Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
Petőfi a Sevcsenko parkban

Ez a mai szoboravató ünnepség harmonikusan illeszkedik hazánk, Magyarország és a szomszédos Ukrajna közötti, az elmúlt esztendők megújuló, kapcsolatokat erősítő folyamatába.

Ennek egyik jelentős állomása volt az ivano-frankivszk-i tiszteletbeli konzulátus megnyitása 2014 decemberében. Akkor külügyi államtitkárunk megerősítette, hogy Ukrajna a nehéz időkben is számíthat Magyarországra. Az elmúlt évben Grezsa István kormánybiztos a térségi kapcsolatok további bővítése érdekében tárgyalt az ősi halicsi térség, a megye és a város vezetőivel.

2016 márciusában Kijevben, a Petőfi-szobor előtti ünnepségen, majd az ukrajnai magyar egyesületek találkozóján ígértem meg, hogy Keskeny Ernő nagykövetünk és munkatársainak közvetítésével, segítségével abban a városban avatunk új Petőfi-mellszobrot, ahol a helyi magyar közösségnek erős igénye van nemzeti ünnepeken az együttlétre.

Íme a Sevcsenko park forgalmas sétányán, a posztamensen Petőfi Sándor bronz mellszobra, amit Kligl Sándor Szegeden élő szobrászművészünk képzelete és keze formázott meg. Nyugat-Ukrajna szíve, a negyedmilliós Ivano-Frankivszk városa pedig méltó környezetet biztosított. Köszönet ezért a város polgármesterének, Ruszlan Marcinkív úrnak, Ihor Cependa úrnak, az egyetem rektorának, és erős köszönet jár Vaszil Visivanyuk tiszteletbeli konzulnak, Nagornyak Miroszlava asszonynak, az ivano-frankivszk-i Magyar Kulturális és Oktatási Központ vezetőjének, Bogdan Sztrutinszki úrnak, a kijevi Nemzeti Operettszínház vezetőjének, valamint az itt élő magyar közösségnek.

Ez a város, az egykori Sztanyiszláv 1962-ben vette föl az egyik legnevesebb ukrán költőnek, Ivan Jakovics Frankónak a nevét.

Petőfi Sándorunk jó helyre érkezett. Legyen jelkép, hogy halála napján nem csak szobor alakban születhet újjá.

Bár Ivan Franko hét évvel Petőfi halála után született, nagyon sok a rokon vonás a két költő életszemlélete, népszeretete és szociális érzékenysége között. Ezekre a rokon vonásokra már ráéreztek a magyar irodalom száz évvel ezelőtti művelői is.

Két példát jegyeztem föl. Az egyik: annak ellenére, hogy Ivan Franko halála idején az első világháború véres harcai tomboltak Galíciában és maga Lemberg-Lviv is többször gazdát cserélt, Ivan Franko 1916. május 28-án bekövetkezett haláláról már másnap tudtak Budapesten és a Budapesti Hírlap 1916. május 30-i száma már tudatta tisztelőivel a temetés helyét és időpontját is.

Mintegy négy hónappal Ivan Franko halála után, 1916. október 5-én pedig ezt írta a Pesti Hírlap: „Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi Társaság első őszi felolvasó ülését, amelyre egészen megtelt az Akadémia kisterme érdeklődő közönséggel. Többek között Zempléni Árpád felolvasta Franko Ivánnak „A kőtörők” című költeményét a maga fordításában.”

Nem ok nélkül népszerűsítette a Petőfi Társaság már száz évvel ezelőtt is Ivan Franko alkotását. Az akkor felolvasott költeményt 22 évesen írta Ivan Franko, és élete végéig meghatározta a szabadság iránti elkötelezettségét, költői hitvallását. Íme egy részlet a versből:

„De hisz mi hírnevet soha nem is kergettünk,
A hősi legendákban nyomot
mi nem hagyunk.
Csupán rabok vagyunk, habár mi önként vettünk
magunkra láncot, a szabadság rabjai lettünk;
A haladás útján csak kőtörők vagyunk.”

Ezt a hitvallást fogalmazta meg Petőfi Sándor is „Ha férfi vagy, légy férfi” című költeményében. Íme egy szakasz:

„Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.”

Mindkét költőnk a maga idejében a valóságot élte meg, a valóság jegyese volt. Ivan Franko a vidéket járva mintegy nyolcszáz népdalt gyűjtött össze és mindeközben megismerhette a nép életkörülményeit. Az itt szerzett tapasztalatai alapján vált vezércsillagává a meggyőződés, hogy „a nép élete az életrevaló irodalom egyetlen forrása.”

Évtizedekkel korábban Petőfi ezt írja Arany Jánosnak: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék…”

Petőfi Sándor is, és Ivan Franko is sikertelenül próbálkozott a politikusi pályán. A választásokon mindketten megbuktak. Költeményeik hatása viszont rendkívüli volt. Petőfi verseit szinte mindegyik szabadságharcos honvéd- és nemzetőrcsapatnál olvasták, mondták, énekelték. A Nemzeti dal pedig a szabadság mámorában ujjongó magyarok forradalmi indulója lett és maradt 1956-ban is.

Ivan Franko költészetének erejét jól érzékelteti, egy 1907. évi osztrák parlamenti esemény, amit a Budapesti Hírlap 1907. évi július 5-i száma közölt: „Alighogy  Dulemba beszélni kezdett, egyszerre fölemelkedtek az összes rutén  képviselők,  és  rázendítettek  a Nincs  elveszve  Ukraina! rutén nemzeti dalra,  utána  pedig  elénekelték  Franko  Iván  rutén költőnek a forradalmi dalát, amely szerint a rutének nem szolgálhatják többé a lengyeleket és az oroszokat, hanem itt az  ideje, hogy kizárólagosan Ukraináért  áldozzák  föl a vérüket.” „Megjegyzendő – írja a Budapesti Hírlap –, hogy akkorra már Franko Iván himnuszát az összes galíciai és bukovinai ukrán egyesületek és iskolák elfogadták, és minden ünnepélyes alkalomkor elénekelték.”

Azt olvastam, hogy nincs olyan település Ukrajnában, ahol ne viselné büszkén utca, tér vagy intézmény, egyesület Ivan Franko nevét. Nemzetmegtartó, erősítő versei ma is fölhevítenek szabadságvágyat, kötődést a szülőhazához.

Petőfi neve is több mint egy magyar költő vezetékneve. Petőfi Sándor neve szerte a Kárpát-medencében, a nagyvilágban a szabadság és a szerelem hívószava. Halála napján idézzük föl halhatatlan versét, amit 24 évesen, 1847. január 1-jén írt:

„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.”

Petőfi mindössze 26 és fél esztendőt élt, de hatalmas életműve szinte minden nemzedékben képes újjászületni. Mellszobrának avató-ünnepségén azt kívánjuk, hogy az Ivan Frankóról elnevezett városban, itt a Sevcsenko parkban Petőfi jelenléte, jelenvalósága, mindhárom költőfejedelem életműve szolgálja a jószomszédi kapcsolatokat is. Mert hazánk, Magyarország a politikailag stabil, demokratikus, gazdaságilag erős és a nemzeti kisebbségek, így az itt élő magyarok jogait tiszteletben tartó Ukrajna.

Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam.

 

Elhangzott Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatásán, 2017. július 31-én Nyugat-Ukrajnában, Ivano-Frankivszk városában, a Sevcsenko parkban.

Képtár


Kézilabdapályát avattak Pálmonostorán
2018. június 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép