A Magyar Demokrata Fórumról az angolszász sajtóban 1990 előtt megjelent cikkeket, az alapítók magyar folyóiratokban publikált gondolatait, az 1987 és 1989 között született, a párttal kapcsolatos dokumentumokat és a rendszerváltás kronológiáját tartalmazó kiadványokat jelentetett meg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum.

A Lakiteleki Népfőiskola, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nézőpont Intézet, az Antológia Kiadó és Nyomda Kft., valamint az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért közös szervezésében rendezték meg 2017. szeptember 25-28. között a X. Fiatal Politológusok Találkozóját. A konferencia témája, a harminc évvel ezelőtt, 1987. szeptember 27-én megtartott „A magyarság esélyei” címet viselő, első lakiteleki találkozó volt.

Megjelent a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum folyóiratának 2017. évi harmadik száma, amely ezúttal is elérhető mind nyomtatott, mind digitális formában. A 2017. szeptemberi szám szinte teljes egészében a harminc éve lezajlott első lakiteleki találkozót mutatja be.

Ma a keresztény hit iránt ellenséges mohamedán bevándorlók millióit akarják betelepíteni Európába egyes politikusok. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének beszéde elhangzott Észak-Komáromban, a Jókai Színházban 2017. szeptember 22-én, Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatóünnepségén.

„Valami lesz Lakiteleken”, mondta Raffay Ernő, mi meg a feleségemmel hallgattunk és figyeltünk. Valamikor ’87 szeptemberében jártunk, alig másfél hónapja, hogy – éppen július 14-én! – a Magvetőnél megjelent és azonnal szenzáció lett Ernő Erdély 1918–19-ben című könyve.

„A szólásszabadság, Tekintetes Rendek, egyike a tiszteletre legméltóbb jogoknak oly nemzetnél, mely századok óta megyénként s országosan gyülekezik s a maga sérelmei és kívánságai felett élőszóval szokott értekezni; s nálunk annál tiszteletreméltóbb, mivel itt a sajtószabadság eltapodva van, s érzelmeinket és gondolatainkat egymással megszorítás és akadály nélkül közölni csak gyűlési beszédek által lehetséges.” (Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1834)

A találkozó nem az ünneplésről szól, mert annak nincs itt az ideje, viszont emlékezni és emlékeztetni kötelességünk - mondta Lezsák Sándor a X. Fiatal Politológusok Találkozóján a lakiteleki találkozó 30. évfordulójára szervezett konferencia megnyitóján hétfőn késő este.

A magyar társadalom veszélyes, nyugtalanító jellegzetessége ma: feltűnő szervezetlensége. Igaz, sajnos nem új jelenség ez Magyarországon a 20. században, ám annál nyugtalanítóbb. E baráti találkozón a legutóbbi hozzászólók közül Konrád György tette fel a kérdést, olyanformán, hogy van-e megfelelő felkészültsége a nemzetnek súlyos és váratlan helyzetekre, van-e készültsége, mely ilyen helyzetekben eligazíthatná, s emberségben biztonságosan megtarthatná?

Kellemesen langyos szél jár a Lakiteleki Népfőiskola ebédlőjének árkádjai alatt. Hatan ülik körül az asztalt – igaz, eredetileg úgy tervezték, nyolcan lesznek, de Bakó László hosszú ideje súlyos betegséggel küzd, így sajnos nem tudott eljönni. Erki Tibor, Tóth Sándor, Tábori Kálmán és felesége, született Major Ilona, Tábori Margit valamint Tábori Róbert egyként elmondhatja magáról, nagy idők, történések tanúja volt 1987 szeptemberében.

Átadták a helyi civilek és az önkormányzat közös szervezésével elkészült szobrot és emlékhelyet. A 2015 óta tervezett Atilla nagykirály emlékhelyet és szobrot szombaton 11 órakor avatták fel. A Vincze József szobrászművész alkotása bronzból készült el és a hajdani hun hódítónak állít emléket.

A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott – e szavakkal kezdődik a lakiteleki nyilatkozat szövege, amelyet 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor házának udvarán fogadtak el az összegyűlt magyar értelmiségiek. A lakiteleki találkozóval indult el a magyarországi rendszerváltás folyamata. Harminc évvel a döntő esemény után a nyilatkozat aláíróival, Lezsák Sándorral és Kiss Gy. Csabával értékeltük, sikerült-e orvosolni a magyarság sebeit.

Hétvégén rendezték meg a XV. Bársony Mihály Tekerőlantos Találkozót és VII. Országos Kosárfontó Találkozót Tiszaalpáron. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor országgyűlési képviselő volt, aki részt vett a rendezvényen, és megtekintette a kosárfonó verseny résztvevőinek munkáját.