Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Májusi nyár Lakiteleken
2009. május 25.

Délben, elsőként érkezni Lakitelekre – senkinek sem tanácsolom. Csak a pázsitot öntöző berendezések sustorognak, nagy csönd van, nagy ritkán zavar bele egy-egy repülőgép zaja. Távolabb gyerekek futballoznak, nem is értem, hogy bírnak rohangálni ebben a hőségben.

A vendégház előtt idős férfi áll, őt kérdezem: "Nincs itt senki?" "Miért, én senki vagyok?" Hangja nagyon ismerős, kockáztatok: "Dehogy, te a Marosi Gyula vagy." Megölelhetjük végre egymást, esztendők, talán inkább évtizedek után újra. Kiülünk az étterem teraszára, Marosi, egyik legkedvesebb prózaíróm ajándékot hozott Lezsák Sándornak, a Magyar Napló egy korábbi, talán márciusi számát, írása van benne, persze, elolvasom. Dühödt gúnyirat a kormányról, országépítésnek csúfolt romboló munkájáról, esszébe oltott pamflet ez, sodró erejű.

Aztán sorra érkeznek a többiek is, azok a valahai fiatal írók, akik harminc évvel ezelőtt itt, Lakiteleken – nem tévesztendő össze Kistelekkel! – hallgatták Illyés Gyula bölcs intelmeit, vádló és védő szavait, kezelhettek vele és Csoóri Sándorral, találkozhattak történészekkel, Huszár Tiborral és Szakály Ferenccel, a nemzethalál fátumát fölidéző Fekete Gyulával, a fiatalnak éppen nem nevezhető Ratkó Józseffel, az örökifjú Czakó Gáborral, Buda Ferenccel. Fiatalok? Éppen az ellen tiltakoztak, hogy fiataloknak – értsd: kezdőknek, éretleneknek – tartsák őket arra, hogy betörjenek a Szent Irodalomba, kézirataik sehogy sem tudtak könyvekké lenni, a folyóiratok sem sűrűn zaklatták őket kéziratokért. Így lettek renitenskedő társasággá, a Fiatal Írók József Attila Körének tagjaiként indultak hadba, hogy lehessenek azok, amik: árulásra képtelen írástudók. Jelen volt Dobozy Imre is, a "nagy" írószövetség elnöke, Agárdi Péter, az MSZMP magasságából – de ez már történelem.

Vagy mégsem? Hiszen elevenen érkeznek sorra az "akkoriak", a jogaikért, lehetőségeikért, hazájukért, nemzettestvéreikért csatározók, nekik nem a párttal, csak a néppel volt "egy az utuk", itt vannak, Lezsák vendégeiként, ételt, italt, szállást kapnak tőle, aki most dehogy az Országgyűlés alelnöke, hanem baráti házigazda.

Ebédelünk, ízes, egyszerű ételt, majd elkezdődik a Kölcsey Házban a kötetlen beszélgetés, ki-ki elmondhatja, mi történt vele harminc év alatt, közben kivetítőn nézhetik a régi-régi tanácskozás képeit, felvételről újra hallgathatják Illyés Gyulát.

Repül az idő, oldódnak, elmesélik közös és saját történeteiket, sikereiket, kudarcaikat. Vacsora, majd bár, fröccsök, felharsanó nevetések, poénos sztorik a régi időkből, éjfélkor már mindenki a szobájában van, pihenni kell, másnap komoly tanácskozás lesz. Elalvás előtt újra eszembe jut Lezsák anekdotája, aki a kérdésre, hogy miképp viseli a politika nem mindig tiszta játszmáit, az általa szervezett MDF ámokfutását a szakadék felé. "Amikor kivizsgáltattam magam egy kórházban, megkérdeztem az ápolónőt, hogy bírja elviselni a bűzt, ami a tisztálkodni képtelen emberekből árad, a gennyet, a gyorsan romló vér látványát, így felelt: a beteget nem szagolni, gyógyítani kell." De lehet-e gyógyítani azt a politikát, amely a gyurcsányi hazugságsokkokra épül?

Másnap Alexa Károly, Kiss Gy. Csaba, Bíró Zoltán és Szilágyi Ákos tart előadást, jegyzeteim szerint a legélesebb kritikát Szilágyi Ákos retorikai szépségű felolvasása és Agárdi Péter magamentése váltotta ki. Kulin Ferenc és Alexa Károly a Mozgó Világ egykori vezetőiként a mai és akkori kirekesztők ellen szólaltak fel. Az újkori kánon talán még keményebben stigmatizálja mindazokat, akik nem a liberálisokhoz csatlakoztak, akik mindmáig hisznek a történetmesélés szépségében és igazságában, akik politikai-társadalmi nyilatkozataikban rendre bemutatják, hogyan jutott az ország abba az állapotba, amikor az andalító hazugságokon és a félelmek hálóján túl már felrémlik az ország totális csődje. A jelen morális, politikai, társadalmi csődje már nem bír hírértékkel, csak a gazdasági csőd rémlátása foglalkoztatja a saját gazdasági sikerükért bármilyen aljasságra képes milliárdosok kormányát. És persze e csőd áldozatait.

Felidéződnek Illyés, Arany János, Babits Mihály és Petőfi gondolatai, pörög a kamera, veszi a képet, a hangot, azt sugallva, hogy lesz még jövő, s lesznek, akik kíváncsian és szeretettel nézik-hallgatják a nemzetféltő gondolatokat. Ha jön a végveszély, az új vízözön, megint bárkát kell építeni, hangzik el, hogy később, de ha lehet, mielőbb, új hazát lehessen teremteni. Vízözön? A május legforróbb napján? Magyarország mai állapotában minden megtörténhet.


Apáti Miklós
Magyar Hírlap

 


Képtár


Fülöp Sándor kiállításának megnyitója Lakiteleken
2018. december 1.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért
Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép