Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Törvény kell a tanyáknak
2011. szeptember 11.

Összefoglaló a Tanyakollégium  tavaszi kutatómunkájáról

Befejezte munkáját a 2009-2011-es, vagyis a második kiskunsági Tanyakollégium. Folytatásaként annak, amely 2002-2003-ban zajlott. Akkor indult el az a folyamat, amelynek eredményeként az Országgyűlés 2009 májusában határozatot fogadott el a tanyák és a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről.

Befejezte munkáját a 2009-2011-es, vagyis a második kiskunsági Tanyakollégium. Folytatásaként annak, amely 2002-2003-ban zajlott. Akkor indult el az a folyamat, amelynek eredményeként az Országgyűlés 2009 májusában határozatot fogadott el a tanyák és a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről. A mostani kutatások célja egy tanyatörvény előkészítése. Ezt szolgálják a lakiteleki zárókonferencia április 1-jén elfogadott ajánlásai.

Törvény kell a tanyáknak

A Tanyakollégiumok egyik célja a két világháború közti falujáró, falukutató mozgalmak hagyományainak fölelevenítése volt. A szervezők, vagyis a Lakiteleki Népfőiskola, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a kutatásban részt vevő felsőoktatási intézmények – köztük a Szent István Egyetem – igen fontosnak tartották, hogy a jövő vidéki értelmiségének figyelmét ráirányítsák az alföldi tanyavilágra, az ott lakók életére, problémáira. A két Tanyakollégium munkájában összesen közel 300 hallgató és több mint 60 tanár vett részt, s hogy a kutatás nemcsak eredményes volt, hanem az ifjú kutatók számára maradandó élményt is adott, azért elsősorban Lezsák Sándort, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnökét, dr. Csatári Bálintot, az Alföldi Tudományos Intézet (ma már nyugalmazott) igazgatóját és dr. Szendrő Péter professzort, egyetemünk volt rektorát illeti köszönet.

Törvény kell a tanyáknak

A kiskunsági Tanyakollégiumok szellemétől mi sem áll távolabb, mint az olyan törvénykezés, amikor az érintetteket meg sem kérdezik. Épp ezért volt fontos, hogy a javaslatok ezúttal a tanyákon élők véleménye alapján szülessenek meg. A hallgatói csoportok összesen több mint 1300 tanyán jártak kérdőíveikkel, és több mint 400 tanyán készítettek mélyinterjúkat.

A Lakiteleken ez év április 1-jén elfogadott zárónyilatkozat alapelvként leszögezi, hogy a tanyákon élők nem másodrendű honpolgárok, joguk van a biztonságos élethez, az egészséges ivóvízhez, az iskolához és a kultúrához, a hitélethez, az egészségügyi alapellátáshoz, a járható utakhoz és a postai szolgáltatáshoz, a piaci lehetőségekhez, a közösségi élethez, érdekeik helyi és országos képviseletéhez, védelméhez. Egyszóval mindenhez, amihez bárki másnak joga van az országban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tanya, a tanyai települési és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, hungarikum. Európában is egyedülálló településszerkezeti elem. Új életre keltése, fejlesztése és fennmaradása magyar nemzeti érdek, ám egyúttal európai kultúrtörténeti jelentőséggel bír, és tökéletesen megfelel a fenntartható fejlődés, a vidék fejlesztése és a multifunkcionális mezőgazdaság európai elveinek.


Nem pénzből, hanem munkából

A tanyakollégisták – a Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a Kecskeméti Főiskola tanárai és hallgatói – 20 pontban részletezték ajánlásaikat. A legfontosabbakat emeljük ki ezek közül.

Törvény kell a tanyáknak

„A tanyák népe nem pénzből, hanem munkából élt” – fogalmazta meg a zárókonferencián az egyik munkacsoport vezetője, aki tanyán nőtt fel maga is. A tanyavilág munkaközpontú értékrendszere, erkölcsi normái nem tűnhetnek el, hanem az ország számára a jövőt jelenthetik. A tanyai életforma sokakat visszavezethet a munka világába. Éppen ezért segíteni kell a tanyai munkalehetőségek megőrzését és új munkahelyek megteremtését. Ebben építeni lehet a tanyai emberek vállalkozókészségére, találékonyságára, öngondoskodási képességére. Fontos, hogy a fejük fölött róluk ne dönthessenek, s a települési önkormányzatoktól a parlamentig mindenhol megfelelő képviseletük legyen. A most lezárult Tanyakollégium résztvevői ajánlják tanyaügyi referens vagy tanyafejlesztési kormánybiztos kinevezését. A tanyatörvénnyel a kapcsolódó törvényeknek (földtörvény, piaci törvény, oktatási törvény stb.) feltétlenül összhangban kell lenniük.

Törvény kell a tanyáknak

Jelenleg az egyébként is szűkös önkormányzati költségvetésből kell megteremteni a külterületekhez kapcsolódó feladatok forrásait, s a forráselosztás eddigi gyakorlata szerint a külterületi népesség általában hátrányos helyzetbe került. A normatív támogatási rendszerben ezentúl meg kell jelennie minden olyan költségnek, amely külterületi többletforrást igényel. Ki kell dolgozni a többletfeladatok ellátását lehetővé tevő új finanszírozási rendszert. Megengedhetetlen, hogy a külterületen lakók életkörülményei rosszabbak legyenek, mint a falvak, városok belterületén élőké. Ehhez biztosítani kell a minimális infrastrukturális feltételeket: a villanyt, a járható utat, az egészséges ivóvizet. A távolabbi tanyák áramellátásában a megújuló energiaforrások jelenthetnek megoldást. A közlekedés javításához a fő feltáró dűlőkön többnyire valamilyen szilárd burkolatra van szükség, a tájékozódáshoz útjelző táblákra, s a tömegközlekedés menetrendjeinek kialakításakor és összehangolásakor a tanyai lakosság érdekeire is figyelemmel kell lenni. A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása állami, kormányzati felelősség.

Törvény kell a tanyáknak

A tanyai lakosság megtartása, lélekszámának növelése, a tanyai közösségek megerősítése, újjászervezése szükségessé teszi kulturális-közösségi épületek, szellemi központok létrehozását. Régen ezt a tanyai iskolák jelentették. Az egykori tanyai iskolahálózat még meglévő – bár időközben funkciót váltó – épületeire és más külterületi ingatlanokra alapozva tanyai közösségi házakat, tudásközpontokat kell kialakítani, költségvetési támogatással. A tanyákon élőket fokozottabban be kell vonni a falvak, városok kulturális vérkeringésébe. Meg kell vizsgálni, hogy egyes – még ma is jelentős népességgel bíró – külterületi részeken van-e igény tanyai iskolára, s ha van, milyen feltételek mellett valósítható meg. A tanyán élő gyermekek számára ösztöndíjprogram kidolgozása indokolt. A tanyai tudásnak és az ezen alapuló életszemléletnek meg kell jelennie a tanyás települések helyi tanterveiben.

A tanyákon lakók – főleg az idősebbek – életében pótolhatatlan szerepet tölt be a tanyagondnoki szolgálat. Több tanyás település azonban forrás hiányában ezt még ma sem tudja működtetni. Ez nem maradhat így, a tanyagondnokok számát, akik a tanyákon élőkkel napi kapcsolatban állnak, növelni kell.


Összefogásban az erő

A gazdálkodást és a megélhetést a tanyavilágban sokfelé az időjárási szélsőségek (aszály, belvíz stb.) is nehezítik. Különösen a gyenge talajadottságú Duna-Tisza közi Homokhátságon szükség van egy olyan komplex programra, amely biztosítja a megfelelő vízgazdálkodást, és az ott élők számára gazdálkodási alternatívákat nyújt.

Törvény kell a tanyáknak

A tanyai gazdák helyzetét súlyosbítja, hogy a birtokviszonyok a külterületeken sok helyen rendezetlenek. A birtokszerkezet elaprózódott, a termelőknek távoli birtokrészeik vannak, miközben a tanyák körül idegen birtoktestek találhatók. Mindez nehezíti a gazdálkodást, és rontja annak hatékonyságát. Alapos térségi vizsgálatok után lehetővé kell tenni a birtok- és üzemviszonyok rendezését a gazdák igényeinek megfelelően, elősegítve az optimális üzemméretek kialakítását. A hagyományos szántóföldi kultúrákra alapozott mezőgazdasági tevékenység kisüzemi méretekben egyre kevésbé folytatható gazdaságosan. Az 5-10 hektáros tanyai gazdaságok tulajdonosaik számára a legtöbbször nem biztosítják a megélhetést. Fel kell tárni olyan mezőgazdasági termékek előállításának a lehetőségét, amelyek kisüzemi méretekben is gazdaságosan termelhetők, értékesíthetők, s így a mai szántóföldi növénytermesztés alternatívái lehetnek. Támogatni kell azoknak a termékeknek a tanyai gazdaságokban történő előállítását, amelyekhez magas élőmunka-hányad és szaktudás szükséges. A tanyai gazdálkodás egyik megújulási lehetősége a piacképes biogazdálkodás.

A tanyán előállított élelmiszerek magas biológiai- és tápértékkel bíró, egészséges termékek. Piacra jutásuk esélyét azonban csökkenti, hogy kevéssé ismertek és elismertek. Fontos a tanyai termékek népszerűsítése, presztízsük növelése a marketing különböző eszközeivel. A nagytermelők és nagykereskedők által uralt mezőgazdasági termelési és értékesítési rendszerekben az elszigetelt tanyai kistermelők piacra jutásának, piacon maradásának és megfelelő jövedelemhez jutásának ma kicsi az esélye. Tény az is, hogy a tanyai gazdálkodók egy része az új szövetkezési formáktól idegenkedik, pedig az összefogás nagymértékben növelné a lehetőségeiket. Támogatni kell olyan önkéntes közös társulások kialakítását, amelyek előnyeik révén a tanyai gazdálkodókat a leginkább képesek összefogni. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a működőképes tanyai integrációk érdekeltségi rendszerét. A piacra jutás lehetőségét kistérségi szintű piacokkal, helyi feldolgozóüzemek létrehozásával, az idegenforgalmi-kereskedelmi egységek helyi termék-felhasználásának ösztönzésével és a tanyai gazdálkodók versenyképességének javításával lehet növelni. Mindebben fokozni kell az önkormányzatok szerepvállalását.

Törvény kell a tanyáknak

Az egész társadalom számára érték a tanyák tájmegőrző funkciója. A tanya, mint ökológiai, gazdálkodási, társadalmi és települési rendszer lehetőséget biztosíthat a hagyományos gazdálkodási módok, ismeretek, fajták megőrzésére, újbóli meghonosítására. A tájfenntartó, extenzív gazdálkodásnak ezért az alacsony aranykorona-értékű földeken, illetve a védett természeti területek szomszédságában különös hangsúlyt kell kapnia, ami segíthet a tanyavilág népességének és tradicionális értékeinek megőrzésében. A természetvédelem és a hagyományos tanyai gazdálkodás érdekellentéteinek feloldására fokozott figyelmet kell fordítani. A tanyák a hazai táj jellegzetes és pótolhatatlan értékű elemei. Funkcióváltásukkal, az építészet és a közízlés változásával azonban a külterületen épített épületek egyre heterogénebbé válnak, a hagyományos építészet és a tanyai táj eltűnőben van. Kezdeményezni kell egy szakértői csoport megalakulását különböző szakmaterületekről, amelynek feladata a tanyák értékeinek feltárása, összegyűjtése és archiválása. A mai kornak megfelelő építési technológia alkalmazása mellett ösztönözni kell azokat az építészeti, térkialakítási, területhasználati megoldásokat, amelyek a hagyományos tanyai építészet karakterjegyeit újjáteremtik.


Lesz folytatás

Korunkban igen fontos a tájékozottság, ám a tanyán lakók periférikus helyzetükből adódóan gyakran információs hátrányban vannak a belterületi népességhez képest. A tanyán élő és gazdálkodó emberek, családok tájékoztatásához és tájékozódásához a helyi lehetőségekhez és feltételekhez igazodó általános és szakmai információs csatornák kiépítése szükséges. Ugyanilyen lényeges a közbiztonság javítása, az ezt erősítő rendszerek (a mobiltelefonos segélyhívó- és jelzőrendszer, a figyelőszolgálatok, a határban közszolgálatot végző személyek közötti kapcsolattartás) kiépítése.

A tanyakutatás egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a tanyán élők számára az anyagi segítségnyújtáson túl nagyon sokat jelent az odafigyelés, az együttérzés, a beszélgetés, a lelki törődés. A felmérések szerint az emberek háromnegyed része minden nehézség ellenére a tanyán akar maradni. A Tanyakollégium résztvevői javasolják, hogy a szakmailag érintett felsőoktatási intézményekben váljon gyakorlattá a tanyavilág látogatása. Ezzel a hallgatók új tapasztalatokat szereznek, és életszemléletük formálódik, jelenlétük pedig segíti a tanyákon élők lelki megerősödését.

Az ajánlássor azzal zárul, hogy az ország különböző tanyás térségeiben folytatni kell a kutatásokat. Cél többek között a tanyai kultúra nemzeterősítő jellegzetességeinek, értékrendszerének még pontosabb feltárása, közkinccsé tétele, a hagyományos tudásformák kataszterének megalkotása vagy például az étkezési, gasztronómiai szokások teljes feltérképezése. Ez utóbbi lesz a célja a Lakiteleki Népfőiskolán ez év őszén induló újabb kutató kollégiumnak, amelyre ismét várjuk a hallgatók jelentkezését.

DULAI SÁNDOR
(A szerző felvételei)


Képtár


Szent II. János Pál pápa vérereklyéjének megáldása Izsákon
2018. október 14.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Keleti Nyelveket Ismertető tanfolyamok
Kezdő szinten: azeri, belarusz, grúz, kazah és haladó szinten: belarusz nyelvből.
Jelentkezési határidő: 2018. október 22.
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Puszták Aranya c. kiállítás megnyitója
Kápolnásnyék
2018. október 13. 11.00
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép