Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Törvény kell a tanyáknak
2011. szeptember 11.

Összefoglaló a Tanyakollégium  tavaszi kutatómunkájáról

Befejezte munkáját a 2009-2011-es, vagyis a második kiskunsági Tanyakollégium. Folytatásaként annak, amely 2002-2003-ban zajlott. Akkor indult el az a folyamat, amelynek eredményeként az Országgyűlés 2009 májusában határozatot fogadott el a tanyák és a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről.

Befejezte munkáját a 2009-2011-es, vagyis a második kiskunsági Tanyakollégium. Folytatásaként annak, amely 2002-2003-ban zajlott. Akkor indult el az a folyamat, amelynek eredményeként az Országgyűlés 2009 májusában határozatot fogadott el a tanyák és a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről. A mostani kutatások célja egy tanyatörvény előkészítése. Ezt szolgálják a lakiteleki zárókonferencia április 1-jén elfogadott ajánlásai.

Törvény kell a tanyáknak

A Tanyakollégiumok egyik célja a két világháború közti falujáró, falukutató mozgalmak hagyományainak fölelevenítése volt. A szervezők, vagyis a Lakiteleki Népfőiskola, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a kutatásban részt vevő felsőoktatási intézmények – köztük a Szent István Egyetem – igen fontosnak tartották, hogy a jövő vidéki értelmiségének figyelmét ráirányítsák az alföldi tanyavilágra, az ott lakók életére, problémáira. A két Tanyakollégium munkájában összesen közel 300 hallgató és több mint 60 tanár vett részt, s hogy a kutatás nemcsak eredményes volt, hanem az ifjú kutatók számára maradandó élményt is adott, azért elsősorban Lezsák Sándort, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnökét, dr. Csatári Bálintot, az Alföldi Tudományos Intézet (ma már nyugalmazott) igazgatóját és dr. Szendrő Péter professzort, egyetemünk volt rektorát illeti köszönet.

Törvény kell a tanyáknak

A kiskunsági Tanyakollégiumok szellemétől mi sem áll távolabb, mint az olyan törvénykezés, amikor az érintetteket meg sem kérdezik. Épp ezért volt fontos, hogy a javaslatok ezúttal a tanyákon élők véleménye alapján szülessenek meg. A hallgatói csoportok összesen több mint 1300 tanyán jártak kérdőíveikkel, és több mint 400 tanyán készítettek mélyinterjúkat.

A Lakiteleken ez év április 1-jén elfogadott zárónyilatkozat alapelvként leszögezi, hogy a tanyákon élők nem másodrendű honpolgárok, joguk van a biztonságos élethez, az egészséges ivóvízhez, az iskolához és a kultúrához, a hitélethez, az egészségügyi alapellátáshoz, a járható utakhoz és a postai szolgáltatáshoz, a piaci lehetőségekhez, a közösségi élethez, érdekeik helyi és országos képviseletéhez, védelméhez. Egyszóval mindenhez, amihez bárki másnak joga van az országban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tanya, a tanyai települési és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, hungarikum. Európában is egyedülálló településszerkezeti elem. Új életre keltése, fejlesztése és fennmaradása magyar nemzeti érdek, ám egyúttal európai kultúrtörténeti jelentőséggel bír, és tökéletesen megfelel a fenntartható fejlődés, a vidék fejlesztése és a multifunkcionális mezőgazdaság európai elveinek.


Nem pénzből, hanem munkából

A tanyakollégisták – a Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a Kecskeméti Főiskola tanárai és hallgatói – 20 pontban részletezték ajánlásaikat. A legfontosabbakat emeljük ki ezek közül.

Törvény kell a tanyáknak

„A tanyák népe nem pénzből, hanem munkából élt” – fogalmazta meg a zárókonferencián az egyik munkacsoport vezetője, aki tanyán nőtt fel maga is. A tanyavilág munkaközpontú értékrendszere, erkölcsi normái nem tűnhetnek el, hanem az ország számára a jövőt jelenthetik. A tanyai életforma sokakat visszavezethet a munka világába. Éppen ezért segíteni kell a tanyai munkalehetőségek megőrzését és új munkahelyek megteremtését. Ebben építeni lehet a tanyai emberek vállalkozókészségére, találékonyságára, öngondoskodási képességére. Fontos, hogy a fejük fölött róluk ne dönthessenek, s a települési önkormányzatoktól a parlamentig mindenhol megfelelő képviseletük legyen. A most lezárult Tanyakollégium résztvevői ajánlják tanyaügyi referens vagy tanyafejlesztési kormánybiztos kinevezését. A tanyatörvénnyel a kapcsolódó törvényeknek (földtörvény, piaci törvény, oktatási törvény stb.) feltétlenül összhangban kell lenniük.

Törvény kell a tanyáknak

Jelenleg az egyébként is szűkös önkormányzati költségvetésből kell megteremteni a külterületekhez kapcsolódó feladatok forrásait, s a forráselosztás eddigi gyakorlata szerint a külterületi népesség általában hátrányos helyzetbe került. A normatív támogatási rendszerben ezentúl meg kell jelennie minden olyan költségnek, amely külterületi többletforrást igényel. Ki kell dolgozni a többletfeladatok ellátását lehetővé tevő új finanszírozási rendszert. Megengedhetetlen, hogy a külterületen lakók életkörülményei rosszabbak legyenek, mint a falvak, városok belterületén élőké. Ehhez biztosítani kell a minimális infrastrukturális feltételeket: a villanyt, a járható utat, az egészséges ivóvizet. A távolabbi tanyák áramellátásában a megújuló energiaforrások jelenthetnek megoldást. A közlekedés javításához a fő feltáró dűlőkön többnyire valamilyen szilárd burkolatra van szükség, a tájékozódáshoz útjelző táblákra, s a tömegközlekedés menetrendjeinek kialakításakor és összehangolásakor a tanyai lakosság érdekeire is figyelemmel kell lenni. A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása állami, kormányzati felelősség.

Törvény kell a tanyáknak

A tanyai lakosság megtartása, lélekszámának növelése, a tanyai közösségek megerősítése, újjászervezése szükségessé teszi kulturális-közösségi épületek, szellemi központok létrehozását. Régen ezt a tanyai iskolák jelentették. Az egykori tanyai iskolahálózat még meglévő – bár időközben funkciót váltó – épületeire és más külterületi ingatlanokra alapozva tanyai közösségi házakat, tudásközpontokat kell kialakítani, költségvetési támogatással. A tanyákon élőket fokozottabban be kell vonni a falvak, városok kulturális vérkeringésébe. Meg kell vizsgálni, hogy egyes – még ma is jelentős népességgel bíró – külterületi részeken van-e igény tanyai iskolára, s ha van, milyen feltételek mellett valósítható meg. A tanyán élő gyermekek számára ösztöndíjprogram kidolgozása indokolt. A tanyai tudásnak és az ezen alapuló életszemléletnek meg kell jelennie a tanyás települések helyi tanterveiben.

A tanyákon lakók – főleg az idősebbek – életében pótolhatatlan szerepet tölt be a tanyagondnoki szolgálat. Több tanyás település azonban forrás hiányában ezt még ma sem tudja működtetni. Ez nem maradhat így, a tanyagondnokok számát, akik a tanyákon élőkkel napi kapcsolatban állnak, növelni kell.


Összefogásban az erő

A gazdálkodást és a megélhetést a tanyavilágban sokfelé az időjárási szélsőségek (aszály, belvíz stb.) is nehezítik. Különösen a gyenge talajadottságú Duna-Tisza közi Homokhátságon szükség van egy olyan komplex programra, amely biztosítja a megfelelő vízgazdálkodást, és az ott élők számára gazdálkodási alternatívákat nyújt.

Törvény kell a tanyáknak

A tanyai gazdák helyzetét súlyosbítja, hogy a birtokviszonyok a külterületeken sok helyen rendezetlenek. A birtokszerkezet elaprózódott, a termelőknek távoli birtokrészeik vannak, miközben a tanyák körül idegen birtoktestek találhatók. Mindez nehezíti a gazdálkodást, és rontja annak hatékonyságát. Alapos térségi vizsgálatok után lehetővé kell tenni a birtok- és üzemviszonyok rendezését a gazdák igényeinek megfelelően, elősegítve az optimális üzemméretek kialakítását. A hagyományos szántóföldi kultúrákra alapozott mezőgazdasági tevékenység kisüzemi méretekben egyre kevésbé folytatható gazdaságosan. Az 5-10 hektáros tanyai gazdaságok tulajdonosaik számára a legtöbbször nem biztosítják a megélhetést. Fel kell tárni olyan mezőgazdasági termékek előállításának a lehetőségét, amelyek kisüzemi méretekben is gazdaságosan termelhetők, értékesíthetők, s így a mai szántóföldi növénytermesztés alternatívái lehetnek. Támogatni kell azoknak a termékeknek a tanyai gazdaságokban történő előállítását, amelyekhez magas élőmunka-hányad és szaktudás szükséges. A tanyai gazdálkodás egyik megújulási lehetősége a piacképes biogazdálkodás.

A tanyán előállított élelmiszerek magas biológiai- és tápértékkel bíró, egészséges termékek. Piacra jutásuk esélyét azonban csökkenti, hogy kevéssé ismertek és elismertek. Fontos a tanyai termékek népszerűsítése, presztízsük növelése a marketing különböző eszközeivel. A nagytermelők és nagykereskedők által uralt mezőgazdasági termelési és értékesítési rendszerekben az elszigetelt tanyai kistermelők piacra jutásának, piacon maradásának és megfelelő jövedelemhez jutásának ma kicsi az esélye. Tény az is, hogy a tanyai gazdálkodók egy része az új szövetkezési formáktól idegenkedik, pedig az összefogás nagymértékben növelné a lehetőségeiket. Támogatni kell olyan önkéntes közös társulások kialakítását, amelyek előnyeik révén a tanyai gazdálkodókat a leginkább képesek összefogni. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a működőképes tanyai integrációk érdekeltségi rendszerét. A piacra jutás lehetőségét kistérségi szintű piacokkal, helyi feldolgozóüzemek létrehozásával, az idegenforgalmi-kereskedelmi egységek helyi termék-felhasználásának ösztönzésével és a tanyai gazdálkodók versenyképességének javításával lehet növelni. Mindebben fokozni kell az önkormányzatok szerepvállalását.

Törvény kell a tanyáknak

Az egész társadalom számára érték a tanyák tájmegőrző funkciója. A tanya, mint ökológiai, gazdálkodási, társadalmi és települési rendszer lehetőséget biztosíthat a hagyományos gazdálkodási módok, ismeretek, fajták megőrzésére, újbóli meghonosítására. A tájfenntartó, extenzív gazdálkodásnak ezért az alacsony aranykorona-értékű földeken, illetve a védett természeti területek szomszédságában különös hangsúlyt kell kapnia, ami segíthet a tanyavilág népességének és tradicionális értékeinek megőrzésében. A természetvédelem és a hagyományos tanyai gazdálkodás érdekellentéteinek feloldására fokozott figyelmet kell fordítani. A tanyák a hazai táj jellegzetes és pótolhatatlan értékű elemei. Funkcióváltásukkal, az építészet és a közízlés változásával azonban a külterületen épített épületek egyre heterogénebbé válnak, a hagyományos építészet és a tanyai táj eltűnőben van. Kezdeményezni kell egy szakértői csoport megalakulását különböző szakmaterületekről, amelynek feladata a tanyák értékeinek feltárása, összegyűjtése és archiválása. A mai kornak megfelelő építési technológia alkalmazása mellett ösztönözni kell azokat az építészeti, térkialakítási, területhasználati megoldásokat, amelyek a hagyományos tanyai építészet karakterjegyeit újjáteremtik.


Lesz folytatás

Korunkban igen fontos a tájékozottság, ám a tanyán lakók periférikus helyzetükből adódóan gyakran információs hátrányban vannak a belterületi népességhez képest. A tanyán élő és gazdálkodó emberek, családok tájékoztatásához és tájékozódásához a helyi lehetőségekhez és feltételekhez igazodó általános és szakmai információs csatornák kiépítése szükséges. Ugyanilyen lényeges a közbiztonság javítása, az ezt erősítő rendszerek (a mobiltelefonos segélyhívó- és jelzőrendszer, a figyelőszolgálatok, a határban közszolgálatot végző személyek közötti kapcsolattartás) kiépítése.

A tanyakutatás egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a tanyán élők számára az anyagi segítségnyújtáson túl nagyon sokat jelent az odafigyelés, az együttérzés, a beszélgetés, a lelki törődés. A felmérések szerint az emberek háromnegyed része minden nehézség ellenére a tanyán akar maradni. A Tanyakollégium résztvevői javasolják, hogy a szakmailag érintett felsőoktatási intézményekben váljon gyakorlattá a tanyavilág látogatása. Ezzel a hallgatók új tapasztalatokat szereznek, és életszemléletük formálódik, jelenlétük pedig segíti a tanyákon élők lelki megerősödését.

Az ajánlássor azzal zárul, hogy az ország különböző tanyás térségeiben folytatni kell a kutatásokat. Cél többek között a tanyai kultúra nemzeterősítő jellegzetességeinek, értékrendszerének még pontosabb feltárása, közkinccsé tétele, a hagyományos tudásformák kataszterének megalkotása vagy például az étkezési, gasztronómiai szokások teljes feltérképezése. Ez utóbbi lesz a célja a Lakiteleki Népfőiskolán ez év őszén induló újabb kutató kollégiumnak, amelyre ismét várjuk a hallgatók jelentkezését.

DULAI SÁNDOR
(A szerző felvételei)


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép