Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Lezsák Sándor: kitüntettjeink a történelmi téridő működtetői
2018. november 17.

Átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Erdély nagy fejedelmének születésnapja szerencsés fordulópont november közepén. Hiszen a hónap eleji csöndes emlékezés eltávozott szeretteinkre, majd a nemzeti gyásznap közösségi fájdalma után a „csakazértis” megmaradás örömét, a magyarságért való áldozatos munka értelmét idézi évről évre az az ünnepség, amelyen a Bethlen Gábor Alapítvány díjait vehetik át néhányan a legméltóbbak közül.

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségét a Pesti Vármegyeházán tartották november 15-én.

„ Egy díj értékét három dolog határozza meg. Az első: kiről nevezték el? Bethlen Gábor életútját jól ismerjük. A második ismérv az a közösség, akik már az adott díjat megkapták. A harmadik: azon személyek köre, akik most csatlakoznak ehhez a közösséghez. Akiknek munkájuk, hivatásuk elismeréseként átadásra kerül ez a díj” – kezdte köszöntő beszédét Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott, mint az ünnepség helyszínének házigazdája. A kormánymegbízott közölte, képtelen objektív lenni, mert az egyik díjazottat családján keresztül nagyon jól ismeri; Barsi Balázs atyát. Hiszen a kormányhivatal vezetőjének fivére az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, és tanítványa volt Balázs atyának. „Felhívtam bátyámat, és megkérdeztem tőle, hogyan emlékszik vissza az atyára? A válasz: jó fej, hiteles, szeretettel teli, mosolygós, és mindig kiáll a véleménye mellett”. Mindez minden egyes díjazottra jellemző.

Szabó András az est műsorvezetője, előadóművész, író bemutatta a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorait, majd felkérte Lezsák Sándort, az Alapítvány kuratóriumának elnökét, hogy laudálja Komlóssy József erdőmérnököt, kisebbségi jogvédő politikust, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnökét, aki Bethlen Gábor-díjban részesült. Lezsák Sándor részletesen tekintett végig a kitüntetett életútján. Komlóssy svájci-kanadai-magyar állampolgár Budapesten született 1936-ban. Az 1956-os magyar felkelés leverését követően, mint a soproni Erdészeti Egyetem diákja teljes évfolyamával, és az oktatók egy részével, mint a forradalom célkitűzéseivel egyetértő, abban tevékenyen résztvevő, emigrált.1960-ban Vancouverben -ahol a kanadai kormány a rendkívüli helyzetre tekintettel külön „magyar tagozatot” indított - az University of British Columbia -n erdőmérnöki oklevelet szerzett. 1962-t követően útépítő mérnökként Svájcba telepedett át. Egész életét a nemzeti kisebbségek problémájának – különösen pedig az erdélyi magyar kisebbség – sorsának szentelte. Nemzetközi konferenciákon vesz részt, részt vett az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Ceausescu falurombolási politikáját elítélő határozata előkészítésében. A moldvai csángók ügyét ő vitte az Európa Tanács elé, neki köszönhető a csángók fakultatív magyar nyelvű oktatásának elindulása. Nevéhez kötődik az ukrán-szlovák határ szögesdrótjával kettéosztott magyar falu Kis-és Nagyszelmenc közötti kishatárforgalom megvalósítása. Az egymástól 200 méterre lakó testvérek újra találkozhattak. A határnyitás emlékére a falu közös főutcáját Komlóssy József útnak nevezik. 2016. március 15-én nemzetközi szervezetekben folytatott, a határon túli magyarság jogérvényesítését célzó áldozatos tevékenysége, különösen a csángóföldi magyar nyelvoktatás, valamint a Kanadában élő magyar közösség érdekében végzett munkája, továbbá az Európa Tanács szakértőjeként, a Közép-Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Tanács alelnökként végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. Lezsák Sándortól megtudtuk, hogy Komlóssy József az elmúlt évtizedekben 80 szakcikket, tanulmányt írt. A legfontosabb mondanivalója: „Európa egységét a változatosság jelenti. Célunk, hogy megteremtsünk a régiók Európáját, s minden népcsoport számára a fennmaradás a zavartalan fejlődés feltételeit.” Lezsák felhívta a figyelmet arra, hogy még uniós tagságunk előtt feltűnt Komlóssy Józsefnek a brüsszeli bürokrácia kettős mércéje, ami szétfeszíti majd az Európai Uniót. A kitüntettet megköszönte az Úristennek azt a nagy kegyelmét, segítségét, hogy olyan barátokkal ajándékozta meg, akik nélkül képtelen lett volna a céljait elérni. Soha nem azt mondta, hogy én mit tettem, hanem, hogy mi mit vittünk véghez.

Márton Áron-emlékérmet kapott Barsi Balázs ferences szerzetes, író hitszónok több évtizedes kiemelkedő szolgálatáért, akit hajdani diákja, ma már barátja, műveinek gondozója, Telek Péter Pál gimnáziumi tanár méltatott. Barsi Balázs pályáját Isten Szolgálja Márton Áron püspök életútjával párhuzamba állítva három pontot emelt ki, ahol ez a két életút, szolgálat összeér, és közös tanúságtételt hordoz. Az első közös pont, hogy az erdélyi főpaphoz hasonlóan, Barsi Balázs is az egyszerű nép fiaként látta meg a napvilágot, és mindmáig az egyszerű nép fiai is maradt. Igaz, hogy egyetemet végzett, Strasbourgban doktorált, sokat olvasott, művelt, teológiailag jól képzelt ember, de soha nem szakadt el attól a földtől, közegtől és létformától, amelyben nevelkedett. Szülőfaluja, Sióagárd, neki ma is a világ közepe. A tolnai dombság szelíd lankái, termékeny szőlőhegyei számára a legkedvesebb vidék. A szülőföld, a tápláló anya, a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Az Istenhit a kommunizmus legsötétebb évtizedeiben is a boldogság szigetévé tudta tenni szűkebb pátriáját. Ez az a tápláló közeg, amely nem csak ízes tájszólását, a kétkezi munka megbecsülését, a népművészet iránti vonzalmát, hanem mindenek előtt azt a szilárd, és megingathatatlan értékrendet adta neki, amelyet a valóság szeretete, a józan paraszti észként aposztrofált egészséges realitás-érzék, illetve a természetes és a természetfölötti szerencsés egymásra épülése jellemez. Vallásos hitének, teológiai műveltségének, az emberről, és az ember hivatásáról szóló karakteres tanítása mindig ebben a földben találja meg forrásvidékét. A másik, Márton Áronnal való közös pont, mindkettőjük nevelői, lelki vezetői attitűdje. Márton Áron fiatal papként fiúkollégiumban lett nevelő, és Balázs atya „első állomása” az esztergomi ferencesek gimnáziuma és fiúkollégiuma. Mintegy 20 évig állt a kamasz fiúk mellett tanárként, prefektusként, lelki vezetőként – s adott nekik életre szóló útravalót. A harmadik közös pont; Barsi Balázs Márton Áronhoz hasonlóan akaratán kívül is politikus, sőt politikai tényező lett. Márton Áront XII. Piusz pápa bíborossá szerette volna kinevezni. Azonban a kommunista párt, és személyesen Rákosi hevesen tiltakozott, mert nagyon tartottak ettől a nagy tudású és karizmatikus embertől. Barsi Balázs is magára vonta a kommunisták figyelmét, s mint az aktákból kiderült mindent megtettek annak megakadályozására, hogy a gimnázium igazgatója legyen. Sőt egy a ’80-as években készült titkos állambiztonsági jelentésben ez áll: „Barsit rendi körökben a tartományfőnökségre esélyes személyként emlegetik. Figyelembe véve a nevezett nagyfokú vallásosságát, a rend életében kifejtett aktív tevékenységét, a rendtagok többsége előtt szimpatikus aszkétikus életét, esetleges kinevezése számunkra kedvezőtlen lenne.” Márton Áron attól, hogy nem lett bíboros, hanem „csak” Erdély püspöke, ugyanolyan habitusú ember maradt, sőt! Attól, hogy Barsi atya a kommunizmus idején nem lett igazgató, vagy tartományfőnök, hanem novíciusmester és hittanár, hatása nem lett szűkebb körű, kisebb intenzitású – sokakat a megalkuvás nélküli evangéliumi életre vezetett. A rendszerváltás után egy ideig úgy tűnt, hogy a médiában a vallás-és szólásszabadság jegyében senkit sem zavar a mondandója. „A ’90-es évek elején voltak olyan körök, akiknél kiverte a biztosítékot, mikor határozottan állást foglalt a magzatok életvédelmében, mikor kikelt a világnézetileg semleges iskola hazugsága ellen. S hosszú évekkel ezelőtt megjövendölte, hogy az igazi, elkötelezett keresztény vallásosság szúrni fogja a másság elfogadását hirdetőinek szemét. Kimondta, hogy Jézus Krisztus hűséges követőjének lenni a liberális demokráciában ugyanúgy áldozatot, üldöztetést von maga után, mint a diktatúrában. Miközben tudatosan távol tartja magát a napi politikától, a mai napig kimond olyan dolgokat, amelyek a politikailag korrekt beszéd hívei számára tabunak minősülnek. Kiáll az egy férfi és egy nő közötti házasság szentsége mellett, és prófétai erővel vetíti előre a keresztény Európa pusztulását, amennyiben meg nem térünk, és nem hagyunk fel a divatos bálványimádással.”

Szintén Márton Áron –emlékérmet kapott Dr. Heltai György vegyész és a Heltai „nagycsalád”. Ez kissé különös, bár már volt rá példa, hogy megosztva kaptak díjakat. Gondolhatunk a Püski-házaspárra. Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora laudációjának „Értékőrző és teremtő forrásaink” címet adta. „A Heltai család egykori kollégista tagjait az Eötvös Collegium baráti köre 2007-2012 között zajló Eötvös kollégisták voltak sorozat egyik rendezvényén, 2008. november 19-én mutattam be. Ekkor beszélgettem a család nálunk végzett tagjaival először. A gödöllői Heltaik közül Gyurkát és Palit, kortárs kollégistaként jól ismertem. A korábban végzett Miklóst, csak látásból, Jánost viszont még úgysem. Ezen a beszélgetésen megragadott az a lelki, szellemi összhang, a másikra figyelő emberi megnyilvánulás, a testvéri szolidaritás.” Majd felhívta a figyelmet a 2017-es Kincses Kalendáriumra, amiben Tanítani jó – A Heltaiak példája „A mi örökségünk az iskola” címmel jelent meg egy írás. Apjuknak sikerült elplántálni a gyermekekben azt az érzést, hogy tanítani jó. És azt is, hogy lehet akármilyen bürokratikus az adott helyzetben az oktatásirányítás, azt nem kell mellre szívni, mert a tanárnak mindig akad valamilyen lehetősége jól tanítani és nevelni a diákot. A nagycsalád tagjai a tanítás mellett kutatással is foglalkoznak, tudós tanárok, könyvtárnyi publikációs teljesítménnyel. Szerkesztőként, szerzőként tankönyveket, egyetemi jegyzeteket jegyeznek.

A Bethlen Gábor Alapítvány nemes hagyománya az elcsatolt nemzetrészek kiemelkedő személyiségei közösségi szolgálatának értékelése. A Felvidéken élő Pék László tanárt, oktatáspolitikust, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség korábbi elnökét – akit Márton Áron- emlékéremmel díjaztak – Martényi Árpád méltatta. Az Esterházy János Emlékbizottság elnöke, a Rákóczi Szövetség alapító vezetőségi tagja laudációját Reményik Sándor ismert soraival kezdte: „Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában /Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” Martényit idézem: „2010-ben, az első kétharmados választási győzelem után megváltozott a magyarországi nemzetpolitika. Nem csak nevében, de tartalmában, és gyakorlatában is. Ennek jegyében jött létre Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, ami a magyarság számára fontos, tehetséges fiatalok felkutatását és támogatását tűzte ki célul az egész Kárpát-medencében. Pék László kezdeményezésére 2011-ben megalakult a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács.” Ennek küldetése, célja hogy a tehetséges felnövekvő generációt támogassák a fejlődésben, lehetőségeket és kapcsolati hálózatot biztosítsanak számukra konferenciák, szakmai napok, versenyek szervezésével és pályázatok lebonyolításával. Pék László Felvidéken, Taksonyban született 1951-ben. Középiskolai tanulmányait a kassai Ipariskolában végezte. Tanári oklevelét a pozsonyi Comenius Egyetemen szerezte. 1975 és 2002 között a galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanára, emellett 1990 és 1995 valamint 1999 és 2002 között a gimnázium igazgatója volt. Már a ’90-es évek elején tiltakozott a kétnyelvű oktatás miatt. Félreállították, de mégis tovább dolgozott; tanulmányi versenyeket, diákkonferenciákat szervezett, hogy bebizonyítsa, a magyar diákok felveszik a versenyt a szlovák tanulókkal.

Az idei Tamási Áron-díjat Papp Endre irodalomtörténésznek, a Hitel folyóirat főszerkesztőjének adományozta a Tamási Áron-díj kuratóriuma. Nagy Gábor költő laudációjának címéül „Aki az igazságot akarja” adta. „Szellem mindig és mindenben lesz – idézi Papp Endre a Bölcső és koporsó című tanulmányában Tamási Áront. A mindig örök reménységünk, s hogy mindenben legyen szellem, ahhoz kell a mindenséget átsugárzó emberi energia. Küzdelem és szívós munka, amit Papp Endre több mint két évtizede folytat irodalomtörténészként, kritikusként, szerkesztőként. Nincs ma olyan kortárs irodalmár, aki ilyen elhivatottsággal gondolná át újra és újra a hagyomány és érték, a hagyomány és az idő kapcsolatát.” A nemzeti kultúra továbbélésének módozatait vizsgálva a nemzet mibenlétét kutatja Papp Endre - szögezte le Nagy Gábor.

Még idén június 4-én Trianon 98 – Teleki Pál emlékező estet tartottak tegnap a Magyar Írószövetség rendezésében. Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnöke átadta a Teleki Pál Érdemérmeket, amelyeket idén a Magyar Patrióták Közösségének, Bata János költőnek, műfordítónak, Hoffmann Rózsa tanárnak, oktatáskutatónak, Horváth László orvosnak, Zabolai Csekme Éva magyar érdekvédőnek, valamint Jerzy Snopek hungarológusnak, Lengyelország nagykövetének ítélték oda. Betegsége miatt Zabolai Csekme Éva evangélikus lelkész, hajdani ENSZ-képviselő akkor nem tudta átvenni a díjat, de november 15-ére hála Istennek felépült. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora kiemelte, hogy most egy olyan nagyszerű magyar asszony munkáját ismerjük el a Teleki Pál Érdeméremmel, aki a Kárpát-medence magyarságának védelmét csendben, de következetesen, és kitartó háttérmunkával szolgálta. Zabolai Csekme Éva Miskolcon született, de édesanyjával 1956-ban Nyugatra távoztak. Teológiát és szociológiát tanult. Később az ENSZ Munkaügyi Hivatalánál dolgozott. A Ceausescu indította eszeveszett falurombolás ellen nemzetközi fellépés szervezésében pótolhatatlan szerepe volt. Sikerült elérniük, hogy az ENSZ kivizsgálja az ügyet, és elítélje Romániát. Kezdeményezője volt az SOS Erdély és a Pro Kárpátalja munkacsoportnak. „Zabolai Csekme Éva azok közé tartozik, akik magyarként Nyugaton az ENSZ-ben, és ahol csak módjában állt, kihasználta a lehetőségeket a cselekvő szolgálat érdekében.”

Kihirdették a „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjasait is. A díjat idén a sepsiszentgyörgyi Boér Máténak és baróti Medgyesi Attilának ítélték oda. Magyari Rozália, a Székelyföld Ösztöndíjalap kuratóriumi felelőse az alap létrehozásának történetéről szólt. A Bethlen Gábor Alapítvány támogatója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt Léczfalvi Keresztes család emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg, létrehozva „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjalapot. Az ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is. Az ösztöndíjra jelöltek kiválasztásáról és az ösztöndíjazásról, a Bethlen Gábor Alapítvány - székelyföldi kitüntetettjei közreműködésével - gondoskodik. 2015-ben Bartha Veres Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákja vehette át az első Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat, melyet Lezsák Sándor és az akkor 101. éves alapító, Dr. Keresztes György Pál ny. ügyvéd, primor adott át. 2016-ban az alapító az ösztöndíj átadásánál az alapító már nem tudott részt venni betegsége miatt. Idén pedig alapítónk az égi hazából tekint le ránk.

Végezetül átadták a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjakat. A kuratórium Lezsák Sándor ösztönzése nyomán 2017-ben alapította ezt az ösztöndíjat, amelyet három, újonnan választott ifjú kurátor, Hágen Ádám, Házi Balázs és Nagymihály Zoltán gondoz. Idén pályázat alapján döntöttek a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjról. Az ösztöndíjat olyan fiatal Kárpát-medencei magyar főiskolai, egyetemi hallgatók számára hirdették meg, akik a bölcsészet-, vagy egyéb társadalomtudomány valamely szakágával, vagy művészettörténettel foglalkoznak. A kutatónak meghirdetett 9 témakör közül egyet kellett kiválasztaniuk, és először annak 3-5000 karakteres összefoglalóját, bevezetőjét kellett beküldeniük. Több mint 50 összefoglaló érkezett be a pályázat meghirdetése után – tudtuk meg Hágen Ádámtól. A szakmai zsűri 20 rezüméről állapította meg, hogy a hosszabb tanulmányra alkalmasak. Végül 15-en készítették el a pályamunkát, közülük öten kaptak díjazást. A tizenöt személyt meghívták a Lakiteleki Népfőiskolán, október 26-án rendezett Bethlen Gábor Emlékülésre, ahol előadták pályamunkájukat. Azokat, akik nem lettek díjazottak, de továbbjutottak, a Lakiteleki Népfőiskola és a RETÖRKI 20 könyvből álló csomaggal jutalmazza. Összesen öt személyt díjazott a zsűri, de ebből négyen második helyezettek lettek, mert annyira színvonalas munkát adtak le, hogy nem lehetett eldönteni, ki kapja meg a harmadik helyet.

„Itt a Vármegyeháza dísztermében nem csak a mobiltelefonoknak, hanem a falaknak, a magyarság nagy alakjait ábrázoló festményeknek is térerejük van. Ezt a történelmi térerőt az idősebb és a ’90-es években született kitüntettjeink egyaránt mozgatják.” – mondta zárszavában Lezsák Sándor, aki sikerként értékelte, hogy a kutatói ösztöndíjra sokan jelentkeztek. Reméli, hogy akik lent voltak Lakiteleken és felolvasták egymásnak pályamunkájukat, a jövőben együtt, közösen működtetik azt a történelmi térerőt, amire hivatottak vagyunk.

„Isten áldja meg a magyart, Tartson neve míg a Föld tart. Isten áldjon meg bennünket, Minden igaz magyar embert. Minden igaz magyar embert!” – énekelte a díjátadón Maczkó Mária Magyar Örökség-díjas énekművész.

Valóban, a díjazottak is igaz magyar emberek. A magyarság nem csupán szellemi tartalmat jelent, hanem magatartást. A szellemi tartalom sokszor változott, de egyvalami örök maradt. A magyar természetnek köszönhető az állandósághoz, területhez és a hazához való ragaszkodás. Magyar az, aki makacsul megőrizte nyelvét ott is, ahol elszakítva távol élt az anyaországtól, őrizte a magyar tartását.

 

Medveczky Attila
Magyar Fórum


Képtár


Fülöp Sándor kiállításának megnyitója Lakiteleken
2018. december 1.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért
Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép