Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
Országgyűlési határozat a tanyákról

 

A tanyák megmaradása szemszögéből bíztató, hogy a parlamenti pártok összefogtak, és közösen nyújtották be azt a tanyák érdekében megszületett határozati javaslatot, amelyet május 25-én az Országgyűlés egyhangúan elfogadott.  Ez az összefogás Ángyán Józseftől Gőgös Zoltánon át Velkey Gáborig jól példázza, hogy igen is lehetséges a pártoktól független, nemzeti ügy a tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, illetve a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése.

Összegezve az Országgyűlés tanyákkal kapcsolatos határozatát - ez a határozat nem csak egy meghatározott településtípus fennmaradása érdekében született, hanem része egy olyan új településpolitikai szemléletnek, amelyik az ország valamennyi térségében - az ésszerűség határain belül - kívánatosnak érzi az ott élők megmaradását, és az elköltözést kiváltó kényszerítő okok megszűntetését. Mit sem érnek a tanyák fennmaradása érdekében hozott erőfeszítések, ha például eközben hagyjuk halódni az aprófalvakat! A tanyák szerves részei az ország települési rendszerének, amelyikben minden településformának megvan - és van - szerepe és jelentősége. Sehol, egyetlen egy településtípuson belül nincs olyan közel egymáshoz a munkahely és a lakóhely - mint a tanyákon. Emiatt sehol, egyetlen egy településtípuson belül nem olyan olcsó a munkába járás - mint a gazdálkodó tanyákon élők körében. Még a tanyáknak is, még az egyes tanyának is van tehát szerepe! Nincs ma olyan település, amelyik nem tölt be semmilyen hasznos szerepet - mert különben létre sem jött volna, fenn sem maradt volna! Száműzni kell a gondolkodásunkból a hetvenes évek elején a szocialista településpolitika által is használt, a szocialista településpolitika „szerepkör nélküli település" hamis fogalmát, ami csupán a faluromboló centralizáló politikai érdekeket elleplező kifejezés volt!

Annak érdekében, hogy a tanyák megőrzéséről és fejlesztéséről hozott országgyűlési határozatot miként kell úgy kezelni, hogy ez csak az ország egész területének a kiegyensúlyozott fejlesztése tükrében értelmezhető, amelyben a tanya a településhálózat szerves része - érdemes élni egy ökológiai hasonlattal. Természetvédők nagyon elszántan küzdenek egy-egy terület természetvédelmi területté történő nyilvánítása érdekében, de azt mindig hangsúlyozzák, hogy ez a védettség nem jelenthet elzártságot és elkülönülést.  Ha a védett terület nem illeszkedik szervesen a környezetéhez, ha elzárt marad, ha nem csatlakoznak a természetvédelmi területhez beépítetlen zöld folyosók, akkor ez a védett terület flórája és faunája genetikailag elszegényedik, és az itteni élővilág nem tudja szolgálni a korábban vele szervesen összefüggő élővilág fejlődését. Nos, ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében mi nem egy melegházi védettséget élvező tanyavilág kiépítésén fáradozunk, hanem egy, az ország működésében tevékeny részeként, csavarként munkálkodó tanyák megteremtése és megőrzése érdekében cselekszünk. A cselekvés eszköztára is széleskörű kell, hogy legyen, magába kell, hogy foglalja a  vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, kulturális, közbiztonsági és munkaügyi szakpolitikákat szabályozó rendszereket és támogatási formákat.

Tanyasi iskolában tanítottam, választókerületem a kecskeméti- és félegyházi tanyavilág, tanyakutató népfőiskolai programokat szerveztem, Lakitelek szélén, egy a kezünk munkájával felújított vertföldes tanyasi épületben élek a feleségemmel ma is, így magam is tapasztalom, hogy az elmúlt két évtizedben a tanyák többségének megváltozott a funkciója. A korábban csak gazdálkodó tanyák helyében ma egyre gyakrabban csak lakás vagy csak nyaralás, pihenés céljára használt tanya áll, és egyre gyakrabban találkozhatunk vendéglátó és idegenforgalmi célra hasznosított tanyákkal, vagy olyanokkal, amelyeket valamely hobbi - például lovaglás, horgászat, vadászat, természetjárás - érdekében tartanak fenn. Ennek megfelelően a termőföldről szóló 1994. évi XV. törvény 3. §-ában megadott definíció, mely szerint a tanya a település külterületén lévő, mezőgazdasági termelés, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás céljára létesített lakó-, illetve gazdasági épület és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese, nem írja le hűen a mai kor tanyáit, amelyeknek ma már csak egy kisebb hányadában folyik mezőgazdasági termelés, illetve ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás. A valóságot nem fedő, immár korszerűtlen definíció miatt olyan jogbizonytalanság keletkezhet, amit meg kell előznie a törvényhozásnak.

A kilencvenes évek közepén egyre több városban élő vagy külföldi vásárolt üdülési célra tanyákat. Sajnos, ma már egyre többen eladják felújított ingatlanaikat, mert szinte minden télen tapasztalják a hívatlan látogatók okozta károkat. A romló közbiztonság javítása érdekében változtatni kell a tolvajok és rablók elleni fellépést ellehetetlenítő jogszabályokon, és a polgárőrség mintájára több önkormányzat külterületeinek a biztonságát felügyelő tanyaőrség létrehozását is szorgalmazni kellene. Itt is fontos lenne a szerves kapcsolat más rendvédelmi és civil szervekkel, a rendőrséggel, a mezőőrökkel, a hal,- és vadőrökkel és az erdőőrökkel.

Nem lehet minden ellenőrző funkciót a rendvédelmet szolgáló hivatalos és civil szervezetek feladatává tenni. Ha a tanyavilág szervesen illeszkedik a környezetéhez, akkor a tanyai boltos, a hetente rendelő orvos, a tanyai iskola pedagógusa, az önkormányzat tanyagondnoka, a védőnő, a postás és a tanyaközpontokban megálló busz sofőrje szinte automatikusan szemmel tart minden helyi lakost, minden vendéget, minden gyanús idegent - azaz a rendvédelmi szervek nélkül is automatikusan működik egy tanyai közösség önvédelme. Mihelyst európai állítólagos szabványok teljesülésének hiánya miatt bezáratják a kisboltot, az iskola gyenge felszereltsége miatt bezáratják a gyermekekhez közel levő iskolát, ha a távoli betonút mellé teszik a postaládákat, ha megszűntetik az orvosi ellátást, a tömegközlekedést, ha forráshiány miatt ritkítják a tanyagondnokok látogatását - akkor akaratlanul is szétzilálják a közbiztonság eddig működő közösségi garanciáit.  Szükséges lenne mindezek megelőzése érdekében a jelenlegi, méltatlanul alacsony külterületi normatíva megemelése az állami költségvetésben a ma még jól működő tanyagondnoki hálózat megerősítése érdekében. Fontos megemlíteni, hogy jelenleg a tanyagondnokok rendelkezésére álló gépjárművek - az APEH véleménye szerint - cégautóknak minősülnek, és magas adóik miatt rendkívüli mértékben megdrágítják a tanyai lakosság ellátásának a költségeit.

A tanyán élő ember jobban magára utalt, mint a máshol élő. Gazdálkodnia kell az idejével és vásárlásaival, mert nem vásárolhat bármikor, kertészkednie kell, ezermesternek kell lennie. Mindeközben az iskolákban megszűntek az iskolakertek - ahol régen megtanulták e kertészkedés alapfogásait a tanulók, Európa más országaival ellentétben nem tanulnak iskoláinkban háztartástant - nem tudnak tehát varrni, főzni, barkácsolni, háztartási higiéniát biztosítani még alapfokon sem - ha mindezeket nem tanulják el a szüleiktől. Ma az adóhivatal minden nagykorútól megköveteli a száz oldalnál is részletesebb adóbevallás hibátlan elkészítését - anélkül, hogy ennek az állampolgári kötelességnek a teljesítését akár egy óra erejéig megalapozná az iskola!  Sajnos, jelenleg az iskolai tananyag nem adja meg a vidéken nevelkedő gyermekeknek az ottmaradásukhoz szükséges élményeket, sikerélményt, alapismereteket! A közoktatási törvény várható módosítása során erre is ügyelnünk kell.

Politológusok véleménye szerint módosítani kellene a helyi önkormányzatok választását szabályozó törvényt, mégpedig oly módon, hogy a tanyai szórványlakosság számára is legyen lehetőség a települési önkormányzatban való garantált, érdemi képviseletre. A részönkormányzatok létrehozásának jelenlegi lehetősége ezt a képviseletet nem biztosítja. Önkormányzati törvényben biztosított jogok nélkül valószínűleg a jövőben sem juthatnak érdekképviselethez a külterületen élők, egyszerűen azért nem, mert helyhatósági választások idején kevésbé ismerik a jelöltjeiket, mint a belterületen élő jelölteket. Jelenleg az egyébként is szűkös önkormányzati költségvetésből kell biztosítani a külterületekhez, illetve a külterületi népességhez kapcsolódó feladatok forrásait. A külterületen élők oktatása, egészségügyi és szociális ellátása több forrást igényel, mint a belterületen élők ellátása, ezért ennek az összegnek az előteremtése helyi szinten mindig konfliktusokkal jár.

Nem lehet megelőlegezni egy konferencia várható megállapításait és javaslatait. De bízom abban, hogy a jelenlévők egyike sem tekinti elhalásra ítéltetett feudális csökevénynek a falut és a tanyát - mint egyes szakértők vélelmezik ezt - hanem fennmaradásuk és fejlődésük érdekében mondják el megállapításaikat és indítványaikat.


Lezsák Sándor

 

Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
Mindszenty Emlékérem átadása
Budapest, Országház
2018. november 6. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép