Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Lezsák Sándor: Útjelzők Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai életművében
2014. december 13.

Minden politikus életpályáján vannak fordulópontok, útelágazások, hosszabb-rövidebb leállások. Az ilyen életpálya állomásait – ha úgy tetszik, útjelzőit – az utókor történészei gyakran közmegegyezés formájában is meghatározzák.

Nehezebb a közmegegyezés Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai életművében, mivel életpályájának útjelzőit az elmúlt évszázad második felében a hivatalos politika szilárdan lebetonozta, és meghatározta az útjelzők jobbról balra folyamatosan mutató irányát is. Szinte minden korabeli életrajzi összefoglaló úgy jellemzi életét, hogy az osztrák-magyar hadsereg német-barát tisztjéből idővel németellenes politikus lett, vagy hogy a Horthyt támogató szélsőjobb politikusból 1944-re a szociáldemokratákkal szövetkező politikus. Nagyon leegyszerűsített ez a „fejlődésnek” sugallt jobbról balra mutató irány, hiszen Bajcsy-Zsilinszky Endre már 1917-ben is olyan magyar tisztekkel került eszmei közösségbe a Budapesti Hírlap szerkesztőségében, akik világosan látták, hogy a német-osztrák politika erőszakolta Magyarországot a világháborúba, azaz függetleníteni kellene Magyarországot a német orientációtól. Az is olvasható Bajcsy-Zsilinszky Endre írásaiban, hogy szerinte a proletárdiktatúra rémtetteiért nem a szocialista eszmék és a szociáldemokraták felelősek, hanem az őket kihasználó kalandor bolsevik politikusok. A szociáldemokrácia – írta Bajcsy- Zsilinszky már 1920-ban – a munkások védekező reflexiója a tőke kizsákmányolásával szemben. Ezt a két példát azért kellett megemlíteni, hogy érzékeltessük: lehet, hogy nem is változtak érdemlegesen Bajcsy-Zsilinszky Endre nézetei a baloldaliságról, vagy a német szövetségről 1920 és 1944 között – csak a világpolitikai és az európai politikai környezet változott meg, és ennek sodrásában tűnt balra mozdulónak Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai életműve. Természetesen nem lehet kizárni egy ilyen elmozdulást alapos történészi elemzést követően, de hiba lenne ezt a marxista történészi felfogást kritikai felülvizsgálat nélkül változatlanul ma is elfogadni.

Lezsák Sándor: Útjelzők Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai életművében

Életútjának ismerői egyetértenek abban, hogy ha netán megmenekült volna a nyilasok hóhéraitól, és 1945 után itthon maradt volna – akkor szinte bizonyosan nem éli túl a rá elkerülhetetlenül váró Rákosi börtönöket. Mindez nem menti a nyilas kormányt attól a megbocsáthatatlan történelmi bűnétől, hogy számos más rémtette mellett 1944 Szentestéjének napján kivégeztette Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti képviselőt.

Meghatározó útjelzője volt a Békés megyei családi környezete. A szülői házban kora gyermekségétől magába szívhatta a Kossuth Lajos, Széchenyi István, és Deák Ferenc iránti megbecsülést és tiszteletet. A család Tisza István miniszterelnök politikai hitvallását osztotta. A termőföld szeretetét is itt tanulta meg. Már gyermekként láthatta, hogy apja a rá hagyott földbirtokon modern módon próbált gazdálkodni, talajjavításba, öntözésbe komoly összegeket beruházott – de a beruházások érdekében felvett kölcsönök magas kamatai, illetve a termés bevételét leszorító terményfelvásárlók tönkretették a gazdaságukat. A rossz tapasztalatok ellenére bízott a magyar gazdák szorgalmában és leleményességében, és egész további életében követelte a radikális földreformot, és szorgalmazta a felvásárlók monopolhelyzetét megtörő szövetkezeti kereskedelem kialakítását. A negyvenes években támogatta a Somogyi Imre író – akit 1947-ben fosztogató szovjet katonák lőttek agyon – „Kertmagyarország” elképzelését. Pártjának – a Nemzeti Radikális Pártnak – a programjában hangsúlyosan szerepelt az intenzív mezőgazdaság állami támogatása, továbbá a Hortobágynak és a Duna-Tisza közötti homokos vidéknek csatornák révén történő öntözése.

Útjelzője volt Kolozsvár, ahol jogi tanulmányit végezte. Több itt kötött barátsága egy életen át tartott. Kolozsvárról bejárta Erdély egy részét, és később tapasztalatai és olvasmányai alapján írta meg „Erdély múltja és jövője” című könyvét. Ebben a könyvben Erdély különböző nemzetiségi és más-más vallású vidékeinek a nagyfokú önigazgatása révén gondolta biztosítani Erdély jövőjét. A könyv csak angol nyelven jelent meg 1944-ben, egy svájci könyvkiadó gondozásában.

Útjelzője volt az első világháború. Huszár hadnagyként vonult be, és harcolt a szerbiai, az olasz, majd az orosz fronton. Súlyosan megsebesült 1916-ban a Bruszilov tábornok által irányított orosz offenzíva ellen harcolva. A leszerelt honvédekkel, frontharcosokkal folyamatos maradt a kapcsolata, és politikusként mindig szorgalmazta anyagi helyzetük javítását.

Útjelzője volt a Budapesti Hírlap szellemi holdudvara. Az itt gyülekező magyar tisztekben érlelődik az a meggyőződés, hogy Magyarországnak függetlenné kell válnia, mert a német-osztrák érdekek kényszerítették bele az országot a világháborúba. Ez a tiszti csoport döbbenten tapasztalta, hogy a Károlyi kormány másfél millió magyar katonát lefegyverzett, és az ország védtelen területeire román és cseh csapatok vonultak be. Bajcsy-Zsilinszky Endre ádázul bírálta a Károlyi kormányt, de mást nem igen tehetett. „Magyarország nem a háborúba bukott bele – vallotta később is – hanem az országot felelőtlenül kiszolgáltatott és védtelen állapotba juttatott kormányzásba!”

Útjelzője volt a proletárdiktatúra. A nemzetgyilkos Tanácsköztársaság hatalomra kerülése idején Ausztria felé kívánta elhagyni az országot, de elfogták, és csak egy régi katonapajtása mentette meg – akivel halála napjáig összehozta a Sors. Bécsen és Zágrábon keresztül Szegedre ment, hogy csatlakozhasson a nemzeti ellenálláshoz. Horthy Miklóst támogatta, később is tisztelte, de a földreform iránti elkötelezettsége miatt mindig nagy volt a véleménykülönbség közöttük.

Útjelzője volt a magyar állam 1919 őszétől kezdődő újjászervezése. Megérezte, hogy itt lenne az alkalom megújítani a tulajdonviszonyokat, az államigazgatást, az oktatást – de a kormányzat nem tartott igényt a javaslataira. Javaslatait a „Nemzeti újjászületés” programban írta le. Ebben szorgalmazta a földreformot, aminek egy gyengített változata a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása révén megvalósult. Bajcsy-Zsilinszky Endre talán túlzóan „semminek” minősítette ezt a földreformot, amelyik nyilván nem ért el egy kívánatos mértéket, de azért vitathatatlanul volt pozitív gazdasági és társadalmi hatása. Lekicsinyelte a valóban jelentős Klebelsberg Kunó miniszter által irányított oktatáspolitikai programot is.

Az ekkor felmerült politikai reformok közepette ellenezte az általános és titkos választójog bevezetését. Véleményében az a mozzanat az érdekes, hogy míg a mai történészek baloldali követelésnek tekintik az általános és titkos választójog gyakorolhatóságát, addig Bajcsy-Zsilinszky ezt jobboldali-egyházi ihletésű követelésnek érzékelte. Mint írta - „az általános választójog követelése a lelkek egyenlőségén alapuló vallási dogmára építet idealizmus.” Veszélyes ez az idealizmus, mert az iskolázatlan, műveletlen tömegek a nemzet iránt nem felelősen, nem átgondoltan és gyakran még a saját érdekeiknek sem megfelelően szavaznak. Véleménye szerint iskolázottsághoz, de legalább az írástudáshoz kötődjön a választójog gyakorolhatósága.

1922-ben országgyűlési képviselővé választják Derecskén a Bethlen István vezette „Egységes Párt” színeiben. Mivel nagyon elégedetlen a szerinte túlságosan is fontolva haladgató Bethlen-kormánnyal, 1923-ban kilép a kormánypártból Gömbös Gyulával együtt, és Nemzeti Függetlenségi Párt néven pártot alapítanak.

Útjelzője volt a „Szózat” című lap 1919 és 1926 között. Rendszeresen itt jelentette meg politikai programjait és vitairatait. Akkor az ország elvesztett területeiről százezer-számra érkeztek Csonka-Magyarországba kiutasított és menekült, a lakás és állás nélküli magyarok. Bajcsy-Zsilinszky Endre több szociális együttérzést és intézkedést követelt írásaiban a nélkülözök számára. Hiányolta azt, hogy a kormánynak nincs tudatos társadalompolitikája, aminek keretében erősítené a kistulajdonos középosztályt. A lap hasábjain rendszeresen szorgalmazta a szövetkezeti, kamarai érdekvédelem erősítésének a szükségességét is. Lapja 1923-ban már inkább kemény bírálója volt a Bethlen-kormánynak, mint kritikus támogatója.

1926-ban Derecskén a Nemzeti Függetlenségi Párt színeiben képviselőjelölt volt, de a kormánypárt jelöltje győzött.

1927-ben a Nemzeti Függetlenségi Párt nevében bírálta, és elégtelennek minősítette a kormány testnevelés-politikáját és a tömegsport állami támogatását. A fennálló rendszert úgy minősítette, hogy Bethlen István miniszterelnök csendben, ravaszul restaurálta a világháború előtti nagybirtokosság és banktőke érdekszövetségét. Több törődést követelt a határon túlra rekedt magyar fiatalok önszerveződéseinek támogatása érdekében. Bírálta, hogy egy vesztett világháború után a kormányzat a német orientáció – akkor még a Hitler előtti weimari Németország létezett – szóval a kormányzat a német orientáció híve.

Útjelző volt 1928-ban a Nemzeti Függetlenségi Párt felbomlása, – amit a sajtó egy részében egyszerűen „Fajvédő Párt” osztódásának írtak le. Bethlen István elérte, hogy a párt Gömbös Gyulához tartó része őhozzá csatlakozzon. Bajcsy-Zsilinszky belátta, hogy a maradék párt életképtelen, és saját párt megalapításán kezdett fáradozni. Sajtóháttérről is gondoskodott. 1928-ban megindította az Előőrs című újságot, amelyik már megjelentette a törekvéseivel rokon népi írók és költők munkáit is. Így írt a lapba József Attila, az őt – Bajcsy-Zsilinszkyt – bíráló, de a Bethlen-kormány agrárpolitikájával szemben is nagyon kritikus Féja Géza, Szabó Dezső, vagy Szabó Pál.

Útjelző volt 1929-ben a „Nemzeti radikalizmus” című könyv kiadása. Ebben egy harmadik politikai út követését hirdette meg, amelyik nem a polgári kapitalista, és nem a szocialista bolsevizmus útja. A program jegyében 1929 novemberében megalakította a Nemzeti Radikális Pártot. Említést érdemel, hogy pártjának a programja hangsúlyozottan figyelembe vette Keynes amerikai közgazdász állami felügyeletet és beavatkozást szorgalmazó véleményét – amit elvetettek a liberális közgazdászok, de elfogadott a Roosevelt elnök alatti amerikai gazdaságpolitika.

Útjelző volt számára az 1935. évi országgyűlési választás lefolyása. Tarpán indult, de Gömbös Gyula még a csendőrséget is bevetette annak érdekében, hogy a saját jelöltje győzzön. Ezt elérte.

A földreform ügye mindig felvetette a Kisgazdapárttal történő egyesülés gondolatát, de ennek gátja volt az, hogy Bajcsy-Zsilinszky mindig is össznemzeti pártban gondolkodott, míg a kisgazdák ragaszkodtak rétegpárti jellegükhöz. 1936-ban a Nemzeti Radikális Párt csatlakozott a Kisgazdapárthoz és egy megerősödött pártháttér révén, Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1939-ben Tarpán országgyűlési képviselővé választották.

Az Országgyűlésben a nemzet lelkiismerete volt. 1940 februárjában – feltehetőleg Teleki Pál miniszterelnök jóváhagyásával – Belgrádba utazott annak érdekében, hogy a világháború ellenére együttműködés alakuljon ki a két ország között. Ő tárta fel az Országgyűlésben a délvidéki attrocitások részleteit – aminek következtében a fő felelősök Németországba menekültek. 1942-ben részt vett a Történelmi Emlékbizottság munkájában, és ennek keretében a március 15-i háború ellenes tüntetés lebonyolításában. 1944. március 19-én fegyverrel fogadta a lakásába betörő német ügynököket, de megsebesült. A Lakatos-kormány elérte a szabadon engedését, de már a nyilas puccsot követően ismét letartóztatták. Mivel egyértelművé vált, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre a fegyveres ellenállást is szervezi a német megszállással szemben, halálra ítélték.

Bajcsy-Zsilinszky nyugodtan végighallgatta a halálos ítélete felolvasását, majd odafordult a hadbíróság felé, és csak ennyit mondott: „Uraim, a történelem engem fog igazolni. Isten mindent lát, és jó ügyért halok meg. Éljen Magyarország!”

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom az eddig elmondottakat: „A jók nem voltak elég erősek, az erősek pedig nem voltak elég jók.”

Lezsák Sándor

(Lezsák Sándor beszéde elhangzott, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékezete 1944–2014 című emlékülésen a Parlamentben, 2014. december 13-án.)

Kapcsolódó fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép