Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Kitüntették a megye vándormuzsikusát
2012. november 14.

Gulyás László előadóművész a Langaléta Garabonciások és a Padkaporos Táncegyüttes megalapításáért, a magyar népi kultúra, illetve Móra Ferenc meséinek példaértékű népszerűsítéséért vehette át a kitüntetést.

Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díjjal ismerték el Gulyás László, kiskunfélegyházi vándormuzsikus eddigi pályafutását.

– Hogyan fogadta az elismerést?
– Hogyan fogadhatja az ember, ha méltatják a szándékát, és nem épp ostorozzák. Jólesett mindenképp. Maga a gesztus is, de főleg amilyen emberekkel együtt kaptam.

– Már önmagában a Vándormuzsikus elnevezés is különös, mondhatni furcsa. Ennél legfeljebb az lehet érdekesebb: hogyan lesz valakiből vándormuzsikus?
– A kecskeméti Ciróka Bábszínházban – a tűzhely ahonnan elindultam –, nagyon sok darabban játszottam: zenéltem, meséltem. Egyik kedvenc darabomban, a Király virágoskertéjben egy vándormuzsikust játszottam. Ez a bábfigura indított útjára közel húsz éve egy előadássorozatot „A vándormuzsikus, avagy a régi világ hangszereinek meséi” címmel. Ez az előadás adta az ötletet a névválasztáshoz.

– Azért az ön pályájába is került egy jókora vargabetű...
– Abszolút. Állategészségügyi üzemmérnökként végeztem, a szakmában viszont nagyon keveset dolgoztam. Egyik jó barátommal, Fantoly Gyulával kezdtem néptáncot tanulni, még 1983-ban. Minden a tánccal indult, a muzsika, a népi hangszerek csak utána jöttek. A tánc és a zene hozta magával a Ciróka Bábszínházat, illetve azt megelőzően a Szórakaténusz Játszóházat, amely akkoriban olvasztótégelye volt a kézműveseknek, népzenészeknek, néptáncosoknak, vagyis a népi kultúrával foglalkozó és a szabadságot szerető embereknek, akik valami mást akartak. Ott szedtem, szedtünk magunkra sok mindent, és ez indított utamra engem is.

– Pályája főbb állomásai?
– A gimnazista éveimben a félegyházi Lenin MGTSZ táncegyüttesében, a Kiskun Táncegyüttesben kezdtem táncolni. Utána főiskola alatt Szegeden tanultam a Bálint Sándor Néptáncegyüttesben a kor legnagyobb „úttörőitől”. A rendszerváltás után a téesz megszűnt, a táncegyüttes pedig szétszóródott volna, ha – Fantoly Gyulával közösen – „nem vettük volna a hátunkra”. Óriási lelkesedés volt bennünk, a város azonban nem úgy reagált, ahogyan mi elképzeltük. Bárhol kopogtattunk, nem kaptunk helyet. Végül a szakmaközi művelődési házban találtunk otthonra. Ám támogatás híján megszűnt a csapat. A kilencvenes évek végén már hatalmas űr volt Félegyházán, ebben kezdtem el először Aprók táncát, táncházakat szervezni. A várostól is kaptunk némi támogatást. Úgy tűnt, valami újra beindulhat Félegyházán. Megalapítottam a Padkaporos Táncegyüttest, ahol a helyi fiataloknak néptáncot tanítottam és tanítok ma is. Ezzel párhuzamosan játszottam a Ciróka Bábszínházban, melynek tusolójában találtam egy pár gólyalábat. Kivittem az udvarra, fölültem egy szekérre (mert épp volt egy szekér az udvaron). A többiek kacagtak, lesték, mikor esek el. De félóra múlva bekopogtattam a műhelybe a fiúknak: Szevasztok itt vagyok!
Ez a szerencsés véletlen indított el ezen az úton. A talált gólyaláb pár azé a fiatalemberé volt, aki akkor lépett ki a Maskarás Együttesből, az ország első gólyalábas együtteséből. Én még azon a nyáron beléptem a helyére. És ez a sok „mellékes” végül odavezetett, hogy felmondtam főállásomat a kecskeméti munkaügyi kirendeltségben, és elkezdtem a magam útját járni. A Maskarás együttes felbomlása után, immár 16 esztendeje Rumi László barátommal megalapítottam a Langaléta Garabonciásokat.

– Küldetésének vagy kötelességének tartja a Móra-mesék népszerűsítését?
– A küldetés inkább az életem, és ennek a küldetésnek a része, hogy félegyháziként mondhatok Móra-meséket. A Berbencés Vándorszín egy vékony szelete volt az életemnek. Környei Alizzal közösen meséltünk legtöbbször a Millenárison. Minden előadás után kacagva-könnyezve mondtuk el egymásnak azokat a gyönyörű Móra történeketek, melyeket az emberek nem ismernek. Azt a rengeteg keserűen édes és szép Móra történet, ami az emberséget a legszebben tanítja meg a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. De, valahogy mégsem jut el az emberekhez.

Kitüntették a megye vándormuzsikusát

Gulyás László

– Melyik az igazi szerelem?
– Mindegyik együtt. Az biztos, hogy a tánc nem mehet az ember élete végéig, mert már most is gyakran fáj a lábam. A gólyalábazás sem folytatható a végtelenségig. Marad a mese. Mesélni pedig az én szépapám, a félegyházi mesekirály is mesélt. Az a bizonyos Seres József ugyanis szegről-végről rokonom.

– Háromgyermekes családapa. A gyerekek közül van-e, aki tovább viszi a stafétát?
– Mindhárom gyermekem rendelkezik művészi vénával: táncolnak, színészkednek, a fiammal pedig már gólyalábaztunk is együtt, de hogy a stafétát tovább viszik-e azt nem tudom. Mindegyiküknek meg van a külön útja: a legnagyobb, Réka most Angliában tanul óvodapedagógus szakmát az ELTE ösztöndíjasaként. A kisebbek, ők ikrek: Eszter nagyon szeret lovagolni, gyógypedagógusként lovas terápiával szeretne foglalkozni. A fiam Gergely pedig sportol, de most mindketten az érettségire készülnek. Feleségem Erika óvónő, együtt kezdtünk táncolni. Életem legnagyobb és legszebb élménye volt, amikor az egész család együtt táncolt színpadon a Padkaporos táncegyüttes jubileumi táncműsorán. Ez a gyenge lelkemnek könnyekig megható érzés volt.

– Az elmondottak alapján ön csak szeretetet, elismerést kap…
– Sok energiát fordítottam a közösségért való önzetlen munkára. Azt gondolom, hogy nagyon sok áldozatot hoztam a város kulturális életéért. Ennek ellenére több kritikát is kaptam. Tevékenységemnek két ága van. Egyik az önzetlen lokálpatrióta munka, a másik pedig a vállalkozás. De, ami mögötte van, az egy óriási áldás! Harminc éve azt csinálhatom, amit szeretek. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ezt megtehetem. Hiszen nagyon sok embernek nem adatik meg, hogy olyan munkából tartsa el a családját, amit szeret.

– A fesztiválokról nem beszéltünk még...
– Szeretek, szerettem fesztivált rendezni, mert az egyik leghatásosabb eszköze az emberek megszólításának. A fesztiválrendezéssel – rejtve – fajsúlyosabb irányba terelhetjük az emberek érdeklődését. Az ország számos városába, településére hívtak fesztivált szervezni, ami nagy megtiszteltetés számomra. A félegyházi Libafesztivált Darabos Andreával 14 éve közösen kezdtük, abból kiszálltam, mert már nem kellettem hozzá, hiszen ma is nagyon jó úton halad. Jött a másik ötlet a Bajuszfesztivál, Rózsa Sándor nyomdokán, kinek 1848-ban ide Félegyházára hozta Jókai Mór Kossuth Lajos menlevelét. Manapság alig akad, aki bajuszt ereszt a szája szélén. Évszázadokra visszamenően Európában jellegzetesen magyarként számon tartott viseletből teljesen kivetkőztek a magyar emberek. Ezt a tisztességet, hírnevet szerettük volna visszaadni a bajusznak. Hat évvel ezelőtt volt az első Bajuszfesztivál. A Városalapítók napja megfelelő időpontnak látszott ehhez. Aztán úgy hozta az élet, valószínűleg a gazdasági nehézségek miatt, egyre kevesebb támogatást kapott.

– Merre tovább a vándorúton? Mi lesz, ha nyer a pályázatuk, s létre jön a félegyházi mesekastély és a csillagösvény?
– Az nagyon nagy dolog lenne. Nem csak nekem, de az egész városnak. Közel félmilliárd forintból, melyhez az önkormányzatnak egyetlen fillért sem kell tenni, megmenekülhet a volt Fürdőszálló és idevonzaná a gyermekes családokat, a mese és az irodalom iránt érdeklődőket. Volt olyan szerencsém, hogy részt vehettem ennek a pályázatnak a megírásában. Nagyon szívesen hoztam országos hírű művész barátaimat és ajánlottam fel eddigi segítésemet. Ha nyer a pályázat valószínűleg olyan dolog jön létre, ami országszerte sokaknak tetszik majd. Mindenkinek nem, de erre már rég rájöttem. De arra is, hogy vannak rossz és jó szándékú emberek. Bízom benne, hogy az utóbbiak vannak többségben! Nekik szeretném boldog mosollyal megtölteni mindennapjaikat!

(Forrás: BAON.hu)


Képtár


Fülöp Sándor kiállításának megnyitója Lakiteleken
2018. december 1.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért
Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép