Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Menteni és megőrizni nemzeti kincseinket
2014. április 6.

A terv szerint egy látogatóközpontban mutatnák be a bugaci ásatásokkor feltárt Árpád-kori település, a virágzó Pétermonostora mindennapjait, valamikori kolostorának életét. A múlt megismertetése mellett a létesítmény vélhetően felpezsdítené a térség idegenforgalmát és gazdaságát is.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bács-Kiskun megyei négyes választókörzet fideszes jelöltje szerint meg kell őriznünk és meg kell mentenünk nemzetünk kincseit. Bugac is e kincsek gazdag forrásvidéke. Innen érdemes meríteni, hiszen a közös múlt rendkívül fontos nemzetszervező erő.

Menteni és megőrizni nemzeti kincseinket

Kásler Miklós, Rosta Szabolcs és Lezsák Sándor; a háttérben a feltárt Árpád-kori település
(Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az ötvenes évek elején a pártközpontból jött a parancs: gyűjtsék össze a köveket a pusztáról, van ott elég, s cipeljék a félegyházi út alapjába. A hatalmat nem érdekelte, hogy az 1930-as évekig még működő temetőt és egy másik, a 11-13. századból származót fosztogattat a parasztokkal.

A munkára vezényelt tanyasiak kaparták hát ki a föld alól a követ, az öregebbek közül többen még emlékeznek a gyalázatra, hogy öntötték kényszerre a követ, s benne tán nagyapjuk csontjait is az út alapjába.

A csontok között voltak sokkal, de sokkal régebbiek, ezerévesek is – meséli Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona János Múzeum igazgatója, a feltárás vezetője.

A mostani Bugacon, egy 1,9 kilométer hosszú és egy kilométer széles területen kilencszáz évvel ezelőtt virágzó település volt Pétermonostora a bazilikájával, bencés kolostorával, udvarházzal, és sok-sok kőházzal körülötte, meg persze istállóval, gyümölcsösökkel, halastavakkal. Tán több út is keresztülszelte, de egy bizonyosan: az, amely az 1900-as években még megvolt, egyik irányba Kecskemétre, a másikba Kiskunmajsára vitt, s egy-egy része még mindig meglelhető a futóhomokban.

Egy emelkedőn állunk, mert onnan jobban belátni a helyet, ahol felkutatták a Homokhátság egyetlen Árpád-kori kolostoregyüttesét, a Duna–Tisza közének egykor volt regionális központját. Az 1130 körül alapított monostor alig száz évig, a tatárjárásig állt fönt. A kolostoregyüttest az 1300-as években a kunok lebontották, majd az 1540-es években a török hódítók alatt megszűnt a település.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bács-Kiskun megye négyes számú választókörzetének fideszes képviselőjelöltje a történelemben igencsak járatos Kásler Miklóssal, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával érkezett, hogy megmutassa neki a feltárást.

Rosta Szabolcs magyaráz: arra volt a bazilika bejárata, amott pedig Bács-Kiskun megye egyetlen érintetlenül maradt, tizenkettedik századi lépcsője, mellette a kandallóval. A tatárok közeledtekor itt gyűlhetett össze a falu népe, itt tartották az utolsó misét, és imádkoztak kétségbeesve: ments meg a tatároktól. De a tatárok senkinek nem kegyelmeztek.

„Óvatosan, le ne guruljon a tetőről” – figyelmezteti valaki Rostást, de a régész csak legyint, itthon van, minden talpalatnyi földet ismer. Nem csoda, három éve kezdődött a feltárás, 2011-ben az újvidéki kollégák értesítették őket, hogy megnyerték a közös EU-s pályázatot. A monostort ott találták meg, ahol a különféle korokból származó írások szerint is lennie kellett, s ahol Feri bácsi a mélyszántáshoz készülődve húzott egy árkot, s beleakadt az egykor volt település egyik kőházába. Így kezdődött a feltárás. Azóta több csodát is megéltek, a domb alól egy bazilika és egy kolostor romjai bukkantak elő a refektóriummal együtt. Alattuk ősi temetőt találtak, benne ezer csontvázzal.

A bazilika egészen különleges lehetett, vörös márvánnyal fedett. A gyerekek akkoriban is huncutkodtak: szarvast, kígyót, pálcikaembert véstek a márványba.

A bazilikában egyetlen sír sincs, körülötte annál több. Ez arra utal, hogy a cisztercieké lehetett, ők ugyanis csakis a királyt engedték bent temetni, és ebben az időszakban jelentek meg Magyarországon – magyaráz belelendülve Kásler Miklós.

Szent László uralkodása idején megtörtént az ország konszolidáció-ja, Magyarország Európa egyik legerősebb birodalma lett, s ezt követte az a másfél évszázad, amikor egyetlen jelentős ellenséges haderő sem lépte át határainkat. A 12-13. században Pétermonostora jelentős szerepet játszott, a Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltóhelyként működött.

Mostanáig több ezer fémtárgy került elő innen, köztük több száz, a kolostori és a mindennapi élethez kapcsolódó aranyozott tárgy, így gyertyatartók, berakásos könyvfedőlapok, oltárszerelékek, egy az 1180-as évek közepén a Felső-Rajna-vidéken készült, Szent Péterhez köthető ereklyetartó. Nagy mennyiségű korabeli pénzt is találtak, ezek a kézi mérlegekkel és súlyokkal együtt azt bizonyítják, hogy Pétermonostora kiterjedt gazdasági kapcsolatot ápolt Nyugat-Európával, Velencével, Bizánccal.

A feltárás még tart, de máris hatalmas jelentőségű leletek kerültek elő, kár lenne rejtegetni. Azt tervezik, hogy a térségben látogatóközpontot alakítanak ki, az egész települést rekonstruálnák: a monostort, a háromhajós bazilikát, a védműveket, malmot, halastavat, plébániatemplomot. Bemutatnák a kolostor és a település életét, s a túralovasoknak istállót és szálláshelyet építenének. A gyermekeknek kézműves-foglalkoztatókat, játszóteret, tanösvényt. A létesítményhez kapcsolódó szolgáltatások felpezsdítenék a térség idegenforgalmát és gazdaságát.

„Ezen a helyen valamikor őseink éltek, a templomban imádkoztak. Most, közel nyolcszáz évvel később a kalocsai érsek úr felszentelte a romokat, amivel szimbolikusan újraindult az egyházi élet. Mi mást jelenthetne mindez, mint hogy elpusztíthatatlanok vagyunk? – mondja később Lezsák Sándor. – Tudja - meséli –, a hetvenes évek elején Lakiteleken, a népzenei találkozókon megismertem egy bugaci asszonyt, Herbály Jánosnét. Népdalkórust szervezett, a Kálmán Lajos Népdalkört és Citerazenekart, s azóta is, több mint negyven éve vezeti. Azt mondja, a népzene arra tanít, hogy becsüljük, szeressük egymást. Létrehozott egy közösséget, hogy megőrizzék hagyományainkat, identitásunkat. Meg kell mentenünk s meg kell őriznünk a kincseinket. Ebben lehet fontos szerepe a tervezett idegenforgalmi központnak is, amely ráadásul az egész térségnek munkahelyeket, megélhetést, fejlődést jelentene. Bugac képes mozgósítani a mai törekvéseinket – folytatta Lezsák Sándor. – Jól tudunk együttműködni a gazdálkodókkal, a megyei kormányhivatallal, mert mindannyian ugyanazt akarjuk.”

Vasárnap országgyűlési választások lesznek. Minden szavazat mögött emberi sorsok rejtőznek, drámai gyötrelmek, egész történelmünk. Szükségünk van hát a jobbító szándékra. Huszonháromezer támogató aláírást kaptam, és sok száz észrevételt arról, hogy mit kellene jobban csinálni. Mindannyian azt mondták: jó ez az irány, folytassuk.

G. Juhász Judit

(Forrás: Magyar Hírlap.hu)


Képtár


Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok
Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója
Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép