Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Lezsák Sándor: Nemzetközi nagyvizit előtt
2017. június 19.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben kezdődtek el a rádióban és a televízióban a Nemzeti Nagyvizit előadásai. Lezsák Sándor beszéde elhangzott Prof. Dr. Kásler Miklós: Nemzeti Nagyvizit VI. című könyvbemutatóján, Budapesten, a Magyarság Házában, 2017. június 14-én.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben kezdődtek el a rádióban és a televízióban a Nemzeti Nagyvizit előadásai, és Kásler Miklós professzor úr szerkesztésében 2014-től jelent meg az előadásokat összefoglaló hat kötet, több mint kétezer oldalban. A sorozatot záró, hatodik kötet megjelenését ünnepelhetjük most.

Miért tekintem mérföldkőnek a hazai és minőségi ismeretterjesztés történetében a Nemzeti Nagyvizit című sorozatot? Csak néhány rangos példa az elmúlt évtizedekből: Öveges professzor személyisége, magával ragadó stílusa, közérthető nyelvezete vagy Vass Lajos népzenei világunkat újra rivaldafénybe állító, felfedeztető vonzó egyénisége vagy az elmúlt időszakból a Mindenki iskolája sikere után Kásler Miklósék egyedi műfajt teremtettek, a hazai történelmi ismeretterjesztés csúcsteljesítményét.

Mi a nagy újdonság ebben a sorozatban? A szemlélete új, amire az elnevezése is utal: „Nemzeti Nagyvizit”. Mint ahogyan a kórházban nagyvizit idején a betegeket vizsgálva végigvonul egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai a legkülönbözőbb orvosi szakágazatok szemszögéből vizsgálják a beteget és a betegségét – úgy ez a sorozat a magyar történelmet, a magyarság történetét nemcsak történészek szemszögéből elemzi és mutatja be, hanem a vizsgálatba bevonja az érintett határterületi tudományágakat – így a hadtörténet, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, a művészettörténet, a pszichológia – jeles képviselőit. A beszélgetéseket, véleményeket témakörökbe rendszerezte és szerkesztette Kásler Miklós professzor úr. Nemzetközi rangú onkológus professzor létére történelemtudományi műsort vezet a közszolgálati tévében, és épp az orvosi tapasztalata alapján hangsúlyozza, hogy a történelem megértéséből nem hagyhatjuk ki a korabeli személyek ismeretszintjét és gondolkodását, hitvilágát, családi, nemzetségi és társadalmi kötelmeit. Kásler professzort idézem: „Meg kell értenünk, honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk, mikor jártunk a helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk, illetve vétkeztünk-e valamikor. Hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk? Hogyan viszonyulunk az értékekhez, embertársainkhoz, a világhoz?” – hangsúlyozza. „A népbutítás egyik formája – mondja – hogy sok történész szerint tudománytalan feltenni azt a kérdést, hogy: mi lett volna, ha? Hogyne lehetne feltenni! Mi lett volna, ha nem operálom meg a rákos beteget? Egészen biztosan meghal. Ha megoperálom, akkor jó eséllyel meggyógyulhat!”

Értelmezzük Kásler professzor szavait: nem tanulhatunk történelmi hibáinkból, ha nem tesszük fel azt a szükségszerű kérdést, hogy volt-e választási lehetőségünk, és mi lett volna, ha!

Gyorsan fejlődő tudományos világunkban sok kutató, egyetemi oktató úgy véli, hogy hátráltatná a tudományos munkában, ha akár saját szaktudománya egészére, akár csak szakmája határtudományos területeire több figyelmet és időt szánna. Már a 18. században élt, tíz nyelven beszélő és tíz tudományágban alkotó magyar polihisztor, Brassai Sámuel is megkapta kritikusaitól azt a régi római figyelmeztetést, amely szerint: „Ex omnibus aliquid, ex toto nihil!" – azaz „Mindenből valamit, az egészből semmit!” Nos, ha végigtekintünk a magyar polihisztorok életművein – gondoljunk Bél Mátyásra, Herman Ottóra, Brassai Sámuelre, Benedek Istvánra –, akkor belátható, hogy széles tudományos érdeklődésük nem hátráltatta, hanem inkább erősítette szűkebb szakmai, tudós munkásságukat. A polihisztorok sikere nem abban rejlik, hogy ők több tudományág apró részleteit is elsajátítják, hanem abban, hogy lényegre törő tudományos látásmódjuk révén jó szemmel kiemelik egy-egy tudományág eredményeiből azokat, amelyek más tudományágak eredményeivel összekapcsolhatók. Ezáltal ők nem lassítják, hanem éppen hogy gyorsítják az összekapcsolt tudományágak fejlődését. A polihisztor képességű Kásler Miklós professzor úr ma egy olyan hatalmas intézményt irányít, amelynek több mint ezer munkatársa, tíz osztálya és hat kutatóbázisa van, és a gyógyítás mellett oktató- és kutatóközpontként is működik. A magyar orvostudomány egyik vezérhajója nem működhetne a mai sikerekkel, ha nem egy több tudományágban és tudománypolitikában is jártas, a nemzetközi tudósvilágban is kiemelten elismert vezető irányítaná.

Méltatnunk kell azt a többesztendős csapatmunkát, amely ezt az új magyar történelemszemléletet is formáló hat kötetet, több mint kétezer oldalt létrehozta. Kellett ehhez alapítványi mecenatúra, kellett a Kairosz Kiadó legendás nemzeti és szakmai elkötelezettsége, munkára serkentő figyelme és fegyelme, kellett a Magyar Rádió és a Magyar Televízió fogadókészsége, műsorvezetőjének, szerkesztőjének, technikai munkatársainak olykor bravúros munkája; nélkülözhetetlen volt a beszélgetés résztvevőinek, a beszélgetőtársak hitelessége, felkészültsége, közérthető nyelvezete; és szükséges volt a sikerhez az egyszeri és megismételhetetlen alkotóközösség: a sorozatnak nevet adó Földesi Margit, a szerkesztő Kővári Péter, Szerencsés Károly, Szabados György, valamint a szaklektorok: Hermann Róbert, Kahler Frigyes, Lőrinczi Zoltán, Poór Gyula, Varga J. János, és Nyári Gábor, Illik Péter tudományos munkatársak.

Méltatnunk kell a Kásler professzor által irányított csapatmunka, munkaközösség céltudatos stílusát. Mindenkor érzékeltetik a történettudomány válságtüneteit, elhagyták, nem gyakorolták a csicsergő metanyelvet, következetesen és mindvégig okkal oldották föl a betokosodott akadémikus görcsöket, a tabutémákat és az ellentmondásokat sem kerülték el, mindezekért ültek százezrek a képernyő elé, a rádió mellé évekig, és ezért lesz ez a hat kötet a magyar történelem enciklopédikus, friss szellemiséggel ingerlő tudástára. Korszakhatárt is jelez ez a sorozat, és új kutatásokra ösztönző muníciót, gondolatokat ad a pályakezdő fiatal történészeknek is.

Íme, befejeződött a „Nemzeti Nagyvizit”, de mégis, sok olvasóban – éppen az olvasott tanulmányok, beszélgetések hatására – hiányérzet alakult ki. A Nemzeti Nagyvizit után szükség lesz egy Nemzetközi nagyvizit előadás-sorozatra, amelyikben Magyarországot akár tágabb európai környezetében, akár a világ történéseinek közepette elhelyezve lehetne elemezni, és emelkedő vagy süllyedő állapotát és ennek okait feltárni? Manapság Magyarország gazdasági és politikai helyzetét erősen befolyásolják az Európai Unió hivatalainak a törekvései és az európai népek felszínes ismeretei, látszólagos vagy valós közömbössége az európai és keresztény hagyományok iránt. Kásler professzor erről így vélekedik: „Látom, hogy szinte cserepekre törött szét a magyar, sőt, az egész euro-atlanti világ. Szentül meg vagyok győződve arról, hogy ez részben az ismerethiánynak, részben a dezinformáltságnak köszönhető. Az emberek jelentős része nem ismeri az igazságot. Ebben kéne valahogy rendet tenni, akkor sok minden helyre rázódna.” „Hitler és Lenin, hatalomra kerülvén, azonnal vallásüldözésbe kezdett, és kitiltotta a közoktatásból a hit- és erkölcstant, kiüldözte az országból a tisztességesen gondolkodó tudósokat, művészeket. Elgondolkodtató, hogy ez a tendencia ma is él Európában.”

Nemcsak él, de erősödik. Ezért is érdemes elgondolkodni egy következő előadás-sorozaton, amelyik Nemzetközi Nagyvizit címmel az összetartozásról, keresztény gyökereinkről és többek között a saját és más népek tankönyveiről szorgalmazna ismereteket a hallgatóknak és az olvasóknak, hiánypótló cselekvést, szűkebb és tágabb nemzetközi környezetünkben.

Mind a nemzeti nagyvizit, mind pedig egy kívánatos nemzetközi nagyvizit után kötelező a konzílium is, amikor a gyógyító terápia kezd dolgozni itt a Kárpát-medencében, Közép-Európában és a baljóslatú jövővel fenyegetett, szétzilált európai közösségben.

Lezsák Sándor

Magyar Hírlap


Képtár


XIV. Tevékeny Élet Fesztivál
2017. szeptember 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Rendszerváltás - Történet - Kutatás
Budapest, Polgárok Háza
2017. október 4. 18.00
XIX. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Kiskunfélegyháza
2017. szeptember 8-19.

Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadása

Királyfiakarcsa (Felvidék)
2017. augusztus 19.

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép