Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Virág István apátplébánosról emlékeztek Horgoson
2012. november 7.

Az emlékhely leleplezésénél mondott beszédet Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke.

Virág István apátplébánosról emlékeztek Horgoson

A mártírsorsú Virág István sziklatömbje előtt

Lakitelekről, Horgos testvértelepüléséről érkeztem, és hoztam Felföldi Zoltán polgármester és a lakitelekiek üdvözletét.

A Magyar Országgyűlésből érkeztem, és hoztam Kövér házelnök úr és képviselőtársaim erősítő és bátorító gondolatait.

És hozom az évtizedek óta bennem visszhangzó tanítást Illyés Gyulától: A legfőbb bátorság a remény.

De vajon miben reménykedhetünk itt Horgoson, a magyar határ túloldalán, a Szerb Köztársaság területén a mártírsorsú, kegyetlenül legyilkolt Virág István paptestvérünk emléktáblája előtt? Milyen közeli és távolabbi jövendő várhat az itt élőkre, milyen sorsra számíthat a most 12 esztendős diák 50-60 esztendő múlva?

Mi lesz itt? – kérdezik tőlem itt a Délvidéken. Mi lesz itt? – kérdezik Kárpátalján, Székelyföldön, a Felvidéken, Várvidéken, de kérdezik joggal Somogyban vagy Szabolcsban is, hogy: mi lesz itt?

Egyetlen választ tudok: Mi leszünk itt.

Mi leszünk itt: magyarok.

És itt élnek majd a szerbek, a horvátok, a szlovének, az osztrákok, a szlovákok, az ukránok, a románok és még mennyi őshonos nép a Kárpát-medencében!

Egy út van előttünk, a többi járhatatlan.

Ez az út a határon átívelő nemzetegyesítés történelmi parancsa és az együttélés biztonságának megteremtése.

Ha ezen az úton visszatekintünk: az elmúlt évszázad a magyarság egészének eddigi legnagyobb katasztrófáját hozta

- az első világháború kegyetlen harcát, százezres emberveszteségét, a bolsevik véres terrort, rémuralmat,

- Trianont, Magyarország feldarabolását,

- majd a második világháború, még nagyobb véráldozattal, pusztító következményekkel,

- Teleki Pál terve, a jugoszláv békekötés meghiúsult a németek beavatkozása, Jugoszlávia megtámadása miatt és jött a szerb kommunista partizánok bosszúhadjárata, esztelen öldöklése,

- majd ismét a vesztesek között vergődünk, egy megismételt trianoni döntéssel tetézve,

- végül a magyarság kiszolgáltatva a szovjet birodalom markában és körülvéve az utódállamok erőszakos, etnikai tisztogatásával, beolvasztó politikájával.

Ezek a Magyarország sorsát meghatározó drámai történések a mártírsorsú Virág István életének foglalata is lehet, Tragikus sorsára nézve jelképesnek is tekinthető, hogy a születését követő napokban, 1861. április 6-án Budán kezdetét veszi az első országgyűlés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése óta. Ez vezet majd el a kiegyezéshez, a Monarchia megalakulásához az önpusztító félmegoldások, és féligazságok, a nagyhatalmi kényszerek, a pártviszályok pedig sodorják Magyarországot az első világháborúba.

A mártírsorsú Virág atya több mint nyolc évtizedes életútja során híveivel együtt itt Horgoson 35 éven át megtapasztalhatta a világpolitika, az európai nagyhatalmak konfliktusainak térségi és helyi következményeit. Isten szolgája volt, aki emberi tisztességével vívta ki a helybéliek megbecsülését. Magam is Tari János jellemzését idézem: „Kortársai nagy műveltségű, kiváló beszédkészséggel megáldott, szerény emberként ismerték, aki érzékeny volt a társadalmi problémákra: 1933-ban – a nagy gazdasági világválság idején - szegénykonyhát működtetett Horgoson. Gyakran saját jövedelméből segítette ki a rászorulókat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, vallásukra:”

Megismétlem: „Tekintet nélkül nemzeti hovatarozásukra, vallásukra.”

Tasi János idézett jellemzése indokolja, hogy a köztiszteletben álló 84 esztendős atyát 1944 novemberében miért gyilkolták le kegyetlenül Tito partizánjai.

Mert köztiszteletben állt, erkölcsi példa volt, sebezhetetlennek, sérthetetlennel tudták a helybéliek.

„Verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj” – idézi a Szentírást a délvidéki vérengzéseket feltáró Matuska Márton. A kutatásai alapján összeállított listán, amely a brutálisan megkínzott, legyilkolt egyházi személyek névsorát tartalmazza: 34 nevet olvasok. A névsorban a 6. Virág István apátplébános, Horgos.

Emléktáblája előtt állunk, és bizony rendkívül nagy, kimondom: történelmi bátorág, rendíthetetlen hit kell ahhoz, hogy reménykedjünk.

Reménykedjünk abban, hogy a gonosz nem győzedelmeskedhet.

Reménykedjünk abban, hogy a múlt feltáráshoz megteremtődnek a politikai és erkölcsi feltételek.

Reménykedjünk abban, hogy az áldozatokat és a bűnösöket néven nevezhessük. Hogy az áldozatokat végre elsirassuk, eltemethessük, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt kapnak, hogy sok tízezer nemzettársunk és embertársunk kegyetlen halála, vérének áldozata, mártíromsága végül is életre kelti a történelmi megbékélést szerbek és magyarok között is. És aki most legbelül szavaimat kétkedve hallgatja, azoknak is mondom: a globalizáció olyan létünkben fenyegetetett válságokat hoz és hozhat még felszínre itt a Kárpát-medencében is, amelyek növelhetik a veszélytudatot és a felismerést: nagyobb a baj annál,  hogy egymással fenekedjünk, össze kell fognunk, mert csak együtt vagyunk képesek legyűrni a bajt, csak együtt leszünk képesek ezen a történelmi viharok verte, pusztította tájon biztonságot, gazdaságot, gazdagságot. együttélő és távlatos nyugalmat teremteni.

A magyar kormányzat komolyan veszi saját szavait, amikor azt mondja, hogy felelősséget érez az elcsatolt területeken élő magyar nemzetrészekért, és így a délvidéki magyarokért is. Ez azt is jelenti, hogy képességeihez, erejéhez mérten biztosítani  akarja az őshonos magyarság védelmét, segíteni jogainak gyakorlását akármelyik országban is él a Kárpát-medence területén.

És ez azt is jelenti, hogy a történelmi megbékélés reményével alakítja, formálja kapcsolatait a környező országokkal.

A történelmi megbékélésnek pedig ilyen kötelező állomásai is vannak, mint ez a mai nap, amikor fejet hajtunk, fejet hajtok a mártírsorsú Virág István emléktáblája, sziklatömbje előtt.

Fejet hajtok a lakiteleki testvértelepülés és a Magyar Országgyűlés nevében zzal a bennem évtizedek óta visszhangzó, éltető illyési tanítással: A legfőbb bátorság a remény.

A jogos és megalapozott remény.

Köszönöm együttérző figyelmüket.

Lezsák Sándor

Elhangzott 2012. november 4-én, Horgoson

Virág István apátplébánosról emlékeztek Horgoson

Virág István apátplébánosról emlékeztek Horgoson

Fotók: Puskás Károly


Képtár


Kecskeméti Kurázsi Táncműhely látogatása a Népfőiskolán
2018. május 13.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Kölcsey Kör: Egymillió

Budapest, Polgárok Háza
2018. március 6. 18.00

További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép