Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Szép szobák titkai: ahol a szeretet lakozik…
2016. május 2.

2016. április 22-én Lészpeden a Moldvai Magyar Kollégium, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és kedves felesége Lezsákné Sütő Gabriella a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány igazgatója, jelenlétében tartotta meg az értékgyűjtő munka számadó rendezvényét.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány megbízásából oktatók, hagyományőrzők és kutatók kezdték el a moldvai magyarok helyi értékeinek feltérképezését 2015. november végén. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alkalmazásában álló csapat tulajdonképpen a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program oktatójaként vagy helyi hagyományőrzőjeként, megfelelő helyismerettel rendelkezve, célirányosan keresték fel 26 település nagy tudású apókáit, anyókáit, hogy minél több olyan helyi jellegzetességet dokumentáljanak, amelyek leginkább jellemzik azt a települést, vagy esetleg a térséget, és egyszer majd helyi magyar eredetű értékként is lehet regisztrálni. A kutatást Lászlófy Pál István koordinálja, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének részéről, míg a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány képviseletében Mihály Margit töltötte be a lebonyolítást vezető szerepét. A feltárni kívánt térség körülbelül 70 x 180 kilométeres körzetben terül el. Az első kérdőívezési időszak végén november 27-én szervezett megbeszélésen és a második kör, már elmélyített értékleírásokból készült beszámoló április 22. napján is részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Az összegző település-bemutató találkozókon szépen bővülni kezdett a kirakat és ez megalapozza a moldvai magyar értékek feltárásának szükségességét és létjogosultságát. A beszámolókban hangsúlyt kapott az archaikus ima, az ének, a ballada, a mese, megszólalt a szépen szóló furulya és a doromb is, valamint a gyönyörű hímes ingek, a katrincák és kendezők, a ráolvasás, a pálinkával leöntött megszentelt liliomvirág, valamint sok-sok finom recept. Természetesen többször említést kapott a Szűzanya és Szent István tisztelet, valamint azok az egyházi személyek kik hosszú időn keresztül harcoltak a moldvai magyarság érdekeiért és ezért meghurcoltatás volt az osztályrészük. És volt az a részlet, amelyre nem lehet előre számítani, hogy a megkérdezettben milyen érzést kelt a magyarsága vagy csángósága iránti érdeklődés? - hogy mit és mennyit ér a magyar szó azon a területen, ahol a tévé távirányítójának segítségével sem vagy, ritkán hallani magyar szót, mert a tévécsatorna alapcsomagok többségében nincs magyar adó. Mennyit ér ott a magyar szó, ahol a gyermekek az állami oktatásban csak kiegészítő órákon tanulhatják, a még élő nagyszülők anyanyelvét pedig gyakran előfordul, hogy a nagyszülő gyermekként még nem tudott románul, és az unoka már alig beszél magyarul. Mekkora felelőssége van ott a magyar nyelv tanítását vállaló tanárnak vagy hagyományőrzőnek, és ehhez képest milyen élethelyzetben kell megállnia a helyét emberként és nem utolsó sorban magyarként.

Szép szobák titkai: ahol a szeretet lakozik…

A Lakitelekről indult kutatásnak nem titkolt célja, hogy az emberi lelkületet érintse meg, kapaszkodót adjon a reménytelenségbe, és ennek az indíttatásnak ezen a területen felbecsülhetetlen értéke van.

A megbeszéléseken a kutató pedagógusok és hagyományőrzők egyöntetűen sikerélményekről számoltak be, sok helyi eddig számukra is ismeretlen információt kaptak. Véleményük szerint a kutatott területen a magyar nyelv sajnos másodlagos, hiszen a közösségnek felajánlva van egy másik nyelv, amelyen a mindennapi ügyes – bajos dolgait tudja – és kell intéznie. A magyar nyelvet csak szeretetből és élmény kifejezésből használják jelenleg. A megkérdezettek többsége a helyi falvakban született, római katolikus vallásúként, gyermekkorában még csak magyar nyelven beszélt, de napjainkra már az imádságokat román nyelven mondják, ettől kivétel, ha turistacsoport jön vendég pappal, ilyenkor engedéllyel lehet magyarul is Szentmisét tartani.

A térségben csak a nagyobb városok környékén vannak jobbára munkahelyi lehetőségek, sokan dolgoznak külföldön főleg férfiak, egy idős néni szerint „olyan idő van, mint verekedéskor”, azaz mintha háború lenne, mert „a férfiak mind oda vannak idegenbe”. A falusi lakosság többsége abból él, amit megtermel, és mivel nincsenek nagy kiterjedésű földbirtokok, így azt fel is élik. A helyi értékekről kérdezve őket, szeretnék, ha a kézműves termékeikre lenne felvásárló erő, ennek hiányában kevesen foglalkoznak vele, ezért sok régi mesterség megszűnő félben van.

A szokásaik értékét, valamint a szellemi és kulturális értékeiket ők olyan természetesnek érzik, hogy csak akkor említik, ha rákérdezünk, ezért is volt jó, hogy a térséget ismerő emberek végezték az értékfeltárást.

A felmérési munka most csak elsősorban a még létező, erős magyar közösségekben folyt, de a későbbiekben tervezett kiterjeszteni az asszimilációban nagymértékben elmerült közösségekre is.

A Moldvai Magyar Kollégium értékfeltáró munkája hivatalosan végéhez közeledik, azonban az oktatók és hagyományőrzők továbbra is folyamatosan figyelni fogják a moldvai magyar közösségek önbizalmát erősítő értékek feltárását, ismertetését. Mert bizony a minden csángó családnál létező szép szobák rengeteg felbecsülhetetlen értéket rejtenek, és minden értéket felülmúl az a lelki gazdagság, sok-sok történet, amely a beszélgetéseken, a távolabbról érkezőknek könnyeket csalnak a szemünkbe.

Az a világ, a moldvai magyar csángó lét, a természet és ember összhangban tartás, valamint a mindenekfelett álló hit, jó minta. Csodálatra méltó, az az ösztönös alázat, amellyel abban a környezetben (miliőben), az ottani emberek élnek, alázattal a Mindenségnek, jöjjön az fentről vagy alulról, jobbról vagy balról, - mindig szem előtt tartva, csak a Jóisten akarata érvényesül, mert Ő a mindenható, a világ ura!

„Vessünk számot hát, édes Istenem,
Hogy lelkemet ne keljen féltenem,
Hogy lehessen bátrabban szólanom,
Midőn meg kell előtted állanom.”

(Lészped, archaikus csángó ima)

A Kárpát-medencében élő magyarság sajnos nagyon kevéssé ismeri a Keleti-Kárpátok gyűrűjén kívül élő a magyar testvéreinket, - sokan megkérdőjelezik a létüket is.

- Önkéntelenül, sok alkalommal jött az a gondolat, hogy mi lenne az eredménye egy olyan kutatásnak, amelyet a moldvai kis falvakban élő csángó magyarok végeznének Magyarország valamely nagyvárosában …

Mihály Margit


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép