Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Szabad György: Értelmiségi kiút
2017. szeptember 20.

Kedves Barátaim! Önhittség és önaláértékelés nélkül kell néznünk történelmünket és helyzetünket. Ez sok mindent jelent. Kapcsolódva a most hallottakhoz, jelenti azt is, hogy se túl ne becsüljük, de alá se becsüljük lehetőségeinket.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatásagasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait.

Részlet az 1987. szeptember 27-én megszavazott Lakiteleki Nyilatkozatból

Szabad György: Értelmiségi kiút

A magyarság múltjának igazi felívelését – mindig az újabb korokról van szó – a demokratizmus és a nemzeti törekvések összhangjának létrehozása teremtette meg (Forrás: Antológia Kiadó)

 

Jelenti azt is, hogy ne csak ott keressük a felelősséget, amikor tetteket elhárítunk, mert nem ismerjük a tettek következményeit – Széchenyi nagy dilemmája –, hanem keressük a felelősséget a tettek elmulasztásáért is, a lehetséges tettek elmulasztásáért. Én ezeket a gondolatokat magam elé idézve figyeltem az eddig elhangzottakat, és szeretnék kiemelni két nagyon fontos mozzanatot, történészként mindenekelőtt azt, hogy a magyarság múltjának igazi felívelését – mindig az újabb korokról van szó – a demokratizmus és a nemzeti törekvések összhangjának létrehozása teremtette meg. Nagy példánk, sőt a legnagyobb erre: a reformkor. És fordítva. Ha a kettő konfliktusba kerül egymással, akkor állnak elő a nemzet nagy válságai. Pozsgay Imrének a konkrét javaslatát a jelenlegi válságból való kilábolásra, irányát és legfontosabb mozzanatait tekintve, teljes mértékben osztom, helyesnek tartom és a legjobb hagyományainkhoz, nemzetiekhez és demokratikusakhoz kapcsolódónak érzem.

Két dolgot szeretnék ahhoz a kérdéshez hozzáfűzni, amit az egyik szkeptikus felszólalónk megfogalmazott: „Mi lesz az eredménye a tanácskozásunknak?” Azt hiszem, hogy a gondolatok kimondása már önmagában is sokat jelent, de nyilvánvalóan nem indokolt, hogy ezzel beérjük. A magam számára meg fogalmazottaknak most csak a summáját mondom el abban az öt körmondatban, amire a korlátozódást magamra vállaltam.

Az egyik: valamennyiőnknek adódnak lehetőségei annak megakadályozására, hogy szakmai és közéleti tevékenységünk során ne mindent elnyelő és mindent magánkörben megemésztő közeggé váljunk, hanem éppen ellenkezőleg, váljunk állandóan reflektálóvá. Mit jelent az állandó reflexió? Azt, hogy ne fogadjunk el a lakóbizottságtól a magas szintű közgyűlésekig olyan döntéseket, amelyek a többségi elv megsértésével születtek. Hogy minden alkalommal kérjük számon a tisztségviselőktől a feladatuk, a programjuk teljesítését, a közpénzeket kezelőktől a közpénzek hovafordítását, és nem is általánosságban, hanem nagyon konkrétan, mégpedig magunk vagy választott képviselőink által. És végül, ugyanilyen módon ne engedjük frázissá válni a nemzeti érdeket, a demokratizmust és a közéleti tisztaságot, hanem mindenütt próbáljuk – a lakóbizottságtól a legmagasabb szintig – számon kérni az ígérteknek és az előterjesztett javaslatoknak a teljesítését. Ne bújjunk bele a szellemi lustaságba, ne lehessen minket kijátszani azzal, hogy az elnök kezében ott vannak az adatok, és mi pedig üresen állunk vagy csak frázisokkal feltöltöttek vagyunk.

Szabad György: Értelmiségi kiút

(Hangosítók. Cseh Tamás, Csengey Dénes író, Gödény Ferenc villanyszerelő és Csurka István író)

 

A másik, amit mondani szeretnék, az, hogy a reformkorból a programadó Széchenyi, a teoretikus Eötvös mellett merjük minden ellenkező állítással szemben a kor legnagyobb reformerét, Kossuthot idézni, aki azt ismerte föl, hogy a reform érvényesítésének a feltétele, mégpedig alapfeltétele, nem a feltartóztathatatlan feltartóztatása, amivel Széchenyi kísérletezett, hanem a feltartóztathatatlan kanali zálása az alapvető nemzeti és átalakulási célok javára. Állhatatosan az anarchia elhárítása érdekében ajánlotta a kanalizálás programját. Ez a reformellenzék lényege, ezt nem értette meg a metternichi hatalom, ezért jutott el a dolog addig, hogy Európa robbanására majdnem magyarországi anarchia lett a felelet. De hogy mégsem lett magyarországi anarchia, az annak az eredménye volt, hogy az a felkészült nemzedék ki tudott dolgozni egy átfogó programot a jobbágyfelszabadítástól a Corvinák hazahozataláig, amely átfogó programot érvényesíteni lehetett, ameddig az önkény útját nem állta a negyvennyolcas átalakulásnak. A reform tehát azt is jelenti, hogy a hatalommal meg kell értetni, hogy az értelmiség számára is a kiutat az jelentheti a válságból, ha a kívánatos célok érdekében a maga képességeivel, tudásával, felkészültségével kanalizálja a feltartóztathatatlan erőket, nem azért, hogy valamilyen tőle idegen célt juttasson érvényre, hanem azért, hogy megvalósítsa, amit a nép túlnyomó része nemcsak a „közegyetértés”, hanem nagyon konkrétan, a többségi elv alapján kíván: Magyarország demokratikus nemzeti jogállamként való újrateremtését.

Magyar Hírlap


Képtár


Átadták a felújított világháborús emlékművet Kiskunmajsán
2017. november 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Atilla fia, Csaba királyfi

Budapest, Polgárok Háza
2017. november 22. 18.00

Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége
Budapest, Pesti Vármegyeháza
2017. november 15. 17.00
XVII. Lakiteleki Filmszemle programja
Lakitelek Népfőiskola
2017. november 7-9.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép