Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Lakitelektől az Urániáig
2011. november 19.

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban ma mutatják be azokat a filmeket, amelyek a legjobbnak bizonyultak a 12. alkalommal megrendezett kistérségi és kisközösségi televíziók filmszemléjén Lakiteleken, amelyeket a nagyon sokoldalú zsűri összeválogatott, díjazásra méltónak talált, illetve a közönségdíjas filmeket is. A budapesti bemutató előtt Sára Sándorral, a zsűri elnökével a szemle tanulságai­ról, a dokumentumfilmesek aktuális gondjairól beszélgettünk.

Lakitelektől az Urániáig

– Lakiteleken a szemlére meghívnak nyugdíjasokat, fiatalokat, iskolásokat, akik maguk is eldönthetik, hogy melyik filmnek adnának aránylag jelentős összeget.

– Fűzzük hozzá, hogy a hivatalos zsűriben nemcsak filmesek vannak, hanem újságírók, költők, írók, irodalomtörténészek, néha még politikusok is.

– Ahogy a nézők is sokfélék. Mi volt az, ami leginkább megragadta az igazi filmes figyelmét?

– Ez a szemle talán valamivel gyengébb volt, mint a korábbiak. Ami talán amiatt is történhetett, hogy most első alkalommal tematikai megkötés is volt. Nevezetesen az, hogy a hungarikumokat mutassák be, nemzeti büszkeség témakörében hozzanak filmeket. És ez bizonytalanná tett bizonyos alkotókat. Én azokat a filmeket szeretem, hála istennek ilyenek is voltak, amelyek képekben beszélnek, képi tudósításokat adnak, ha nemcsak a szöveg van jelen, hanem a vizuá­lis minőség is. Voltak ilyenek is, amelyek szombaton este láthatóak lesznek. A szemlére mindig jelentkeznek újak, de vannak, akik már több alkalommal voltak itt, sőt netán díjat nyertek. Nemcsak a filmek vannak jelen, meghívjuk a készítőket is: együtt nézik a filmeket a zsűrivel, tudnak a zsűrivel beszélni, tudnak egymással beszélni. Volt, aki itt nőtt fel, vagy itt tanulta meg, hogyan kell igazán jó dokumentumfilmet készíteni.

– Abban is különleges ez a szemle, hogy a határon kívüli magyarság is rendszeresen képviselteti magát.

– Hogyne. Alapvető cél volt, hogy ezek a tudósítások az egész Kárpát-medencéről szóljanak. És szólnak is, hiszen vannak filmek a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből.

– Szerény támogatás az anyaország részéről…

– Igen. Elméleti és gyakorlati, „bölcs” tanácsokat kapnak. Próbáltuk elősegíteni az úgynevezett műhelymunkát. Ezek az igazán jó filmek, mert mindig egy-egy közösségben, egy műhelyben születnek meg.

– Bizonyára hihetünk abban, hogy nemcsak a műhelyek működnek, hanem maguk is működtetnek közösséget. Nézőket toboroznak a közösségi műfajnak.

– Abban a térségben, abban a faluban, abban a kisvárosban, ahol e filmek készültek, kíváncsiak az ott élő emberek, hogyan szólalnak meg a filmek saját magukról. Ennek valóban van közösségteremtő ereje is. Ilyen volt a Wekerle-telepieké, pontosan kirajzolódott, hogyan jön létre egy közösség valami nemes cél érdekében.

– Ez már a tizenkettedik filmszemle Lakiteleken. Ön kezdettől a zsűri elnöke. Tett egy apró utalást arra, hogy kevésbé jól sikerültek ezek a filmek. Mi lehet ennek az oka?

– Van olyan év, amikor több jó film születik, és van, amikor kevesebb. Ez egy természetes hullámvölgy, ebből semmiféle következtetést nem érdemes levonni. Ha tartósan, több éven át csak rossz filmek érkeznének, akkor már meg kellene vizsgálni, mi az oka.

– A film technikai jellegű műfaj. Ma már egy mobiltelefonnal is lehet – elvileg – filmet csinálni. Mikor válik feleslegessé a hagyományos felvevőgép?

– A technika fejlődik. Vegyünk egy példát: a fotókiállításokon együtt szerepelnek a boxgéppel készültek és azok is, amelyek a legújabb csodamasinával. De ha a technika mögött nincs ott a gondolkodó, a képet formáló ember, akkor a technikával semmire sem lehet menni. A legjobb az, ha az emberek szemlélete módos. Az emberek szemlélete határozza meg a fényképet vagy a filmet.

– De a szemlélet csak akkor alakulhat jóvá vagy jobbá, ha jó alkotásokon nevelődik.

– Akik eljönnek és nézik és tudják, melyik film az, amely díjat vagy dicséretet vagy elismerést kapott, akkor ahhoz hasonlót próbálnak szerkeszteni, és nem olyat, amit mondjuk a kereskedelmi televízióban látnak. Azt tanácsoltam nekik, hogy felejtsék el a televíziót, ne nézzék, mert félreviszi őket, csak a saját képzelőerejüket, fantáziájukat használják, és nézzenek nyitott szemmel a világra.

– Viszont jó lenne, ha a televí­ziók, például a Duna Televízió, amelynek ön elnöke is volt, odafigyelnének ezekre az alkotásokra.

– Mindenképpen jó lenne. A Duna Televízió annak idején, de most is szokta sugározni ezeket a filmeket.

– Kezdetektől ön az elnöke a szemlének. Nevezhető ez egyféle Sára Sándor-iskolának?

– Ezt nem tudom. Az biztos, hogy én a saját véleményemet nagyon pregnánsan képviseltem és elmondtam. Ha ebből a filmek készítői valamit hasznosítanak, akkor az jó. Egyre kevesebb a pénz a filmekre és így a dokumentumfilmre is. Borzasztó, hiszen az elmúlt másfél év alatt nagyon fontos események zajlottak, az iszapkatasztrófától kezdve rengeteg olyan esemény történt, amelyről filmnek kellett volna készülnie. De nem készült, mert egyszerűen nem volt a filmekre pénz. Már írtak ki pályázatot, ez az áldatlan állapot megszűnik. A dokumentumfilmes bizonyos eseményeket vagy témákat, ha van egy kamerája, akkor rögzíteni tud, ha van egy vágóapparátus, akkor meg is tudja vágni. Létre tud hozni egy filmet. Komoly dokumentumfilmhez sok idő, sok munka, sok türelem és így bizonyos fokig pénz is szükséges. Remélem, hogy az ínséges másfél év után most már jobb helyzet lesz.

– Lakitelek neve összeforrt Lezsák Sándoréval, akinek köszönhető, hogy ez a szemle évről évre létrejön.

– Így van. Ő mindig a nemzet egészében gondolkodott. Amikor létrehozta ezt a filmszemlét, akkor is az ország és a Kárpát-medence magyarsága lebegett a szeme előtt.

Apáti Miklós

(Forrás: MagyarHírlap.hu)


Képtár


Kurultaj szervezőinek díszvacsorája Bugacon
2018. október 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok
Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója
Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép