Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Lezsák Sándor: Katonahősök szemébe nézni
2017. május 26.

Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszéde elhangzott 2017. május 26-án, az Állatorvostudományi Egyetem ünnepségén.

Köszöntöm az Emlékezőket és az Emlékeztetőket, az öregdiákokat, professzor urakat, egyetemi hallgatókat, vendégeket! Tisztelettel köszöntöm Sótonyi Péter rektor urat!

A Hősök Napja – május utolsó vasárnapja – fokozatosan elfoglalja méltó helyét nemzetünk emléknapjai között. A több, mint negyven évre betiltott emléknapot az elmúlt 27 évben közvéleményünk elfogadta. Természetessé vált, hogy a harcokban elesett katonák attól függetlenül megérdemlik az utókor tiszteletét, hogy a történelem nyertes, vagy vesztes oldalán áldozták-e föl az életüket.

A hősök emlékkövének 1929. május 26-án történő felavatási ünnepségén a Hősök terén már részt vettek a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola vezető oktatói. A Főiskola könyvtárának a falán akkor már három éve emléktáblán emlékeztek meg az első világháború állatorvos hőseiről. Megtiszteltetésnek tudom, hogy az ismét önállóvá vált Állatorvos-tudományi Egyetem első Hősök Napján történő megemlékezésén jelen lehetek.

Sokan nem is gondolnak arra a mai modern hadseregek gépesítettségét ismerve, hogy milyen fontos szerepet töltöttek be az állatorvosok mindkét világháborúban.  Ők látták el azt a fontos hadműveleti feladatot. amit ma a helikopter-szerelők, harckocsi-karbantartók, vagy a meghibásodott önjáró lövegek javítói látnak el. Akkoriban a vasutaktól távol eső vidékeken lovak és öszvérek tízezrei szállították a katonák élelmét és a lőszereket, ők vontatták a lövegeket, lovakon közlekedett, és harcolt a tisztek többsége, és a legénységi állomány jelentős része. Ehhez a hatalmas munkához egészséges és munkabíró lovak szükségeltettek, amelyek alkalmasságáról állatorvosok és honvéd patkolómesterek sokasága gondoskodott. A honvéd-állatorvosok megkülönböztető jelzést viseltek az egyenruhán. Al-állatorvossá, állatorvossá és fő-állatorvossá történő kinevezésükről, előléptetésükről, tartalékossá minősítésükről, nyugállományba történő helyezésükről ugyanúgy hírt adott a világháború előtt „Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára”, majd a „Budapesti Közlöny” és a világháborút követően a „Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára” című hivatalos lap, mint a Ludovikán végzett tisztek beosztását és rangját érintő személyi döntésekről.  1918-ban már a képzésüket is ugyanúgy támogatta az állam, mint a Ludovikán tanuló kadétokét.  „A honvéd állatorvosi akadémikusok tanulmányidejük alatt a Ludovika Akadémia honvéd akadémikusaihoz hasonló módon a honvédelmi tárcza költségén együttesen helyeztetnek el, élelmeztetnek, ruháztatnak, szereltetnek fel és láttatnak el fegyverrel.”

Lezsák Sándor: Katonahősök szemébe nézni

A Hősök emléknapját 1917-ben, majd 1924-ben iktatták törvénybe. A húszas-harmincas években egyik legjelentősebb, munkaszüneti napnak minősülő állami ünnepünkké vált.  Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapján a magyar nemzet megemlékezett a hősi halottak emlékéről.  Magyarország már akkor tagja lett annak a 17 országból álló erkölcsi szövetségnek, amely országok mindegyike azt az álláspontot képviselte, hogy az elesett katona az hős katona, megérdemli a megemlékezést akkor is, ha a háborúban egy vesztes ország sorozta be. Sajnos, sok európai ország vezetői még holtukban is gyűlölték más országok elesett katonáit.  A harmincas évek elején volt egy apró újsághír, miszerint Bojáki Zsigmond kolozsvári plébánost,  ferencrendi   szerzetest  a kolozsvári   bíróság három hónapi börtönre,   politikai   jogainak  három  évre  való  felfüggesztésre  és tízezer   lei   nagyon súlyos pénzbüntetésre  ítélte, mert a romániai  Hősök  napján  mondott beszédében megemlékezett  a  magyar hősökről  is.   A román bíróság ebben az említésben az ország biztonsága elleni izgatást vélelmezte.

Tisztelt Megemlékezők és Emlékeztetők!

Európa lakóinak a többsége állami, és nemzeti hovatartozástól függetlenül tisztelte a háborúban elesetteket.  Elkezdődött a hadisírok kölcsönös gondozása. Ebben a közhangulatban öntötték meg az észak-olaszországi Trentino tartomány Rovereto településén a „Maria Dolens” azaz a „Fájdalmas Szűz Mária” elnevezésű 22,6 tonnás nagy harangot. A harang minden este fél tízkor százat kondul a világ minden háborújában elesettek emlékére. A harang belsejében a felső részt, a szenvedő emberiség jelképe gyanánt, az „Ecce Homo” képe uralja.

A második világháborút követően, 1945-ben a korábbi nagyhatalmi megállapodások betartását vizsgáló Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet résztvevői követelték a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg ezt az emléknapot. Emiatt 1945 és 1990 között Magyarországon hivatalosan nem emlékezhettek meg a háborúkban elesettekről. Groteszk ellentmondás volt, hogy például 1971-ben Szegeden megünnepelték a vietnami hősök napját, vagy 1972-ben Kisterenyén, a Dimitrov szobornál megemlékeztek a bolgár hősök napjáról – csak épp a magyarországi áldozatokról nem szabadott megemlékezni. Azt már felesleges említeni, hogy mint a Szovjetunió által megszállt országban, a szovjet hősöket méltató megemlékezéseket rendszeresen tartottak az ország legtöbb településén.

Mint sok nemzeti hagyományt, a Hősök Napjának a megünneplését is a magyar emigráció tartotta ébren. Chicago, Cleveland, New York magyarsága az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Ausztráliában évente megemlékezett a Hősök Napján a világháborúk magyar áldozatairól és 1956 hőseiről.

A rendszerváltás időszakában újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat.  Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon először 1989. május 29-én, Szekszárdon emlékeztek meg ismét nyilvánosan. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg.

A Magyar Országgyűlés a 2001-ben elfogadott LXIII. törvényben nyilvánította ki, hogy a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja. Az Országgyűlés kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.  Azokról is megemlékezünk, akik a magyar hadsereg katonájaként vesztették életüket, de azokról is, akik a magyar nemzet szabadságának kivívására cserélték fel láncaikat fegyverekre. Róluk, az 1956-ban elesett állatorvosokról, és itt tanuló hallgatókról is szól a Hősök napjai megemlékezés.

Szól a megemlékezés annak a fiatal állatorvostan-hallgatónak is, Tatay Zoltánnak, aki 1956. október 24-én halt hősi halált, akinek első nyughelyét itt az egyetem kertjében emléktábla örökítette meg.

Bármerre járunk a Kárpát-medencében, a történelmi hazánkban, az emlékműveken mindenütt hős katona-halottaink névsora emlékeztet bennünket. Kicsi településen is hosszú a névsor. Naponta megrendülve és tisztelettel hallgatjuk a Kossuth Rádióban a Hősök naptárát. Készülve a mai napra, lapozgattam a korabeli sajtót és most fölidézek az állatorvosokról szóló hírek közül néhányat:

Balla Emil, 10. honvéd gyalogezredbeli al- állatorvos, vitézségéért arany érdemkeresztet kapott. (Budapesti Közlöny, 1915. július 4.) Csősz Gyula, egy mozgó lókórháznál beosztott állatorvos az ellenséggel szemben tanúsított helytállásáért szintén arany érdemkeresztet kapott. (Budapesti Közlöny, 1915. december 19.)

Igen, az ellenséggel szemben tanúsított helytállásáért kapta Csősz Gyula az Arany Érdemkeresztet, mert egy ellenséges támadás során mindenkinek fegyvert kellett fognia – legyen az állatorvos, vagy szanitéc, - emiatt már 1914-1915-ben találkozunk olyan kitüntetett állatorvosok neveivel, akik az ellenséggel szemben tanúsított helytállásukért kaptak katonai elismerést.

Újabb nevek a korabeli sajtó híradásaiból:

Adámik Istvánnak, a 6. honvéd huszárezredbeli fő- állatorvosnak, az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálataiknak elismeréséül az uralkodó „Arany érdemkereszt”-et adományozott.  ( Budapesti Közlöny, 1916. június 15.)

Munkácsy Béla 66. gyalogezredbeli állatorvos honvéd a hősi halálát követően kapott érdemrendet. ((Budapesti Közlöny, 1917. április 20.)

Dömény Vilmos állatorvos, aki a híres budapesti 32.-es gyalogezredben teljesített szolgálatot – 1914 szeptemberében esett el.

Miklós József, a „Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság és Minta Szövetkezet" okleveles állatorvosa, mint a magyar  királyi 3. számú honvéd tüzérezred állatorvosa szeptember hó 12-én a galíciai harctéren hősi halált halt. A hazai állatbiztosítás ügye kiváló és buzgó tisztviselőjét vesztette el benne.  –adta hírül a „Köztelek” című lap 1914. október 24-i száma.

Varga Jenő katonai állatorvos a déli harctéren teljesített szolgálata következtében 29 évesen elhunyt – adta hírül az Est, 1915. február 28-i száma.

Puskás Ferenc zentai állatorvos, tartalékos hadnagy hősi halált halt – írta a Tolnai Világlapja 1915. március 18-án.

Tisztelt Emlékezők és Emlékeztetők!

Nevek, arcok, katonahősök. Hogyan gondolkodik, mit érez egy mai tizenéves, ha találkozik katonahőseink emlékével, arcával? Lehetnek lehangoló példáink is, de vannak bíztató élményeink is. Befejezésül a magam friss élményeiből idézem azt, ami közös erőforrásunk lehet.

Az elmúlt évben Kimegyek a doberdói harctérre címmel Kárpát-medencei történelmi vetélkedőt szerveztünk a Lakiteleki Népfőiskolán. A győztes csapatokat, több, mint 40 diákot háromnapos kirándulás, de inkább zarándokút keretében elvittem a doberdói harctérre.

Jártuk a lőállásokat, a lövészárkokat, a bunkereket. Az egyik félelmetes múzeumban az elesett magyar katonahősök tablóképe előtt egy 17 éves diák, a budai Szent Imre Gimnáziumból, így szólt: „– eleinte kerültem a katonák tekintetét. Ugyan nem féltem tőlük, de valami nehezen magyarázható szégyenérzet is volt bennem, ha könyvekben, újságokban, a televízióban a hősi halott katonák arcát láttam. Nem tudom, hogy miért, de most már bele tudok nézni a szemükbe. Mintha barátkoznék velük, mintha közeli vagy távoli ismerősök lennének. Mintha ők is elfogadnának. Minél többet tudok a háborúról, annál rokonszenvesebbek, annál jobban tudom állni a nézésüket. Talán azért, mert a hazáért föláldozott életükben az én életem, az én lehetőségem is ott van.”

Igen, tisztelt Emlékezők és Emlékeztetők! A tizenéves gimnazista lírai vallomása a hősök napja lényegét fogalmazta meg: katonahőseink értünk is feláldozták életüket. Jövőnkre is gondolunk, ha reájuk emlékezünk.

Lezsák Sándor

 

(Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszéde elhangzott 2017. május 26-án, az Állatorvostudományi Egyetem ünnepségén.)

 

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban


Képtár


Átadták a felújított világháborús emlékművet Kiskunmajsán
2017. november 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Atilla fia, Csaba királyfi

Budapest, Polgárok Háza
2017. november 22. 18.00

Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége
Budapest, Pesti Vármegyeháza
2017. november 15. 17.00
XVII. Lakiteleki Filmszemle programja
Lakitelek Népfőiskola
2017. november 7-9.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép