Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
Nyírő József emlékére

Nincs még egy olyan ország a világon, ahonnan – arányaiban - annyi kiművelt emberfőt üldözött el a XX. század két nagy pusztító „izmusa” – a nácizmus és a kommunizmus – mint amennyit Magyarországról elüldözött. Az írók közül gondoljunk csak Wass Albert, Borbándi Gyula, Tollas Tibor, Püski Sándor, Határ Győző, Gombos Gyula menekülésére, száműzetésére, számkivetett életsorsára.

Magyarországon a magyar hagyományok és a magyar észjárás szerinti írásművészet és művelődés, mind a Rákosi, mind a Kádár korban „nacionalizmusnak”, tiltott irodalomnak minősült, emiatt fél évszázadig nem is ismerhették meg, nem is olvashatták a Kárpát medencében élő magyarok olyan magyar szerzők műveit és gondolatait, akiknek ma már megingathatatlan a jelenlétük a magyar szépirodalomban, művelődéstörténetben, vagy akár közoktatásunk hangsúlyosan ajánlott szöveggyűjteményeiben.  Ilyen minden kétség nélkül a magyar szépirodalomban természetes jelenlétet megkövetelő író, Nyírő József is.

A kommunista vészkorszak idején emigrációba kényszerült írók írták műveiket a szétszórt és közösséget szervező emigráció számára, írtak az íróasztalfiókjuknak – de mindezt nem tették volna, ha nem bíztak volna igazukban, és abban, hogy a történelem előbb-utóbb kárpótolja őket számkivetett sorsukért és mellőzésükért.

Hosszasan lehetne sorolni a kényszerű külföldi tartózkodásuk alatt elhunyt magyar művészeknek, tudósoknak és politikusoknak a történelmi magyar hazában történő, közelmúltban rendezett újratemetéseit.

Az újratemetés alkalmat ad egyfajta újrakezdésre, újraértékelésre is.

Mindszenty József hercegprímás vagy Horthy Miklós kormányzó itthoni újratemetése jelképesen is lezárta száműzetésüket, és egyben megkezdte elhallgatott történelmi szerepük helyreállításának több évtizedes munkáját.

Nyírő József hazatalálása is csak a teste száműzetésének a végpontját jelenti, de szellemének a száműzetését még csak ezután kell felszámolni. Újra kiadott műveit nem csak az ifjúsággal kell megismertetni, hanem azokkal a százezrekkel is, akik az 1990-ig tartó évtizedekben nem is találkozhattak betiltott műveivel. Ezt a rehabilitációt nem lehet csupán a könyvpiacra bízni, mert eben a munkában kell az állami segítség mind a könyvkiadásban és könyvterjesztésben, mind a közkönyvtárak ellátásában, mind a művek megfilmesítésében. Wass Albert műveinek térhódítása a példázat arra, hogy van igény és fogadókészség fiatalokban és hosszabb ideje fiatalokban egyaránt, hogy bepótolják a magyar szépirodalmat csonkító kultúrpolitika miatt hiányos és torzított ismereteiket.

Amikor Nyírő József szervezete és tudata küzdött a gyógyíthatatlan rákbetegséggel, akkor az író lelkét a halál közelsége mellett az a felismerés is kínozta, hogy idegen, spanyol földben kell nyugodnia. Idézzük most is újra és újra: „Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem… Ha már nem lehet kitérni a nagy törvény elől,.. megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket..”

Nos, most teljesülhet a végső akarata, teste visszakerülhet a Hargita, a Küküllő közelébe, pisztrángos patakok és virágos rétek mellé. A kegyeletsértő politika gyalázatos gáncsoskodása csak alkalmi lehet, lábjegyzet egy majdnem életrajzban.

Az újratemetés alkalmat adott gúnyolódó hangokra is. „Ugyan, az élet rég túllépett a Nyírő által ábrázolt világon, hasztalan próbálkozás lenne műveinek a feltámasztása” – írják kritikusok abból a politikai táborból, amely tábor felelős volt az elhallgattatásáért. Nos, ha az irodalmi élet netán túllépett Nyírőn – akkor hová jutott? Való igaz, hogy a mai kor kikapcsolódást, könnyű olvasmány-élményt kereső átlagolvasója közül sokan bizonyára nem kedvelnék meg Nyírő József műveit. Ma, az olvasók többsége menekül önnön nehéz sorsának irodalmi tükörképe elől, fél beismerni mindennapos gondjait – ezért néhány oldal után talán letenné Nyírő József könyveit. Persze nem csak az övét, hanem a nehéz életű emberek sorsát oly plasztikusan érzékeltető kortársak könyveit is – mint Sinka István, József Attila, Szabó Dezső, Illyés Gyula, Veres Péter, Wass Albert vagy Tamási Áron műveit is letenné.

Amilyen átérzéssel és szeretettel ábrázolta  József Attila a gyári munkásokat, a tömegszállásokon vegetáló életsorsokat, ahogyan Illyés Gyula a puszták kiszolgáltatott cseléd-népét, ahogyan Sinka István a földműveseket, a bojtárokat, ahogyan Veres Péter a napszámosokat, kubikusokat, krampácsolókat,  ahogyan Szabó Dezső a tanárokat, kishivatalnokokat, szegény diákokat – olyan szépen és mégis gyötrő valósághűséggel írta le például a „Havasok könyve„ című művében Nyírő József a pásztorok, favágók, szénégetők nehéz, és a kisebbségi sorban halmozottan is nehéz életét.   Ezeknek az íróknak a művei humanizmussal telített gondolatokat tolmácsolnak, megjelenítik azokat az örök emberi problémákat és sorskérdéseket, amelyek  mintául szolgálnak az olvasónak abban, hogy mit cselekednek ezek a főhősök kiszolgáltatott helyzetben – például a munkaadó, a hivatali feljebbvaló, a hódító idegen hatalom vagy az uzsorás bank ellenében, hogy hogyan orvosolják a munkanélküliség, a betegség,  az otthontalanság, vagy a lelki gondozás hiányának problémáit, hogy mit tesznek párjukért, gyermekeikért, szüleikért családi békéjük megóvása érdekében.

Nyírő József egyik közkedvelt hőse, Úz Bence minden kellemetlen élethelyzetből megtalálja a bölcs kiutat. A bajokba beletörődő és önsajnálattal teli ember csak vesztes lehet, de épp ez a habitus áll legtávolabb a mindig derűlátó és eszes székely góbétól. „A mindenkori hatalom befolyásossá, gazdaggá tehet – de székellyé csak Isten tud tenni!” – vallotta nem kis önérzettel  Nyírő József.

József Attila, Szabó Dezső, Sinka István, Illyés Gyula, Veres Péter, Nyírő József, Wass Albert vagy Tamási Áron művei azért örök értékek, mert az élet ellentmondásaira, útvesztőire készítik fel az olvasóikat. Nem szellemi mákonyt, nem olcsó szórakozást nyújtanak az olvasóiknak, hanem kemény szembenézést a mindennapi gondokkal.  Irodalmi példákkal érzékeltetik, hogy hogyan lehet az egyszeri és megismételhetetlen emberi életet jóra fordítani, vagy akár eltékozolni.

Nyírő József élete és emberséges életműve is a közjót és a magyarság érdekeit szolgálta, ezért nekünk rendkívüli érték és nemzeti érték marad az elkövetkezendő nemzedékek számára is, amíg világ a világ és világol a napvilág.

Képtár


Kurultaj a bugaci pusztában
2018. augusztus 11.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép