Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Kurultáj, az erőt adó ősök bizalma
2012. augusztus 13.

Százezrek látogatták meg az idei, immár negyedik Kurultájt. Azerbajdzsántól Törökországig, mindenhonnan érkeztek vendégek és hagyományőrzők Bugacra, vallva azt, hogy a rokontudat, a közös múlt felfedezése erőt, lehetőséget adhat ma is. A bizalmi tőke nem brókerfogalom.

Három paripát visznek körbe. Világosat, sötétet és egy aranyszínűt, olyat, amelyről talán egykor Árpád hívott dicsőségbe. Az egyik megugrik, felnyerít. A vágta zaját megszokta, a hangosítás idegen. Jönnek a lovasok. Az első sorokban jövők felszerelése nem jelmez, egy-egy ilyen páncélruha több mint huszonöt kilogramm. Jönnek, dübörögnek, honfoglalást, későbbi daliás időket idézve. Más és más az öltözet, egyvalami azonban a kívülállónak is egyértelmű: szívből ülik meg a lovat. Nem vásári attrakció ez, számukra maga az élet.

A Kurultáj megnyitója, a küzdőtéren felvonuló több száz lovas és íjász valamilyen természetes, magától érthető erőt és összetartást sugároz. Szemmel láthatóan megérinti azt is, aki „ősmagyarkodó gagyi poént” jött vadászni megrendelésre valamelyik fővárosi netes oldalról. Egyszerűen túl sokan vannak, a bugaci pusztán telt házat jelenthetnek. Ha a mércének választott Sziget sátorerdő, ez sátorrengeteg. A szervezők napi százezer látogatóról beszélnek, s úgy tűnik, darabra megvan.

Hagyományőrzők, családok, idősebbek és fiatalabbak, feltöltődni jövők és olyanok, akik egyszerűen csak kíváncsiak a múltjukra. Napi politika és politikus mellőzve, aki itt van – kevés kivételt leszámítva – nem készpénzre akarja váltani a nemzeti érzést. A Kurultájt fővédnökként megnyitó Lezsák Sándornak évtizedek óta ez a táj a szűkebb hazája, ha nem lenne itt, annak lenne hírértéke. Levente fia lovas kaszkadőr, ő itt van. Berki Krisztián magyar vándora „mozgószeren”.

Az Országgyűlés alelnöke összetartozásról, a távolból, de egyben közelről érkezett népek rokontudatáról beszél. Arról a bizalmi tőkéről, amely nemcsak a közös történelem feltárásában, hanem a mindennapokban is segíthet. „Bizalom nélkül nem veszel lovat”– jegyzi meg csúcsos süvegét igazgatva egy kazah vendég. A mondás is szépen hangzik, de az Azerbajdzsántól Mongólián át a tuvai köztársaságból érkezők arcát figyelve úgy tűnik, a bizalmi tőke több egy ügyesen fellelt szófordulatnál. Törökországból csak újságíróból negyven jelentkezett be, itt van a türkmén nemzeti tévé, s nyugati hírügynökség is küldött szemlézőt.

Egy ötévesforma fiú rajongva figyelve a különböző népviseleteket, kérdezi apját: „Mi akkor nem finnek vagyunk?” „Anyád többet nem visz az IKEA-ba” – hangzik a hazai történelem- és földrajzoktatás hiányosságaira is rávilágító válasz. Merthogy az IKEA még csak nem is finn, hanem svéd cég.

Nem vagyunk vesztesek. Nem igaz, hogy a magyar történelem csak kudarcok, félresikerült próbálkozások históriája. Nem igaz, hogy minden Istvánnál kezdődött, ami előtte volt, az csak néhány kósza rablóhadjárat, amelynek megálljt parancsolt a sváb beszédű ritter. Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultáj főszervezője szerint az „örök vesztes” identitás, a még a Habsburg-udvar által belénk vert hamis tudat ellen az igazi múlt feltárása, ha úgy tetszik, a közös emlékezés újratanulása lehet a gyógyszer. Attila, Baján kagán, Árpád ne apró betűs bevezető rész legyen a képregényre butított történelemkönyvekben. A pozsonyi csatán, és ne a Pókember bravúros toronyházszaltóján nevelkedjen a gyerek.

A Kurultájon az „Ősök sátra” várta a látogatókat, ahol antropológiai és régészeti kiállítás bizonyította, honnan jöttünk. Egy másik jurtában hun, avar és honfoglalás kori leleteket mutattak be. A színpadokon a magyar regösénekek mellett többek között burját és török zene szólt, ismerős motívumokat idézve fel. Bartók Béla írta egykor Isztambulból: „Egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam… Ennek a dallamtípusnak a szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok úgynevezett ereszkedő szerkezetével.” Mondhatnánk persze, százötven évi török megszállás a zenében is ott ragad, hiszen pár év csasztuskája elég volt mai rádiós reklámírók ihletésének. De nem, Bartók ezer év előtti zenei emlékekről írt.

Azonban nem csak zenéről van szó, a Kurultájra eljöttek a kazahsztáni Torgaj vidékén élő magyar törzs tagjai is – akikről Bíró András Zsolt és munkatársai genetikai úton bizonyították a rokonságot.

A kurultaj török eredetű szó, törzsi gyűlést jelent. A sztyeppei lovas, nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlése. A Közép-Ázsia füves pusztáin kialakult kultúrát Európában egyedül a hun elődei után a Kárpát-medencében országot alapító magyar nép őrzi. Jókai Mór írja a Bálványosvár eredeti kiadásában: a székelyek „körültájt” ülnek. Az első Kurultájt 2007-ben Kazahsztánban tartották meg, a másodikat 2008-ban a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán, a harmadikat 2010-ben Bugacon. A mostani Kurultáj az ideérkezett 24 nép képviselőin keresztül 140 millió embert szólít meg. Több ez egy magányos lovas széles sztyeppén semmibe kilőtt nyilánál.

Az egyik azeri hagyományőrző képletes szavait aztán a szó legszorosabb értelmében nyílzápor bizonyítja. A közös nyíllövés hagyománya lenyűgöző és félelmetes látvány, a több ezer résztvevőnek az összetartozás talán semmivel sem pótolható érzése.

A Kassai Lovas Íjász Iskola hallgatói mindezt nyeregből mutatják be. Az 51 éves – látványban és kézfogásban mínusz huszonöt – férfi élő legenda, három éve sokadik Guinness-rekordján a Budapest Sportarénában vágtató ló hátáról lőtt célba. Tizenkét darab harminc centiméter átmérőjű feldobott korongot lőtt le bemutatkozásnyi idő, 17,8 másodperc alatt. Aztán tavaly már 14 korongot talált a nyílvessző alig húsz másodperc alatt.

Összefutunk a fent említett liberális ösztönű kollégával. Lelkesen vásárol magyar sújtásos felsőt, a csajának is vesz kézi készítésű bőr nyakéket. „Szereti az ilyesmit” – magyarázkodik Liszt Ferenc téri kiülős gőggel, majd halkabban megjegyzi: „nekem is bejön, baróra”.

Az árusok elsősorban nem eladni jöttek ide, hanem bemutatni a portékájukat. A pannon kutya mint hazafias hot dog persze mosolyra gerjesztő, de mivel a buciba helyezett kolbász jó, miért éppen az eladói folklórt érje bírálat?

Előkerül a finnugor és hun eredetdilemmán őrlődő család is. A gyermek immár elkönyvelte életpályájának az íjászatot, rettegj Észak-Itália, az édesapa botondi hangulatban mereng a jakut dallamokon.

A Kurultáj minden ott lévőnek adott valamit, így vagy úgy több lett, aki eljött Bugacra. Nem csak szólam, hogy ez több mint egy egyszerű divatkoncertre vagy látványevésre szervezett fesztivál. Szívnek, elmének egyaránt szólt. Finnugorok, hunok, türkök – eredetigazságot tenni régészek, génkutatók, nyelvészek és történészek dolga. Akik itt voltak, azoknak minden szakvéleménynél igazabbul szólt egy török mondás: „Igaz barát a rokonnál többet ér.”

(Forrás: Echo TV)

Kapcsolódó fotóinkat ide kattintva megtekinthetik a képtárban


Képtár


Faluszépítő Társaskör negyedik összejövetele Lakiteleken
2018. december 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért
Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép