén, egy hónap alatt összegyűlt 2,4 millió forint a helyi önkéntes tűzoltók járművére.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

A Mayossa táncosai igazi ünneppé tették július 1-jét a csólyospálosiak számára.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a születésnapi ünnepség résztvevőit. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett ennek a tájnak a gazdag múltjára, aminek történetét újra kell írni, hiszen alig tudni valamit arról a gazdag életről, amit később a tatárjárás elpusztított. - Ez a terület is őriz sok olyan történetet, amit kevesen ismernek, amiket most fedezünk fel magunknak - mondta Lezsák Sándor, aki az 1659-es csólyosi csatát idézte, ahol Balassa Bálint gróf 900 vitézből álló seregét semmisítették meg a törökök.

Lezsák Sándor ajándékot is hozott az ünnepeltnek: 120 ezer forint támogatást, amit a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma döntése alapján a nemrégiben alapított csólyospálosi Boldog Özséb Cserkészcsapat kapott.

Az ünnepség - amin közreműködött a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus, a Tamburás Együttes, a Pedagógus Énekkar és a Telek-házaspár -, a Mayossa Táncegyüttes Az eladott lány című fergeteges sikerű táncjátékával, tűzijátékkal és közös koccintással zárult a Közösségi Házban, ahol Sólya Eliza fotókiállítása is megtekinthető volt a 70 éves településről.

Hetven gyertya a község születésnapi tortáján

A Mayossa táncjátékában sok helyi fiatal lépett színpadra,
a két
főszereplő Tóth Laura és Deák Ármin volt.

 

Több évtizedes kálvária után egyesülhettek

Az 1900-as népszámlálás idején „Pálospuszta Kiskunmajsához, Csólyospuszta pedig Kiskunfélegyházához tartozott közigazgatásilag. Az önállósulás igénye már a századfordulón fölvetődött" - olvasható a dr. Fodor Ferenc által lejegyzett dokumentumban. A csólyospálosi kötődésű történész gyűjtéséből az is megtudható, hogy 1901-ben „több csólyosi gazda azzal a kéréssel fordult a félegyházi önkormányzathoz, hogy tekintettel a nagy távolságra - Csólyos puszta 35 km-re fekszik a várostól - a pusztát közigazgatásilag Kiskunmajsához csatolják. Az ügy két évig húzódott. Ez idő alatt a pálosiak is csatlakoztak a kéréshez, de már nem a Kiskunmajsához való csatlakozás volt a fő cél, hanem Pálos és Csólyos puszták egyesítése."

Félegyházának nem állt érdekében Csólyospuszta elszakadása, így nem jött létre a két puszta egyesítése. 1923-ban már beleegyezett volna Félegyháza a Majsához történő csatlakozáshoz, ezt viszont a csólyosiak nem fogadták el, mert céljuk nekik is a Pálos pusztával közösen alakítandó önálló község létrehozása volt. A döntés ismét elodázódott az ügyben, ami 1940 újra terítékre került, ám ekkor közbeszólt a háború. 1944-ben ismét hangjukat hallatták csólyosiak az „elviselhetetlen kálváriájuk" miatt, s végül 1945-ben a két puszta lakói a belügyminiszterhez fordultak, aki engedélyezte az egyesülést.

Tapodi Kálmán (Petőfi Népe)

(Forrás: Csólyospálosi Hírek)


Képtár


Fülöp Sándor kiállításának megnyitója Lakiteleken
2018. december 1.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért
Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép