Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat
2015. február 26.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára és Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor munkásságát az Országház Felsőházi termében, csütörtökön.

A Kövér László házelnök fővédnöksége alatt megrendezett parlamenti emlékülésen átadták a Herman Ottó-díjakat is. A Herman Ottó Emlékévet kétnapos tudományos konferencia zárja a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról országszerte megrendezett több mint száz programmal emlékezett meg a kormány 2014-ben, hogy a természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus ma is időszerű gondolatait megismertessék az emberekkel.Nagyszabású rendezvénysorozattal, parlamenti emléküléssel, tudományos konferenciával, valamint díjátadóval zárul a Herman Ottó Emlékév február 26-27-én az Országházban, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter avatta fel február 26-án, csütörtökön délelőtt 10.00 órakor a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádjai alatt a Herman Ottó Emlékév ünnepi záró rendezvényei keretében. Az Országház Felsőházi termében tartott emlékülésen Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta az utolsó magyar polihisztor munkásságát.

A Herman Ottó Emlékév záró eseményei kapcsán Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: „Herman Ottó személyét életében, és a halála óta eltelt 100 esztendőben töretlen tisztelet és elismerés övezi. Munkássága, eszméi nem hogy elavultak volna, hanem egyre aktuálisabbak lesznek. Korát jóval megelőzve fordult a természet, az állatok védelme felé. Fáradhatatlanul gyűjtötte az ismereteket hazánk természeti és kulturális kincseiről és ezt a tudást közérthető módon adta tovább egész népének. Herman Ottó a szorgalom, a tudásszomj és a hazaszeretet örök példaképe. A magyar szellemi élet fény- és hőskorának, a XIX. század utolsó negyedének egyik legszínesebb, legsokoldalúbb, eredményeiben legmaradandóbb képviselője, az utolsó magyar polihisztor szellemisége ma is példaértékű számunkra.”

Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében emlékeztetett: "Ma Herman Ottó nevét sokan ismerik, mint természettudósét, sokan elismerik, mint a tudomány oly sok ágazatát ismerő, és a tudományos eredményeiket összehangoló polihisztort, de viszonylag kevesen tudják róla, hogy egész életében politizált, és vállalta politikai nézeteit úgy is, mint a Magyar Országgyűlés következetesen Kossuth Lajos pártján álló, akkor Függetlenség-párti képviselője. Herman Ottónak a természettudományok és a néprajz területén elért – nem túlzás – hatalmas életműve mellett négy évtizeden át aktívan politizált, és ebből 17 évet – 1879 és 1896 között, rövidebb megszakításokkal – az akkori Országgyűlés padsoraiban is eltöltött. A mai Parlament épülete akkoriban még nem állt, és az akkori Országgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, a mai Olasz Intézet épületében működött, Herman Ottó lakásától néhány percnyi járásara.”

V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kiemelte: bízik benne, hogy az Emlékév lezárultával is velünk marad Herman Ottó kivételes karizmája, és tovább él mindenkit megérintő szelleme. „Szükségünk lesz rá, hiszen a természetvédelem mindig is közös ügyünk, össztársadalmi feladat marad, és ma, amikor a tennivalók egyre sürgetőbbek, még fontosabb, hogy a tudományok, az oktatás és a hatóságok emberein túl is mindenki megszólítva érezze magát, hogy mindenki felelősséget vállaljon érte, részt vállaljon belőle. Természeti környezetünk megóvása, természeti kincseink megőrzése ma még nagyobb erőfeszítéseket igényel mindannyiunktól, mint a polihisztor korában” – mondta az államtitkár.

A parlamenti emlékülésen Fazekas Sándor miniszter átadta a Herman Ottó-díjakat. A legjobb holisztikus szemléletű szakembereket, Herman Ottó életműve aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit és interpretálóit, három kategóriában ismerték el Györfi Sándor szobrászművész plakettjeivel. A magas presztízsű, szakmailag megalapozott, országos díjakra érdemes személyekre hét fős jelölőbizottság – a konferencia tartalmi bizottsága, az Emlékév kuratóriuma, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Környezetügyi Intézet delegáltjai – tett javaslatot a földművelésügyi miniszternek.

Herman Ottó Polihisztor-díjat László Ervin tudományfilozófus, író, zongoraművész; Vicsek Tamás akadémikus és Vida Gábor emeritus professzor, az MTA rendes tagja kapta. Herman Ottó Mediátor-díjjal Ilosvay Györgyöt, a Szegedi Egyetem adjunktusát, a Tudástár létrehozóját; Schmidt Egon Kossuth-díjas írót, a magyar ornitológia nagy alakját és Tóth Albert tájökológust, főiskolai tanárt, professzor emeritust jutalmazták. A Herman Ottó Innovátor-díjat Barcza Dániel, a MOME stratégiai igazgatóhelyettese, a MOME Design Intézet intézetigazgatója, egyetemi docens; Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft pr és marketing vezetője, valamint Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda vezető tervezője vehette át. (A díjazottakról alább bővebben olvashatnak.) A díjjakkal a szervezők szeretnék ráirányítani a figyelmet azokra a tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre, akik méltó módon, Herman Ottó életművének üzenetét mindennapjaikban való megélésével tettek és tesznek sokat egy jobb világért.

A díjátadót követően izgalmas előadásokkal kezdődik az Emlékév szakmai szempontból legjelentősebb eseményének számító „HERMAN OTTÓ a polihisztor munkássága, hatása” című konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Nemzeti Környezetügyi Intézet és a Független Pedagógiai Intézet szervezésében létrejött eseménysorozat fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, védnökei: Dr. Fazekas Sándor, miniszter, Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese, Dr. Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója és Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. A konferencia témája Herman Ottó személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, polihisztor mivolta, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, mindennek jelentősége a közoktatásban.

A konferencia keretében plenáris előadások, műhelybeszélgetések („Herman Ottó Kávéház”) vitaülés és „vélemény ütköztető színpad“ egyaránt várja az érdeklődőket. A február 27-én egész nap folytatódó konferencia előadói között találjuk a védnököket, Réz András esztétát, kommunikációs szakembert, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológust, Balázs Boglárka fül-orr-gégész főorvost, Gál Vilmos történészt, Novák Ferenc koreográfust, Szinetár Csaba pókászt, Vida Gábor akadémikust, Csermely Péter biológust, hálózatkutatót, Laki Mihály közgazdászt is. A rangos és sokszínű névsor is garancia arra, hogy Herman Ottó öröksége mentén a mai társadalmat is érintő fontos kérdésekről értekezzenek az Emlékév zárásaként.


HERMAN OTTÓ-DÍJASOK

1., Herman Ottó Polihisztor-díj

LÁSZLÓ ERVIN tudományfilozófus, író, zongoraművész

Világhírű és világszerte ismert magyar gondolkodó, író, az utolsó polihisztorok egyike, aki maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén egyaránt. A párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktora. Az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (UNITAR) egykori igazgatója, az UNESCO főigazgatójának egykori tanácsadója. Az MTA külső tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának és Természettudományi Karának, valamint kanadai, finn és Egyesült Államok-beli egyetemek  díszdoktora. A Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója. 89 könyv jelent meg László Ervin neve alatt, műveit 24 nyelvre fordították le. Jelentős művei többek között: A tudat forradalma, a Meg tudod változtatni a világot és a Káoszpont. Legfontosabb témái: a természet, a társadalom és a globális fenntarthatóság lehetőségei.

László Ervin: A mai világban olyan gondolkodásmódra van szükség, mint Herman Ottóé. Akkor tudunk csak jó gondolatot adni az emberiségnek, ha megmondjuk azt is, hogy a gondolatunk miként viszonyul a világ többi részével.”

VICSEK TAMÁS akadémikus

Akadémikus, a biológiai fizika professzora, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. Munkáiban fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását.

Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy a szociális hálózatok területén. Több mint 30.000 citációja van zömmel angol nyelvű publikációinak. Az MTA rendes tagja, több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Vicsek Tamás: Nagyon különbözőnek látszó dolgok mélyén, nagyon hasonló törvényszerűségek működnek.”

VIDA GÁBOR professzor emeritus, az MTA rendes tagja

Botanikus, tanár, genetikus, ökológus, környezetvédő, és a környezeti problémáknak az egyik legfelkészültebb, leghitelesebb tolmácsolója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének volt igazgatója. Az ELTE Genetikai Tanszékét 23 évig vezette. A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke volt. Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyvet írt.  Rangos kitüntetések birtokosa.

Vida Gábor: „Herman Ottó azt mondta, a szülőanyánkkal szemben kötelességeink vannak, hisz tőle függünk. Ahogy egy gyerek sem mondhatja az anyjának, hogy szolgáltass nekem mindenfélét, úgy kellő alázattal és megértéssel védenünk kell a Természetet.”

2., Herman Ottó Mediátor-díj

ILOSVAY GYÖRGY a Szegedi Egyetem adjunktusa, a Tudástár létrehozója

Biológia-földrajz szakos tanár, biológus. Az ászkarákok, a száz- és ezerlábúak ökológiájával foglalkozó disszertációja megvédésével 1982-ben doktorált. Tíz évig a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum muzeológusa volt. A Janus Pannonius Pedagógusképző Karon 1985-től dolgozik főiskolai adjunktusként a Biológia, majd a Környezet-biológia és Környezeti nevelési Tanszéken. 2011. januárjától az Interaktív Természetismereti Tudástár vezetője. Kutatási területei: herpetológia, talajlakó soklábúak, környezeti nevelés, tudománytörténet. 2009-től mestertanár. Eddig több mint 50 szak és ismeretterjesztő cikke jelent meg, a könyvfejezetek száma 9. „A hobbiállatok tartása és tenyésztése” c. tankönyve 2011-ben jelent meg.

Ilosvay György: Széjjelválasztottuk az életet különböző tárgyakra, magyarra, matekra, történelemre, de az élet nem erről szól. Egységbe kell látni. Herman Ottó egységben látta a Természetet.”

SCHMIDT EGON író

Schmidt Egon a magyar ornitológia nagy alakja. Dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, majd a Madártani Intézetben, amelynek alelnöke is volt. Az Állatvilág magazin szaklektora. Több mint 80 könyvet írt a természetvédelmi ismeretterjesztés, főként a madárvédelem témakörében. A természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett alkotómunkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Az 1970-ben megjelent “Madarakról mindenkinek” című kötete hetek alatt elfogyott, de népszerű műve a Négy évszak ösvényein és a Mozaikok a természetből is. Gyermekeknek szánt trilógiájának első része Séták a természetben címmel nemrég jelent meg. 17 éven át rendszeresen szerepelt a Kossuth Rádió “Oxigén” című műsorában.

Schmidt Egon:Az ember a természetben maga alatt vágja a fát. Ha kidől a fa, mi is vele dőlünk, hiszen mi is a természet részei vagyunk!”

TÓTH ALBERT tájökológus, főiskolai tanár, professzor emeritus

Kisújszállási tanár, ismert környezetvédő és környezeti nevelő, megyei Prima díjas, a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesületének alapító elnöke, a Természetbúvár című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Tanít a Szent István Egyetem doktori iskolájában, tagja a Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának. Alapítója és versenyfelelőse a két évtizedes múltra visszatekintő Kaán Károly- és Herman Ottó országos természetismeret- és biológiai versenynek. 41 éve vezeti a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábort, valamint megalapította a Jermy Gusztáv, a Less Nándor- és a Boros Ádám-díjat. Elsősorban a tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás témakörei érdeklik, de a klímaváltozással kapcsolatos problémák is foglalkoztatják. A Vahava-projektben is részt vett, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. Rendszeresen publikál, már több mint százötven cikke jelent meg. Több rangos tudományos kitüntetés birtokosa.

Tóth Albert: A jó példa könnyen tovább adható. Ha rajtam múlna, rendeznék egy vetélkedőt az óvodásoknak Herman Ottó nevében. Még akkor sem kezdenénk túl korán.”

3., Herman Ottó Innovátor-díj

BARCZA DÁNIEL a MOME stratégiai igazgatóhelyettese, a MOME Design Intézet intézetigazgatója, egyetemi docens

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Design Intézetének intézetigazgatója, egyetemi docens. Alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely napjaink ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, öko-design és szociálisan érzékeny design eszközeivel. A MOME EcoLab gyakorlatorientált, projekt alapú kutató, tervező és alkotó tevékenységet végez, valós helyzetekben, valós közösségek problémáira keres kézzelfogható megoldásokat. A laborban interdiszciplináris keretek között, különböző szakterületeket képviselő oktatók, hallgatók és fiatal tervezők dolgoznak együtt annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb világban éljünk.

Barcza Dániel: „Kitűnő módszer az oktatásban és a kutatásban az integratív szemlélet, mert választ adhat komplex társadalmi és ökológiai problémákra a 21. században.”

HANKÓ GERGELY az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR és marketing vezetője

Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft PR és Marketing vezetője, természetvédelmi mérnök. A markáns környezetvédelmi szemléletformálás elkötelezett szakembere. Figyelemreméltó és egyedülálló kezdeményezést hívott életre, a Paraszt-Wellness Programot, Gömörszőlősön. A gömörszőlősi Paraszt Wellness Programot az önkéntes munkák a vidéki élet szépségeinek, a természettel való találkozás és összhang pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvő optimizmusnak bemutatására és teljes átélésére indították el. Abból a meggyőződésből, hogy az ökologikus életmód megvalósításához kulcsfontosságú az ahhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálása.

Hankó Gergely: Csak hosszútávú gondolkodással és a szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel tudunk kilépni a mostani innovációs kényszerből, abból, hogy mindig új dolgokat kell készíteni, legyártani.”

HERCZEG ÁGNES táj- és kertépítész, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda vezető tervezője

Tájépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Pagony Táj-és Kertépítész iroda egyik vezetője azt vallja, hogy a tervező számára a legfontosabb, hogy élő kapcsolatba kerüljön a hellyel, ahol dolgozik. A tájnak szerves részét adják az ott élők, akiket be kell vonni az őket is érintő tájépítészeti munkákba.  Herczeg Ágnesnél a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, mert munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.

Herczeg Ágnes: „Az a fontos, hogy ember visszataláljon a természeti környezetébe, és ott közösségre is találjon, megérezze a saját felelősségét.”

(Forrás: MagyarHírlap.hu)


Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
Mindszenty Emlékérem átadása
Budapest, Országház
2018. november 6. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép