Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Írások, interjúk
Tóth Ilonka tragédiájáról

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez. „Tervez-e a tárca törvénymódosítást az 1956 utáni önkényuralom áldozatainak a büntetőjogi megbélyegzéstől való mentesülése érdekében, vagy továbbra is hitelesnek ismeri el a korabeli, véleményem szerint nagyon gyakran kényszer hatására tett vallomásokat és meghamisított bizonyítékokat?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.


LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1994-98 közötti Belügyminisztérium közfelháborodást kiváltó cselekedete volt az a hivatalos irat, amelynek birtokában Ausztráliában pert nyert egy volt államvédelmis tiszt, akkori áldozatának özvegyével szemben. A minisztérium a Rákosi- és Kádár-korszakot úgy tüntette fel, hogy akkoriban alapjában véve jogrend volt, és tilos volt verni az őrizeteseket.

Az ausztráliai bíróság nem tehetett mást, mint hitelesnek ítélte meg a rendszerváltás utáni Belügyminisztérium igazolását, és elutasította az özvegy keresetét. Mivel az országban ma is tízezrek tanúsíthatják, hogy akkoriban naponta kegyetlenkedtek a fogva tartottakkal, az 1994-98 közötti Belügyminisztériumnak ez a történelmet meghamisító jelentése méltán váltott ki háborgást minden jóakaratú, tisztességes emberben.

Nos, ettől a történelemhamisítástól már csak egy apró lépésre áll a tényállások, jegyzőkönyvek és vallomások rutinszerűen elvégzett meghamisítása, ami köztudottan szintén általánosan igénybe vett módszer volt 1956 után. Az ausztráliai bíróság ítéletét talán menti az a nagy térbeli távolság, hogy döntését egy történelmet meghamisító minisztériumi okiratra alapozta, de a magyar bíróságok mai döntéseit nem mentheti ilyen tényező. Mégis hiába próbálkoznak az akkoriban köztörvényes bűncselekmények ürügyén, valójában viszont politikai okok miatt elítéltek vagy a hozzátartozók ma perújrafelvétellel, a mai bíróságok az akkor meghamisított tényállásokra hivatkozva nagy valószínűséggel helyben hagynák a korabeli ítéleteket.

Közismert eset Tóth Ilonka tragédiája, akit nyilvánvalóan az 1956-os forradalom idején tanúsított szerepléséért ítéltek halálra, de a kádári hatalom gondoskodott arról, hogy a vád közönséges gyilkosság legyen. Ismert tény az, hogy az Államvédelmi Hatóság jogelődei és jogutódai, és más politikai nyomozó hatóságok az alapvető emberi jogokat rendszeresen megsértették, bizonyítékokat koholtak és hamisítottak, beismerő vallomásokat lelki és fizikai kényszerrel csikartak ki. A bűnügyi iratok ezért nem alkalmasak a bizonyítékok hamis voltának és az eljárások súlyosan jogsértő jellegének bizonyítására.

Várom az államtitkár úr álláspontját. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF soraiban.).

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra dr. Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol.


DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amiről interpellációjában beszélt, az egy valós és reális probléma, hiszen 1989-ben, '90-ben, illetve '92-ben három úgynevezett semmisségi törvény is született. Azonban valóban nem nyert orvoslást azok sérelme, akiket adott esetben koholt vádak alapján kizárólag köztörvényi bűncselekmény miatt ítéltek el. Az egyik legfájóbb példa magamnak is Tóth Ilona hős orvostanhallgató ügye, akit köztörvényi bűncselekmény miatt ítéltek halálra és végeztek ki.

Az Igazságügyi Minisztérium 1998-ban hozzálátott ennek a gondnak az orvoslásához. Nem egyszerű szakmai problémáról van szó, meg kell mondjam, ennek részleteivel azonban nem szeretném terhelni a tisztelt Házat. Csak annyit szeretnék jelenteni, hogy nyugodt szívvel elmondhatom, hogy találtunk egy olyan megoldást, amely mind jogilag korrekt, mind pedig alkotmányosan vállalható. A jogi megoldás lényege, hogy lehetővé válna az olyan elítélés újbóli bírósági útra terelése, amelynek alapeljárásában az ítéletet lényegesen befolyásoló megalapozatlanság vagy szabálysértés merült fel. Az ügyész és az érintettek, illetve még élő hozzátartozóik indítványa folytán kerülne az ügy újra a bírósághoz, a bíróságnak pedig módja lenne a meghozott ítélet felülbírálatára. A szükséges közigazgatási egyeztetések, valamint a kormány döntése után tudjuk a parlament elé terjeszteni javaslatunkat.

A kérdés második felére adott válasz tulajdonképpen következik az elmondottakból. A semmisségi törvények azon az elven alapulnak, hogy a semmisség alá eső bűncselekmények miatti eljárások és elítélések eleve törvénytelenek és igazságtalanok voltak. Így ezekben az esetekben nem szükséges annak vizsgálata, hogy vajon annak idején hamis vagy hamisított bizonyítékot az eljárásban felhasználtak-e. Más a helyzet a semmisségi törvények hatálya alá nem eső elítélések esetében, ilyenkor ugyanis annak felismerése, hogy a korábbi elítélés során felhasznált bizonyítékok hitelt érdemlőek voltak-e, egyedül az erre hivatott bíróság feladatkörébe tartozik. Ilyenkor a vallomások, a szakvélemények, az eljárás során tett nyilatkozatok és az egyéb bizonyítékok egyenként történő vizsgálata és azok összefüggéseiben történő értékelése alapján lehet csak megnyugtató következtetést levonni a tényállásról.

A lényeg tehát - és erről szólt a válaszom első része -, hogy biztosítani lehessen ezt a bizonyos bírósági utat, hiszen a mai szabályozás - amint arra ön nagyon helyesen utalt - általában elzárja a sérelmet szenvedetteket a bírói jogorvoslattól. Éppen ezért a törvényjavaslattal meg fogjuk nyitni annak lehetőségét, hogy maguk az érintettek vagy haláluk esetén hozzátartozóik az elítélt szabadságharcos becsületének helyreállítása érdekében a független magyar bírósághoz fordulhassanak.

Természetesen lehetőség lesz arra is, hogy az említett személyek körén kívül eső személy, élve alkotmányos jogával, az ügyészséghez forduljon, és kérje, hogy az ügyészség mint erre feljogosított szerv, tegye meg a szükségesnek tartott indítványt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.).


ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr! Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr.

 

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony.

Tisztelt Államtitkár Úr! Megnyugvással veszem tudomásul, hogy az Igazságügyi Minisztérium kimozdult a korábbi elzsibbadt állapotából, és van esély arra, hogy a Tóth Ilonka és társaihoz hasonló helyzetben lévő elítéltek megkapják a végső igazságtételt. Nagyon bízom abban, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a Ház nagy többséggel el fogja fogadni., én most csak egyetlenegy szavazattal, egy elfogadó nyilatkozattal tudom támogatni az Igazságügyi Minisztérium javaslatát. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép