Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Nem akarunk több sortüzet!
2009. október 29.

Az 1956. október 27-i sortűz áldozataira emlékeztek kedden Tiszakécskén. Azokra, akiket ötvenhárom esztendeje egy Kecskemétről felszálló vadászgép gépfegyvertüze ölt meg, vagy sebesített meg testileg és lelkileg. A városházával szemközti Szent Imre téren felállított emlékműnél ezúttal is több százan gyűltek össze, hogy fejet hajtsanak a véres öldöklés tizenhét halottjának és száztíz sebesültjének emléke előtt.

Kapcsolódó hír:

 

A rendezvényen Kovács Ernő polgármester, az önkormányzat, az egyházak, valamint a városban működő politikai és civil szervezetek képviselői mellett jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Wittner Mária, országgyűlési képviselő, '56-os halálraítélt forradalmár. De ott voltak az események túlélői és a sortűz áldozatainak hozzátartozói is.

- Mit jelent magyarnak lenni? Ki a magyar? - tette fel a kérdést, a beszéde előtti kulturális műsorban elhangzott egyik mondatra utalva Lezsák Sándor. - Magyar az, akinek az országra zúduló 1241-42-es pusztítás nem a tatárok dicsőséges hadjárata, hanem tatárjárás.  Magyar az, akinek a mohácsi csatavesztés, az csatavesztés, iszonyú tragédia. Magyar az, akinek a Rákóczi-szabadságharc, az szabadságharc. Magyar az, akinek Petőfiék forradalma, forradalom, és Kossuthék szabadságharca, szabadságharc. Magyar az, akinek a hős honvéd tábornokok kivégzése vértanúhalál. Magyar az, aki elsiratja ma is mindkét világháború hősi halottait. Magyar az, akinek Trianon, az Trianon, az ország szétdarabolása miatt érzett fájdalom és gyász. Magyar az, akinek a Rákosi diktatúra egy iszonyatos diktatúra. S magyar az, akinek 1956 forradalom és szabadságharc. És hazaáruló az, aki magyarul beszél, de a tények ismeretében mindezekről másként gondolkodik. Igen. Jó volt akkor magyarnak lenni! És az a dolgunk, hogy most is legyen jó magyarnak lenni, itt, a Kárpát-medencében - hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

- Itt, Tiszakécskén, a főtéren, esztendőről esztendőre, amióta lehet, azóta itt ülnek, állnak körülöttünk, azok, akik iszonyú élményként hordozzák magukban, annak a kegyetlen sortűznek az emlékét. Tudom, még ma is sokan megrettennek, ha repülőgépbúgást hallanak. Mert kitörölhetetlen az emberek emlékezetéből, az a néhány perces drámai iszonyat. És azzal is tisztában vagyok, hogy az ilyen ünnepségek után, azok, akik ezt megélték, azok, akik megsebesültek, azok, akik olyan családban nőttek fel, ahol évtizedekig elhallgatták ezt a tragédiát, és azok, akik személyes drámaként élték meg a gyászos eseményt, mindig egyfajta hiányérzettel mennek haza. Mintha nem lett volna elég meggyőző a felidéző emlékezés. De ki lehet-e mondani egyáltalán azt a fájdalmat, azt az iszonyatot?... És nem csak itt, Tiszakécskén. Több mint száz sortűz volt itt, Magyarországon 1956 őszén. Gátlás nélkül lőttek bele, a békésen felvonuló és tüntető tömegbe. Sokszor meg is kérdezik: mire jó ez? Miért kell minden esztendőben, itt a főtéren, újra és újra előhívni, felidézni azokat az iszonyatos drámai pillanatokat, órákat? Igen. Azért kell, mert nem akarunk több sortüzet! Azért kell emlékezni és emlékeztetni erre az iszonyatra, amelyre nincs példa ezerszáz éves Kárpát-medencei történelmünkben, mert nem akarjuk, hogy megismétlődjön! Mert először csak egy papot fognak majd a verőlegények az utcán megütni, aztán gumilövedékkel kilövik egy békés járókelő szemét, majd olyan helyzet áll elő, amikor nagyon könnyen rátalál az ujj, a gépfegyver ravaszára, s a békésen éneklő tömegbe céloznak. Mert magyarok akarunk maradni. És azt akarjuk, hogy jó legyen magyarnak lenni. Mert itt, a Kárpát-medencében sorsközösségben élünk. Olyan sorsközösségben, ahol meg tudjuk fogni egymás kezét, össze tudunk kapaszkodni azok ellen, akik méltatlanok arra, egy békés közösség részei legyenek - hangsúlyozta a politikus.

Lezsák Sándor után Wittner Mária forradalmár, egykori halálraítélt mondott beszédet. - Az a Wittner Mária, aki a forradalom kitörésekor mindössze tizenkilenc éves volt, de aki végigharcolta Budapest számos hadszínterét, s akit tetteiért halálra ítéltek - méltatta képviselőtársát Lezsák Sándor. Kétszáz napig várt, rezzent össze minden ajtónyitáskor börtönében, attól rettegve, hogy most jönnek érte, hogy elvigyék, s hogy végrehajtsák a kivégző parancsot. Kétszáz nap gyötrődés után - külföldi nyomásra - Wittner Mária büntetését életfogytiglani szabadságvesztésre módosították. S most képviselőként ott ül az Országgyűlésben, s minden megszólalásakor a jeges borzalom fut át a baloldalon. Mert Wittner Mária az élő és vádló lelkiismeret!

- Dicsőség a hősöknek, a mártíroknak, és békesség az embereknek itt, a földön! - kezdte beszédét az egykori forradalmár, majd így folytatta: - Engem is megragadott egy gondolat, ezért hozzáteszem: és áldott legyen a magyar fölműves, aki a szájától megvonva hordta fel - a harcoló budapestieknek - az élelmet, és áldott legyen az a lyukas zászló, ott, fönt, amely szimbolizálja akár Jézus sebét, de a pesti srácok, a sortüzesek golyólyuggatta sebeit. Így tekintsünk ezután az '56-os lyukas zászlóra! - figyelmeztetett Wittner Mária, aki beszéde végén felolvasta Tóth Bálint Magyar litánia című költeményét.

Kérdésünkre, hogy meg lehet-e bocsátani a forradalmat gyilkos vérontással, embertelen kínzásokkal megtorlóknak, az egykori halálraítélt forradalmár a következő választ adta: - Még nem kértek bocsánatot. Bocsánatkérés nélkül viszont nincs megbocsátás. Ezt mondja Tóth Bálint verse is. De azt is mondja, hogy mi nem lehetünk olyanok, mint ők. És azt hiszem, ezzel mindent megmondott. Mert nem mi lőttünk fegyvertelen emberekre, gyerekekre, nőkre, hanem ők...

A megemlékezés végén a tiszakécskei politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak képviselői megkoszorúzták a Szent Imre téri '56-os emlékművet.

Az eseményen a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény tiszabögi tagintézményének diákjai és a Szabolcska Mihály Református Énekkar működött közre.


adalék:

Kedd délelőtt Lezsák Sándor napirendelőtti felszólalásban emlékeztette az Országgyűlést az ötvenhárom évvel ezelőtti tiszakécskei sortűzre.

 

Szász András
kis-kunsag.hu



Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép